Minden évben vannak pozitív csalódások és szörnyű bukások a filmiparban, ez 2016-ban sem volt másképp. Idén talán egy kissé erőtlenebb Oscar-idényt köszönthettünk, mint a megelőző években. Bár ez csak az első pár hónapra vonatkozott, a nyári blockbusterek és az őszi szezon is tartogatott pozitív, illetve negatív csalódásokat a mozivásznon. Az alábbiakban rövid blokkokkal kiemelem az év néhány fontos filmes állomását.
Room / A szoba
Rendezte: Lenny Abrahamson
Megjelenés: 2016. február 4.
Az Emma Donoghue regényéből készült dráma mindenképpen megemlítendő az év elejéről. Az elrabolt fiatal nő és fogságban született gyermekének története szinte minden kritikusnál kiemelten jó pontokat kapott. Nem vitték túlzásba a film körüli kampányt, egyedül Brie Larsont tolták az aranyszobrocskához vezető útig, ráadásul sikeresen. A kanadai Jacob Tremblay talán az év legnagyobb felfedezettje, több értékelés szerint is a kisfiú a legjobb alakítást adta a világnak ebben a versenyidényben. Bár néhol kissé érezni az öncélúbb hatásvadászatot, a Room abszolút az egyik legjobb meglepetés volt 2016-ban.
Deadpool
Rendezte: Tim Miller
Megjelenés: 2016. február 11.
A legnagyobb közönségkedvenc idén egyértelműen a piros maszkos, trágár beszédű anti-szuperhős önálló filmje. Ryan Reynoldsnak régóta a szívügye volt ez a projekt, és Wade Wilsonként sikerült is kihúznia a Foxot a csávából, hiszen az X-Men-franchise már kissé lelapult az évek során. A Deadpool azonban jött, látott és győzött: ütős dialógusainak és a filmzenének köszönhetően a nézők imádták és hamar kultikussá vált; véleményem szerint azonban a film azért nem mindig olyan humoros, mint ahogyan beállítják. Azért szerettük.
The Jungle Book / A dzsungel könyve
Rendezte: Jon Favreau
Megjelenés: 2016. április 21.
Az első két Vasember-film rendezőjének alkotásától sokan tartottak. A feldolgozásokkal mindig az a baj, hogy eleve a létjogosultságuk az, ami megkérdőjelezhető. Azonban az új The Jungle Book meglepően bájos és szerethető film lett, az állatok eredeti hangjait kölcsönző színészek és a vizuális munkatársak is remek munkát végeztek. A Rotten Tomatoes nevű kritika-összesítő oldalon elég magas százalékon, pontosan 94-en áll, amire nem sokan számítottak. Favreau-nak sikerült elkapnia a történet gyermeki varázsát, de ettől függetlenül még ugyanúgy várom Andy Serkis verzióját is, ami a tervek szerint két év múlva kerül mozikba.
The Nice Guys / Rendes fickók
Rendezte: Shane Black
Megjelenés: 2016. május 26.
Tavasszal megérkezett Shane Black krimi-vígjátéka, amit nagy várakozások előztek meg és jelentős sikereket aratott mind a nézőknél, mind a kritikusoknál. A 70-es években járunk, Los Angelesben, két „magánnyomozó” egy pornósztár halálával foglalkozik. Bár a film idézi Black stílusát a Halálos fegyver-időkből, valamint Ryan Gosling és Russell Crowe briliánsan működnek együtt, a The Nice Guys legnagyobb hibája a történet egyszerűsége, vagy inkább kidolgozatlansága. Ez azonban nem vett el túl sokat az élményből, ritkán nevetek fel hangosan moziban, de Gosling szerencsétlenkedése még ezt is elérte.
X-Men: Apocalypse / X-Men: Apokalipszis
Rendezte: Bryan Singer
Megjelenés: 2016. május 19.
Az új trilógia záródarabja az első igazán negatív meglepetés a listán. Nem arról van szó, hogy rossz film lenne – önironikusan még el is hangzik benne, hogy mindig a harmadik rész a legrosszabb. Ennyi karaktert rettentő nehéz kezelni, és bár Singernek ez Az eljövendő múlt napjainál sikerült, itt kevésbé. Súlytalan, tele lyukakkal; behozták a régi trilógiai szereplőit gyermekként és nem mindegyiküknél mondhatjuk azt, hogy jól sikerült a színészek kiválasztása. A film egyetlen pozitívuma egyértelműen Quicksilver jelenléte, illetve jelenetei, de sajnos Evan Peters sem volt elég ahhoz, hogy megmentse az alkotást.
Suicide Squad / Öngyilkos osztag
Rendezte: David Ayer
Megjelenés: 2016. augusztus 1.
