A Színházi Kritikusok Céhe negyvenharmadik alkalommal rendezte meg hagyományos díjátadó gáláját az Örkény Színházban.
A Színházi Kritikusok Céhe idén is elismerésben részesítette az előző színházi évad kiemelkedő művészeti törekvéseit. A rangos eseményen számos kiváló alkotó tevékenysége megmérettetésre került. A Színikritikusok díjának átadását összesen 16 színikritikus véleményezése előzte meg, kivéve a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás kategóriát, ahol egy hat fős zsűri döntése volt irányadó. A díjátadó házigazdája Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója volt.
A fővárosi kőszínházak közül a Katona József Színház gyűjtötte be a legtöbb jelölést; több kategóriában képviseltette magát az Örkény Színház, valamint egyes kategóriákban a Budapesti Operettszínház, a Radnóti Színház, a Budapesti Bábszínház és a Thália Színház alkotói is a jelöltek között szerepeltek. A vidéki színházak közül a Miskolci Nemzeti Színház, a szombathelyi Weöres Sándor Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a tatabányai Jászai Mari Színház, a Budaörsi Latinovits Színház, Kőszegi Várszínház, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a debreceni Vojtina Bábszínház is képviseltette magát. A Kárpát-medence színházcsináló közösségei közül a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és a Komáromi Jókai Színház alkotóit jelölték a díjra. A független társulatok jelöltjei között a Narratíva Kollektíva, a Forte Társulat, a Szkéné Színház, a Trafó, a Manna Produkció és a Stúdió K Színház alkotói is megfordultak.
Ebben az évadban a Katona József Színház művészeit díjazták a legtöbb kategóriában. Nem várt fordulatként, a legjobb magyar dráma kategóriában Spiró György Főtitkárok című drámája és a Térey János–Bíró Bence–Dömötör András szerzőhármas Káli holtak című színházi szövege is díjat kapott. Noha a két szövegmunka műfajában, nyelvezetében merőben eltér, nem fér kétség hozzá, hogy az alkotók joggal osztozhatnak a Színházi Kritikusok Céhe elismerésében.
Spiró drámája betekintést enged a második világháborút követő szocialista rendszer kártékony működésébe. A darab nyelvi megmunkálását jelentős levéltári kutatás előzte meg, amely nem csupán a mondanivaló hiteles átadásához járul hozzá, hanem egyúttal hatékonyan tágítja a múltfeldolgozás színpadi megvalósulásának lehetőségeit. A különböző valóságrétegek egymásra épülése izgalmas olvasmánnyá, színpadi szöveggé teszi a művet.
A másik díjazott szöveg, a Káli holtak Térey János azonos című regényén alapszik, amelyet Dömötör András rendező és Bíró Bence dramaturg adaptáltak színpadra. Térey olykor kissé nehezen követhető regénye tematikájában is színházért kiált: a szövegben egy komplex referenciákkal átszőtt színházi világ elevenedik meg. A regény több szálon futó cselekményének abszurd részei gyakran visszaköszönnek Dömötör és Bíró átiratában is, a színház önmaga tükrévé válik.
A legjobb előadás díját ugyancsak megosztva kapták az alkotók. Elismerésben részesült Dömötör András rendezésében a Káli holtak című előadása, valamit a Melancholy Rooms című előadás, amelyet Tarnóczi Jakab rendezett, mindkét alkotást a Katona József Színház fémjelzi. Utóbbi előadás kiemelendő újításai között szerepel a szokatlan térhasználat, az egyén térhez kötöttségének és kitettségének felvillantása. A kortárs színházcsinálók előszeretettel kísérleteznek a színpadi tér értelmezésének kitágításával, ez érvényesül Tarnóczi rendezésében is, hiszen a szűk, elszigetelt terek mintegy tovanyúlnak a színpad valóságán, eljutva a néző saját térérzékeléséig.
A legjobb rendezésért járó díjat Dömötör András vihette haza, szintén a Káli holtak című előadásért. Dömötör a bravúros színpadi szöveg megalkotásán túl bravúros rendezői kvalitásról is számot adott az előadás színpadra állítása során. Dömötör intermediális eszközök sorát hívja segítségül az előadás felépítésében, így egyaránt jól érvényesülnek a színházi és a filmes elemek is.
