„Kérlek, mondd meg, melyik úton menjek tovább? — kérdezte Alice.
Ez függ attól, hová szeretnél eljutni — felelte a macska.”
Lewis Carroll Alice Csodaországban című regénye, amely igazi klasszikussá vált az évtizedek során, sokkal többet rejt magában, mint azt első ránézésre gondolnánk. Hiszen nemcsak egy egyszerű mesés történet, hanem olyan mű, amely mélyen érinti meg a lelkeket és segíti a gyerekkori traumák feldolgozását. Egy történet, amely az álmok világába vezeti az olvasót, miközben a valós életről is számos fontos üzenetet és jelentéstartalmat hordoz magában.
Szerző: Nagy Krisztina
A főszereplő fiatal lány, Alice a történet elején egy furcsa világban találja magát, ahol semmi sem úgy van, ahogyan lennie kéne a mindennapok mércéjéhez viszonyítva. A regénynek és a benne kirajzolódó alternatív valóságnak számos olyan eleme van, amely a gyerekkori traumák feldolgozását és a valóságtól való elrugaszkodást mutatja be. De mik is ezek?
Az egyik ilyen a főszereplő érzékelésének megváltozása. Alice kezdetben bizonytalan a számára ismeretlen világban, folyamatosan kételkedik önmagában és az őt körülvevő dolgokban. Ahogy azonban folytatja a kalandját, érzései egyre hitelesebbé és erősebbé válnak, a regény végén pedig már olyan dolgokat is lát, amelyek teljesen eltérnek a valóságtól. Hiszen képes megváltoztatni a méretét és beszélgetni tud az állatokkal. Ezek a jelenetek az álmok és a fantázia világát mutatják be, és azt sugallják, hogy az emberi képzelőerőnek nincsenek határai. A szárnyalás univerzuma lehetőséget ad arra, hogy az ember olyan dolgokat érjen el, amelyek a való életben nem lehetségesek.
A regény során a hősnő számtalanszor találkozik olyan karakterekkel, akik furcsa, különös és irracionális viselkedést mutatnak. Ezek a figurák gyakran a lány belső világát tükrözik.
Ez nem igaz, nem igaz — mondta Alice magában. — Bizonyosan vagyok valami; hiszen különben miért lennék itt? Még ha bármilyen furcsa is, legalábbis valamilyen jelentése kell legyen.”
A történet karakterei reprezentálják azokat az érzelmeket, amelyeket a főhős magában hordoz, és amelyek emocionális traumájához kapcsolódnak. Példának említhetjük az önmagával és identitásával kapcsolatos bizonytalanságát, valamint azt, hogy úgy érzi, a felnőttek nem értik meg őt, és hogy nem tudja, hogyan kell megfelelően viselkednie velük. Az állati figurák a regényben olyan lehetőségeket kínálnak, melyek elősegítik, hogy Alice megismerje és elfogadja az érzelmeket, amelyeket addig nem volt képes kifejezni. Nemcsak különleges jellemzőkkel rendelkeznek, de a regény számos olyan metaforával is felruházza őket, amelyek az érzések kifejezését és elfogadását hivatottak segíteni.
Majd később aggódhatunk róla, hogy ki vagy mi vagyok, ha van rá okunk — mondta magában Alice, és utánarohant a nyúlnak. A Fehér Nyúl azonban tovább rohant, és mialatt Alice utána futott, azt kiabálta vissza neki: Ha nem törődünk magunkkal, senki más sem fog törődni velünk!”
Az állatok nemcsak az érzelmek kifejezésében és elfogadásában segítik a főhőst, hanem olyan fontos eszméket is közvetítenek, mint az együttérzés, a mások elfogadása, illetve a szubjektív valóság.
A regény egy másik kulcseleme az idő fogalma. Jelentős szerepet játszik a gyerekkori trauma feldolgozásában, mivel a lelki sérülés átélésének időpontja eltérhet a tényleges időtől. Olykor nagyon lassan, esetleg nagyon gyorsan telik, de minősége is változhat, ahogy azt több ízben szemlélteti a meseregény. Van, mikor elkezd hátrálni vagy éppen előre menni – például ha Alice szorong vagy stresszes – és van, mikor teljesen megáll. Ezek is mutatják, hogy a történetben maga az időfogalom is megváltozik, ez pedig tükrözi a címszereplő folyamatosan alakuló érzelmi állapotát.
A Fehér Nyúl – aki az elsők között jelenik meg a regényben –, az idő képviselője, és jellemzően kapkodó viselkedése tükrözi Alice nehézségeit az időtartammal való percepcióban. A történet egyik kulcsfigurája, szerepe számos fontos eseményt kivált, és sokszor beindítja a cselekményt azzal, hogy sietős küldetésekre indul.
Jaj, jaj, milyen későn leszek!”
