Az utóbbi időben rendre nagy gondban vagyok, amikor az f21.hu csapatának nevében kell szólnom. Na nem azért, mert nincs mit mondanom, vagy ne tudnék újdonsággal szolgálni, egyszerűen az előző évben minket ért impulzusok és hullámvölgyek olyan mély hatást váltanak ki belőlem, amit szavakban, de talán még cselekedetekben is kifejezetten nehéz lenne kimutatni. Ha tehetném, magamhoz ölelnék mindenkit, akinek része van ebben, még ha ez a jelen körülmények között szigorú akadályokba is ütközne.
Ma lettünk öt évesek, és hiába készültem lelkileg már hetek óta ennek a kijelentésnek a leírására, még most sem igazán hiszem el, hogy ez a nagy közös álom már fél évtizedes jubileumát ünnepelheti. Öt év, tízezer követő, közel háromezer cikk, több mint 150 fiatal újságíró első megjelenési lehetősége a kulturális sajtóban és persze megszámlálhatatlan közös élmény és pillanat. Ezek közül természetesen nem mind volt örömteli, mégis azt gondolom és hiszem, egytől egyig elengedhetetlen elemei voltak annak, hogy azzá váljunk, vagy talán sokkal többé, mint amit valaha is álmodni mertünk volna.
A tavalyi év, ahogy a legtöbb kezdeményezésnek a világon, nagy nehézségeket hozott az f21-nek is. Sorozatos technikai problémák, a kulturális szféra gazdasági mélyrepülése, a szociális lehetőségek szinte teljes megszűnése, a találkozások, egyáltalán a mindennapi, megszokott életkörülmények hiánya olyan akadályokat gördített a csapat elé, amik semmi jót nem mutattak a jövőbe tekintve. Az abszolút mélypont októberben ért minket, amikor a technikai hibákkal terhelt weboldalunk már nem bírta a nyomást és összeomlott. Akkor azt gondoltuk, hogy ez a helyzet akár a sok éves munkánk végét is jelentheti, és bár alapvetően egy pozitív embernek tartom magam, be kell látnom, akkor egyáltalán nem gondoltam volna, hogy három hónappal később már egy happy end tükrében tudok majd az ötödik születésnapunkon üzenni Nektek. És ez a siker nem csak a miénk, mindannyiunké, hiszen ez a Ti segítségetek nélkül soha nem sikerült volna, példátlan támogatást kapott az f21 az olvasóitól, a közösségétől és mindössze másfél hét alatt meglett a felújításhoz és az újraindításhoz szükséges összeg a Mentsük meg az f21.hu-t! adománygyűjtésünk keretében. Minél több idő telik el, annál meghatóbb erre visszagondolni és nem tudunk elég hálásak lenni Nektek és a PRAE.HU Informatikai és Kommunikációs Kft.-nek, illetve a Palimpszeszt Kulturális Alapítványnak a hatalmas segítségért.
A visszatérés pedig hatalmas erőt adott nekünk, az f21 az első cikk első betűjének leütésétől fogva a csapatunk lelkesedéséből él, és ezzel a hatalmas összefogassal olyan lendületet kaptunk Tőletek a nehéz idők után, ami többet ér bárminél. Újra értelmet kapott mindaz, amiért dolgozunk, és ezt fantasztikus megélni!
Büszke vagyok és boldog.
Büszke az egész csapatra, a társaimra, a kollégáimra, akik mellett megtapasztalhattam azt a csodát, amikor az ember a hivatásának él. Minden egyes elemére büszke vagyok ennek a hatalmas komplexumnak, amiben én már nem csak szavakat, cikkeket, képeket és posztokat látok, hanem lüktetéseket, emberek arcait, megmozdulásait, álmait és szenvedélyeit. Büszke vagyok, hogy örömet tudunk okozni és alkotni valami olyat, amivel talán jobbá tesszük ezt a nehéz időszakot és egy picikét az egész világot. Hiszek ebben, és bármit megtennék azért, hogy ennek a csodálatos csapatnak és a fiatalokból előtörő elemi erőnek utat, lehetőséget tudjunk adni a kulturális világban.
Boldog vagyok, hogy ezeket a gondolatokat ma, az f21.hu fél évtizedes jubileumán az egész mozgalom legjelentősebb hajtóerejének – az olvasóinknak és a közösségünknek –leírhatom, hogy egyáltalán sikerült mindezt megélnünk közösen.
A mai napra egy mozaikkal készültünk Nektek, amin a jelenleg működő összes aktív tagunk arcképét láthatjátok. Az arcok, akik szerepelnek rajta, Veletek együtt alkotják az f21-et. Mi nem csak egy magazin vagyunk, nem csak egy weboldal és nem csak cikkek nagy halmaza, mi vagyunk A fiatalság százada!
Köszönünk mindent, köszönjük, hogy velünk vagytok!