A legjobb szórakoztató előadásért járó díjat a Miskolci Nemzeti Színház Producerek című előadása kapta, amelyet Béres Attila rendezett. A nagysikerű darab, film és Broadway-musical eredetileg Mel Brooks nevéhez fűződik, ugyanakkor Béres rendezése mégis újszerű, releváns színházi megoldásokat kínál, feldúsítva az előadást néhány frappáns utalással, amelyek tárgya a magyar rögvalóság érzékeltetése.
A legjobb független előadás díjában a Narratíva Kollektíva Demerung (Csehov Meggyeskertje) című előadás részesült, amelyet Hegymegi Máté és Kovács D. Dániel rendezett. Csehov tétova drámája korunkban is aktuális kihívásokra világít rá, amelyben nagy hangsúlyt kap a vágyott előrejutás, a megelégedés lehetetlensége, a felelőtlenség kérdése. A rendezőpáros elegánsan öltözteti kortárs köntösbe a dráma mondanivalóját.
A legjobb gyerek-/ifjúsági színházi előadás díjában a Lili és a bátorság című előadás részesült, amely a Kőszegi Várszínház, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a debreceni Vojtina Bábszínház együttműködéséből született Somogyi Tamás rendezésében. „Vajon mihez kell nagyobb bátorság: bemutatni egy félelmetes kötéltáncszámot a cirkuszigazgató előtt vagy elmondani egy nyomasztó titkot az anyukánknak?”
A legjobb női főszereplő díját a Stúdió K Színház művésze, Pallagi Melitta kapta Heilbronni Katica szerepének megformálásáért, míg a legjobb férfi főszereplő díjában a Katona József Színház művésze, Tasnádi Bence részesült a Káli holtak című előadásban nyújtott alakításáért. Az előadás másik kiemelkedő alakítása Fullajtár Andrea nevéhez köthető, aki ezzel A legjobb női epizódszereplő kategória díját is bezsebelhette. A legjobb férfi epizódszereplő díját Mészáros Béla vihette haza az Isten, haza, család című darabban nyújtott szerepléséért, amelyet ugyancsak a Katona József Színház színpadán láthatott a nézőközönség.
A legjobb díszlet díja a Katona József Színház alkotója, Giliga Ilka nevéhez fűződik, a Melancholy Rooms című előadás látványvilágának megálmodásáért. Az előadásban elhangzó zene megkomponálói, Bencsik Levente és Hunyadi Máté részesültek A legjobb zene díjában. A legjobb jelmez díját az Örkény Színház alkotója, Nagy Fruzsina vihette haza az Esterházy Péter 33 változat Haydn-koponyára című művének átiratából készült, azonos című előadás jelmezeinek megvalósításáért.
Életműdíjban részesült Cserhalmi György, Kossuth-díjas színművész. A legígéretesebb pályakezdő Borsi-Balogh Máté, az Örkény István Színház színésze lett, A Jövő díjat pedig, szintén megosztva, a TIE (Theatre in Education, az ernyőfogalom magyar megfelelője: komplex színházi nevelési előadás) meghonosításának két úttörő társulata, a 30 éves Kerekasztal Színház és a 25 éves Káva Kulturális Műhely kapta meg. A Színházi Kritikusok Céhének különdíját az AlkalMáté Trupp vihette haza.
A Színházi Kritikusok Céhe évről évre keményen küzd a hiánypótló, és mind színháztörténeti, mind kortárs-közéleti jelentőségű Színikritikusok díja fenntartásáért. A gálán a Színházi Kritikusok Céhe köszönetet mondott azoknak a nagyköveteknek, akik idén szeptember folyamán több mint 2 millió forint adományt gyűjtöttek össze, amelyet a Céh a jövő évi gála megrendezésére fog költeni.