Az idő jelentősége tovább fokozódik azáltal, hogy Alice állandóan igyekszik elérni a következő pillanatot, de sosem sikerül neki, rendre elkésik. Ez a téma a regényben számos alkalommal megjelenik, és azt mutatja be, hogy a lány számára az idő fogalma szinte teljesen elveszíti jelentőségét, nem emlékszik bizonyos eseményekre, időszakokra, mert a tudata vagy az emlékei szétcsúsznak.
Ez a tapasztalat egyfajta pszichológiai disszociációt mutat be, amely gyakran előfordul traumatikus élmények után. Egy olyan állapotról van szó, amikor a személy elveszíti az összefüggő tudatosságot, és az emlékezet, az identitás, illetve az érzelmek koherenciája szétválik. Ez lehet átmeneti vagy hosszabb távú. Különböző okokból alakulhat ki, melyek között lehetnek a stressz vagy a traumatikus élmények is. A disszociáció működhet egyfajta védekezési mechanizmusként, de hosszabb távon akadályozhatja a személyt, mivel hatással lehet az érzelmekre, a kapcsolatokra és a teljesítményre is.
A történet során ez az állapot a valóság és a fantázia határainak elmosódásával is jellemezhető, ami lehetővé teszi a fiatal lány számára, hogy olyan helyzeteket éljen át, amelyekben az idő fogalma elveszíti jelentőségét. Ez a tapasztalat egyfajta menekülési mechanizmus lehet azokból az élethelyzetekből, amelyeket az egyén nem tud megfelelően kezelni.
A regényben megjelenő kalandok is tükrözik Alice belső utazását és a traumatikus élmények feldolgozását. A cselekmény során a főhős sok olyan szituációba kerül, amely szorosan kapcsolódik az érzelmi állapotához. A különleges helyszínek és események valójában olyan szimbólumok, amelyeket a lány saját életéből és belső világából hoz magával.
Az egyik legjelentősebb az egér, amely az érzelmi támogatás szimbóluma, míg a nyúlüreg az idővel és az egyén életének változásaival való küzdelmet jelképezi. Az üregen keresztüli áthatolással Alice tulajdonképpen a belső világába lép be, ahol meg kell tanulnia, hogyan fedezze fel a múltját és változtassa jelenét. Az őrült teaparti a kommunikációs nehézségek szimbóluma, míg az aranykulcs a tudás megszerzését és az út kezdetét jelöli, mely lehetővé teszi a fiatal lány számára, hogy kinyissa az ajtót Csodaországba, és megkezdje utazását az új ismeretek és önmaga megértése felé.
Alice karakterének megváltozó érzékelése és az álomszerű világban való bizonytalansága, valamint a karakterek furcsa viselkedése mind a trauma hatásainak tükröződése. A regény megmutatja, hogy a megrázkódtatások átélését és feldolgozását nemcsak a szóban forgó személy, hanem a környező emberek és a világ is módosíthatja.
Eleinte Alice egy bizonytalan, félénk és gyakran kétségbeesett kislányként jelenik meg az olvasó előtt, de ahogy halad előre a történetben, egyre erősebb és magabiztosabb lesz. Ez azt szemlélteti, hogy az átélt traumák nemcsak megváltoztatták, hanem fejlesztették is őt.
Ha viszont azt hiszik, hogy csak álmodtam mindent, akkor úgy is van; de milyen furcsa is az élet, hogy valami álmot sokkal reálisabbnak és érdekesebbnek találunk a valóságnál. Legalább is, ha ez egy álom volt, semmi sem volt olyan furcsa benne, mint az igazi életben.”
Az Alice Csodaországban egy időtlen irodalmi mű, amely ma is aktuális, értékes üzeneteket hordoz. A regény megmutatja, hogy az érzelmi traumák feldolgozása nem egyszerű folyamat, de a szembenézés és a megértés segíthet abban, hogy elinduljunk a gyógyulás útján. Nem mellesleg arra emlékeztet minket, hogy minden kihívás, amellyel szembe kell néznünk, egyúttal lehetőséget is jelent, és hogy akkor se riadjunk vissza, ha álmunkban egy nyúlüregben találjuk magunkat.
Kiemelt kép: kickstarter.com
Felhasznált irodalom
Lewis CARROLL, Alice’s Adventures in Wonderland, London, Macmillan and Co., 1865.
Judith HERMAN, Trauma and Recovery: The Aftermath of Violence – From Domestic Abuse to Political Terror, Harvard University Press, 2015.
Heidi LANG, Alice’s Adventures in Wonderland: An Allegory of the Psychology of Alice Liddell, The Journal of Popular Culture, 1977/4 873–880.
Andrea LETAMENDI, Alice’s Adventures in Wonderland: A Child’s Journey Through Trauma, Psychology Today, May 21, 2010, url: www.psychologytoday.com/us/blog/psyched/201005/alices-adventures-in-wonderland-childs-journey-through-trauma.
