Mi történik az irodalommal és a művészettel, hogyha találkozik a piaccal? Hogyan tudja megőrizni az értékét egy adott verssor vagy egy kép, hogyha ruhadarabként kezdik el viselni? A Vates egy olyan identitásalapú márka, amely elsődlegesen a magyar irodalom alakjait jeleníti meg, viszi ruhadarabokra és egyéb kiegészítőkre különböző kreatív módon. A Vates alkotóival, Bárány Bencével és Csányi Péterrel beszélgettünk többek között az irodalom és a piac határairól, befogadásról és értékekről.
Mit takar a Vates? Mi hívta életre és miért pont ezt a nevet kapta?
Péter: Az ötlet maga még középiskolában fogant meg bennem, amikor az irodalom volt a kedvenc órám. A tanórák inkább az egymás perspektíváin keresztül történő megismerésekről szóltak, mint kőbevésett eszmékről. Leginkább a költészetet szerettem, azon belül is Ady Endrét, ráadásul annyira, hogy még nyomtattam is magamnak egy Ady Endrés pólót egy plázában. Ezzel egy időben már meg is volt az ötlet, hogy egy ilyen termék nem csak számomra lehet érdekes, hiszen, ha ezekről a költőkről mind tanulunk és szerves részeit képezik a kultúránknak, akkor a munkásságukat fel lehetne dolgozni egy izgalmas, dinamikus márka részeként, ami a fiatalok számára egy jó önkifejező eszközt adhat.
Mivel akkor még csak 16 éves voltam, nem gondoltam arra, hogy ebből vállalkozást csinálnék. A gimnáziumot követően Londonba mentem tanulni, majd ott is kezdtem el dolgozni, de a nagyvállalati élet az első pillanattól kezdve testidegen volt számomra, és azt éreztem, hogy csak egy saját vállalkozással tudnék kiteljesedni. Amikor az ötleteim között kutattam, több is felmerült, de a költős pólókat továbbra sem tudtam elengedni, mivel hittem az üzenetében és megvalósíthatóságában. Mivel olyasvalakivel szerettem volna ezt elindítani, akinek mély kapcsolódása van az irodalomhoz, ráírtam Kemény Zsófira, akivel egy gimnáziumba jártam, hogy van-e olyan slammer ismerőse, aki grafikus. Így hozott össze Zsófi és a sors Bárány Bencével.
A név egyidőben megvolt már az ötlettel, a szónak a hangzása, mögöttes jelentése, és magyar irodalomtörténelmi jelentősége miatt. Azért is szerencsés a névválasztás, mert bármilyen márkának fontos, hogy legyen egy missziója, a Vates pedig egy olyan névválasztás, ami már magában sugallhatja azt, hogy itt többről van szó, mint egy piaci szerepről.
Bence: Küldetéstudattal rendelkező költő. Ez számunkra a legrelevánsabb és legfontosabb jelentése, illetve van egy olyan vetülete is, hogy valaminek a megjövendölése, előrevetítése. Mind a kettő egy hozzánk passzoló definíció.
A megközelítésem onnan kezdeném, hogy főként előadóként és/vagy grafikusként praktizálok, olykor egyidőben a kettőt. Alapvetően bennem is megvolt, hogy szerettem volna valami saját dolgot csinálni, örültem, amikor Zsófi megismertetett Petivel, mert hogy hasonló ambíciókkal rendelkező emberek találkoztak. Peti hozta a vezérelvet, az én kikötésem az volt, hogy olyat szeretnék, ami szabadidőmben is foglalkoztat, és ez társuljon össze a grafikával. Igényem volt, hogy megtörténjen valami olyan, aminek az alapja az én hobbym is.
Milyen kollekciók/projektek születtek eddig? Hogyan jönnek létre újabbak és mi ezeknek az inspirációja?
B.: A cél az volt, hogy valahogy ragadjuk ki a szerzőket a megszokott közegükből és olyan formába helyezzük őket, ami aktuálisabb. A legelső kollekciók inkább arra mentek rá, hogy egy-egy ismert irodalmi arc megjelenjen, akkor még csak pólókon. A központi szerepet azután átvették az idézetek. Ezt követően elkezdtünk kollaborálni másokkal is, így olyan közösségi oldalakat/márkákat kerestünk, akiknek tevékenysége passzol a miénkhez. A lényeg az volt, hogy ne egy kényszeres együttállás jöjjön létre, hanem szépen csússzon egymásba a két koncepció. Így születtek meg például a Paulette Design-nal közösen készített irodalmárokat megjelenítő vászontáskák. Aztán azzal is tágítottuk a kínálatunkat, hogy nemcsak magyar költők kerültek megjelenítésre, hanem egyéb művészeti ágak képviselői is.
2020 november végén megjelenő kollekciónkban pedig megint csak tágítottunk a témáinkon: olyan közismert és nosztalgikus mesekaraktereket jelenítettünk meg, akiken generációk nőttek fel, mint például Pom Pom, a Kockásfülű nyúl vagy Dr. Bubó. Ami közös az irodalomban, a művészetekben és ezekben a mesékben, az a kulturális hagyatékuk és fontosságuk, így mostanra már mi is egy összkulturális brandként definiálnánk magunkat, nem sima költős márkaként.
