Ma délután 13 órakor jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2021-es irodalmi Nobel-díj győztesét. Bár az előzetes jóslatok szerint a kitüntetés legesélyesebb várományosai Ngugi Wa Thiong’o, Mircea Cărtărescu, Lyudmila Ulitskaya és Haruki Murakami voltak, nagy meglepetésre Abdulrazak Gurnah, tanzániai regényíró nyerte el idén a legrangosabb irodalmi díjat.
Gurnah 1948-ban született Zanzibárban, de már jó ideje az Egyesült Királyságban él, évtizedeken át a University of Kent professzora volt. 18 évesen, az erőszak elől menekülve érkezett Angliába. Legismertebb regényei a Paradise (1994), amit Booker-díjra is jelöltek, illetve Desertion (2005) és a szintén Booker-re jelölt By the Sea (2001). A Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára az átadón indoklása szerint „megalkuvástól mentes és szenvedélyes éleslátása kapcsán a gyarmatosítás témájában, illetve a kultúrák és kontinensek közötti örvényében élő menekültek sorsának leírása” alapján választotta őt a bizottság az idei nyertesnek – írja az euronews.com. Amikor az írót megkeresték telefonon a hírrel, állítása szerint annyira nem számított a kitüntetésre, hogy éppen a konyhában volt, nem is követte az eseményeket.
Az eredmény pedig az elmúlt évek (talán a 2016-os Bob Dylan győzelem után) egyik legnagyobb meglepetését okozta, hiszen az előzetes találgatások, jóslatok szerint a már sokadik éve a legesélyesebbek listáját bővítő Haruki Murakami, Margaret Atwood, Ngugi Wa Thiong’o hármas valamelyike volt a várható nyertes. Magyar szempontból pedig Krasznahorkai László és Nádas Péter is ott volt a fogadóirodák szerint a 10-15 legesélyesebb szerző között, ám sajnos 2002 után nem bővült a magyar irodalmi Nobel-díjasok listája.
A meglepetésfaktor egyik fő oka, hogy Gurnah regényeiből eddig még nem készült magyar fordítás (főként az angolszász országokban vált népszerű szerzővé), így a mostani győzelem abból a szempontból is értékes lehet, hogy az író munkái így eljuthatnak szélesebb körben is a közönség elé. Témájukat és a bizottság indoklását tekintve pedig ez a kelet- és közép-európai olvasók számára igencsak aktuális és fontos lehet. Gurnah Szépirodalmi pályája mellett tudományos tevékenysége is jelentős, számos posztkoloniális szöveg és tanulmánykötet szerkesztője, ő szerkesztette a Cambridge által kiadott Companion to Salman Rushdie című tanulmánykötetet és az Essays on African Writing két kötetét is.