Ez az a film, amelynek bukásáról talán mindenki hallott a nyáron. Mintapéldánya a DC azon erőltetett próbálkozásának, hogy behozza a Marvelt a filmsorozatokban elért sikerek terén. Elvileg a stúdió teljesen ,,szétcincálta” a filmet, Ayer elképzeléseit átalakították, hogy nagyobb siker legyen. Jared Leto Jokerje is erősen megosztotta a közönséget, érdekes, hogy a kampányolásnál nagy hangsúlyt fektettek a karakterére, miközben a tényleges játékidőből körülbelül 5 percet szerepel. Felesleges seggmutogatások, akciójelenetek, kusza párbeszédek – Margot Robbie Harley Quinnjét mindenki szerette, de a film már a nyitásánál hihetetlen alacsony számokat kapott a népszerű kritikai oldalakon.
War Dogs / Haverok fegyverben
Rendezte: Todd Phillips
Megjelenés: 2016. augusztus 3.
Bár a War Dogs egyáltalán nem kavart port a közvéleményben, mindenképpen helye van a listán. A kritikusok egészen szerették, a közönség nem annyira kiemelkedően. Todd Phillips, a Másnaposok rendezője egy teljesen új szintre lépett ezzel a filmmel, hiszen a két fiatal fegyverkereskedő története vicces, de nagyon messze áll az eddigi megszokott vígjátékoktól. Több embertől is hallottam a moziból való távozásnál, hogy micsoda borzalom volt ez a film, nem is volt vígjáték. A War Dogs trailere és előszele félrevezető volt, hiszen ez egy komoly üzenettel bíró, erős film, remek tempóval és Jonah Hill eddigi legjobb alakításával megspékelve. Abszolút pozitív csalódás.
Arrival / Érkezés
Rendezte: Denis Villeneuve
Megjelenés: 2016. október 10.
Denis Villeneuve a science-fiction filmek történetében új mérföldkövet hozott létre. Az Arrival az olyan filmek közé tartozik, amik miatt megéri moziba járni. Nem a szokásos ,,a földönkívüliek megszállják a Földet” procedúrát mutatja be, hanem egy nyelvész elképesztő történetét. Amy Adams régóta a legalulértékeltebb színésznők közé tartozik, azonban idén végleg belépett a toplistába ezzel a filmmel, valamint az Éjszakai ragadozókkal. Villeneuve elképesztő feszültséget teremt, amelyhez nagyban hozzájárul Jóhann Jóhannsson egyedi és búgó filmzenéje is. Azt hittem, hogy a Sicariónál nem lehet feljebb érni, de a kanadai rendezőnek sikerült.
Doctor Strange
Rendezte: Scott Derrickson
Megjelenés: 2016. október 13.
A közvélemény imádja Benedict Cumberbatch karakterét, sokak szerint az új Tony Starkot köszönthetjük ebben az univerzumban: Cumberbatch remek, de ő mindig remek. Az akciójelenetek és a dialógusok szépen el vannak osztva, a látványvilág lenyűgöző módon állt össze. Kevés Marvel-filmnél született emlékezetes filmzene, Michael Giacchino viszont itt maradandót alkotott. Minden túlnyomóan pozitív vélemény ellenére, számomra az év második legnagyobb csalódása volt. Nem tartom jobbnak, mint a Civil Wart vagy a jobban sikerült Marvel-filmeket, de nem sokan vannak ezen a véleményen.
Rogue One / Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet
Rendezte: Gareth Edwards
Megjelenés: 2016. december 14.
Decemberben végre megérkezett a réges-régóta várt ,,pre-sequel” a Star Wars világában, és akkora visszhangja volt, amekkorára számítottunk. A két trilógia között elhelyezkedő történet egy akcióorgia, amely a kritikusoknál nem kiemelkedő, de jó eredményt hozott, a közönség és a fan-társadalom viszont meghajolt előtte. Én az év legnagyobb csalódását köszönthettem vneki, ha szubjektíven nézzük, minden jelenetben csak a pénzszagot éreztem. Objektív szempontból is egyértelmű, hogy a karakterek kidolgozatlanok és indokolatlanul fejlődnek össze-vissza. Mindezek ellenére sokaknak, nem csak rajongóknak adott egy különleges, remek élményt, ezért úgy látszik, mindenképp megérte megcsinálni. (Ezt a szerkesztőség fanatikus része is megerősítheti. A szerk.)
La La Land / Kaliforniai álom
Rendezte: Damien Chazelle
Megjelenés: 2016. november 9.
Végül következik az egyetlen film a listán, amit látatlanban is be merek sorolni a pozitív csalódások kategóriájába. A Whiplash rendezőjének második filmje már a filmfesztiválokon való vetítései után elindult hódító útjára, és azóta is folyamatosan tarol. Mindenki el van tőle ragadtatva, elvileg Chazelle egy csodát hozott létre nekünk. Az idei Oscar-verseny egyik, ha nem a legnagyobb esélyese. Ryan Gosling és Emma Stone már jól kipróbált és összeszokott páros, a kritikák szerint itt is remekül működnek, valamint a musical-műfaj sincs a képünkbe tolva. Minden valószínűséggel kultfilm lesz.