Kik az elsődleges célközönségetek és a kollekciók mennyire szolgálják a befogadók igényeit? Egyáltalán szempont-e ez a kollekciók megalkotásakor?
B.: Ügyesen kell egyensúlyozni. Ez mindenhol jelen van, hogy mennyire viszed és csinálod te pusztán azt, amit jónak gondolsz és mennyire figyelsz a visszajelzésre, és aztán az mennyire fogja formálni vagy deformálni a céltudatosságodat és a célkitűzéseidet. Szerintem létezik egészséges határvonal. Volt már rá példa, hogy bevontuk és megkérdeztük a közösségünket, hogy milyen idézeteket látnának szívesen pólókon. Volt olyan eset is, hogy mi úgy ítéltük meg, hogy egy adott idézet kommentként inkább funkcionál, mint pólón megjelenítve, így szelektáltunk a javaslatok között. A tíz legtöbbet javasolt idézetből kiválasztottuk azt a hetet, amit mi is jónak gondoltunk. Részünkről is van egy kontroll, de üdvözöljük nagyon azt, hogy közösségként funkcionálva kvázi közösen hozzunk létre új dolgokat.
P.: Hogy Seth Godint, a marketing egyik atyaúristenét idézzem: „Ne a termékeidnek keress piacot, hanem a célközönségednek kreálj új termékeket.” Mi valahol a kettő között tartjuk az egyensúlyt, hiszen folyamatosan bővítjük a témáinkat, de közben végig volt összekötő kapocs. Látszik is, hogy egyre több ember ismer meg minket, miközben van egy kiforrott vásárlói közegünk is, akik nagy számban visszatérnek hozzánk, mert tetszenek nekik a márkánkat átfogó értékek. A célközönséget egyébként a 15-35 éves korosztály szerint lőttük be, részben azért is, mert mi is ennek a korosztálynak vagyunk a részei, így ezzel jobban tudunk azonosulni.
B.: Nagyon szívmelengető volt látni, mikor megcsináltuk a János Quest nevű projektünket, ami abból állt, hogy a vírus első hullámában, karantén alatt a János vitézt szétszedtük versszakokra és 370 embert vontunk be. Itt konkrétan 6 évestől 90 évesig voltak emberek, akik szöveget mondtak. Engem a szó legnemesebb értelmében megmosolyogtat, hogy el tudunk érni egy ilyen kortalan közeget és hogy az érdeklődés az, ami meghatározza, hogy ismernek-e minket, nem a kor.
Mit akartok átadni a kollekciókkal? Miért pont az irodalom/művészet a médium?
P.: Egyfelől mi is szeretjük az irodalom és a művészet adta élményeket, másfelől az irodalom és a művészet mögött rengeteg mögöttes réteg van, amiket a végtelenségig lehet fejtegetni. Az ilyen tipusú témáknak a feldolgozása nemcsak jó alkotói élmény, de emellett még mindig is lesz egy pozitív, befogadásra sarkalló üzenete.
B.: A koncepciók megvalósítása során mindig az a cél, hogy keressünk valami olyat, ami megdobogtatja egy széles kör szívét, és joggal merülhet fel vele kapcsolatban a kérdés, hogy miért nincs még ebből hordható ruhadarab, merthogy mindenkinek van valamilyen kötődése hozzá, alkalmas az egyéniség kifejezésére. A legújabb mesekollekciónknál például közös a nosztalgikus, gyerekkori kötődés, ami minden befogadót valahogyan megérint.
Szerintetek megőrzi-e az értékét az irodalom/művészet azáltal, hogy termékké válik? Ha igen, akkor hogyan?
B.: Rettegünk attól, hogy új felületen, új közegben jelenjen meg valami, amit már nagyon megszoktunk egyféleképpen az irodalomórákon, versesteken stb. De ha kiemeled és valami más platformot adsz neki, ahol az értékéből egyébként nem veszít, az csak jót eredményezhet. Lehet, hogy ebben van némi naivitás, de az eddigi tapasztalatok mentén én egyelőre merek ilyen optimista lenni.
Összességében azt látom, hogy jó hatásunk van. Jó érzés olvasni az üzenetek, amikben köszönik, amit csinálunk, vagy épp kiemelik a social media görgetés közben két ebédfotó közé beékelődő örökérvényű gondolat fontosságát. Olyan visszajelzés is volt már, hogy egy adott idézettel pont eltaláltuk egy befogadónk lelkiállapotát, vagy, hogy az idézetet olvasva rákeresett a teljes versre is.
Mik az aktualitások a Vatest illetően?
P.: Rengeteg tervük van az idei évre mind termékek, tartalom és közösség terén. A cél, hogy tovább fejlesszük és bővítsük az arculatunk úgy, hogy új embereket vonzunk be és közben önazonosak maradunk. Emellett az a nagy megtiszteltetés ért bennünket, hogy neveztek minket a Highlights of Hungary díjra, amivel minden évben a legkiválóbb hazai kreatív teljesítményeket díjazzák. A díjról a közönség szavazata dönt, úgyhogy reméljük, hogy a munkánkkal tényleg sikerült másokat is megszólítanunk és elnyerjük a támogatásukat.
A Vatesre a következő linken lehet szavazni: https://www.highlightsofhungary.hu/voting