A díjazottak listája:
A legjobb új magyar dráma / színházi szöveg
Spiró György: FŐTITKÁROK
Varga Zsófia–Tarnóczi Jakab (Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész művei alapján): ISTEN, HAZA, CSALÁD
Térey János–Bíró Bence–Dömötör András: KÁLI HOLTAK
A legjobb előadás
ISTEN, HAZA, CSALÁD – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab
KÁLI HOLTAK – Katona József Színház; rendező: Dömötör András
MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab
A legjobb rendezés
ISTEN, HAZA, CSALÁD – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab
KÁLI HOLTAK – Katona József Színház; rendező: Dömötör András
MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; rendező: Tarnóczi Jakab
A legjobb szórakoztató előadás
ILLATSZERTÁR – Jászai Mari Színház, Tatabánya; rendező: Szikszai Rémusz
PRODUCEREK – Miskolci Nemzeti Színház; rendező: Béres Attila
VESZEDELMES VISZONYOK – Budapesti Operettszínház; rendező: Kiss Csaba
A legjobb független előadás
DEMERUNG (CSEHOV MEGGYESKERTJE) – Narratíva Kollektíva; rendező: Hegymegi Máté, Kovács D. Dániel
AZ ÉGŐ HÁZ – Forte Társulat–Szkéné Színház; rendező: Horváth Csaba
NAGYMAMÁVAL ÁLMODTAM – Trafó – Kortárs Művészetek Háza; rendező: Göndör László, Laboda Kornél
A legjobb gyerek-/ifjúsági színházi előadás
A HALHATATLANSÁGRA VÁGYÓ KIRÁLYFI – Manna Produkció; rendező: Maróthy Anna Zorka
AZ OSZTÁLY VESZTESE – Budaörsi Latinovits Színház; rendező: Kolozsi Angéla
LILI ÉS A BÁTORSÁG – Kőszegi Várszínház–Mesebolt Bábszínház, Szombathely–Vojtina Bábszínház, Debrecen; rendező: Somogyi Tamás
A legjobb női főszereplő
HARTAI PETRA – Katharina Blum elvesztett tisztessége; Budaörsi Latinovits Színház
PALLAGI MELITTA – Heilbronni Katica; Stúdió K Színház
POGÁNY JUDIT – Az ajtó; Örkény István Színház
A legjobb férfi főszereplő
LÁSZLÓ ZSOLT – Don Carlos; Radnóti Színház
OROSZ ÁKOS – Don Juan, vagy az apák kínja; Komáromi Jókai Színház–Szkéné Színház
TASNÁDI BENCE – Káli holtak; Katona József Színház
A legjobb női epizódszereplő
BODNÁR ERIKA – Melancholy Rooms; Katona József Színház
DANIS LÍDIA – A revizor, 10; Jászai Mari Színház, Tatabánya
FULLAJTÁR ANDREA – Káli holtak; Katona József Színház
A legjobb férfi epizódszereplő
FODOR TAMÁS – Tigris; Stúdió K Színház
HAJDUK KÁROLY – Sirály; Szigligeti Színház, Szolnok
MÉSZÁROS BÉLA – Isten, haza, család; Katona József Színház
A legjobb díszlet
FRANKENSTEIN – Budapest Bábszínház; tervező: Hoffer Károly, Keresztes Tamás, Varga Vince
KÁLI HOLTAK – Katona József Színház; tervező: Dömötör András, Kálmán Eszter, Szöllősi Géza
MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; tervező: Giliga Ilka
A legjobb jelmez
33 VÁLTOZAT HAYDN-KOPONYÁRA – Örkény István Színház; tervező: Nagy Fruzsina
AZ AJTÓ – Örkény István Színház, tervező: Szabados Luca
MOSZKVA–PEKING TRANSZSZIMFÓNIA – Katona József Színház; tervező: Zeke Edit
A legjobb színházi zene
AZ AJTÓ – Örkény István Színház; zeneszerző: Matisz Flóra Lili
A CSÓKOS ASSZONY LOVAGJAI – Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka; zeneszerző: Szerda Árpád
MELANCHOLY ROOMS – Katona József Színház; zeneszerző: Bencsik Levente, Hunyadi Máté
A legígéretesebb pályakezdő
BORSI-BALOGH MÁTÉ – Örkény István Színház
MAJOR ERIK – Weöres Sándor Színház, Szombathely
MENTES JÚLIA VIRGINIA – Thália Színház
Kiemelt kép forrása: Színházi Kritikusok Céhe
