A Black Lives Matter mozgalmat 2013-ban alapította három feminista fekete nő, Patrisse Cullors, Opal Tometi és Alicia Garza. Mindhárman Amerikában születtek és fiatalkoruk óta aktivistaként tevékenykednek – őket mutatjuk be a közelmúlt szomorú eseményei kapcsán.
Patrisse tinédzserként csatlakozott a Bus Riders Union mozgalomhoz. Már akkoriban érdekelte a vallás, ezért belépett Jehova Tanúi közé, ám csalódott annak tanításaiban. Nem sokkal ezután rátalált a hagyományos nigériai vallásra, az Ifára, mely rituális elemei közül néhányat beépítettek politikai tiltakozásokba is. Később vallás és filozófia diplomát szerzett a Kaliforniai Egyetemen, jelenleg a Prescott Főiskolán tanít.
Opal egy nigériai-amerikai nő, aki emberi jogi aktivista, író, stratéga és közösségi szervező. Az Egyesült Államok afrikai származású lakosainak első bevándorlói jogait támogató szervezetének, a Black Alliance for Just Immigration volt ügyvezető igazgatója. Felhívta a figyelmet a fekete emberek faji egyenlőtlenségeire, valamint aktív közösségszervezőként tevékenykedett a szülővárosában. Kampányol az emberi jogok, a bevándorlók jogai és a faji igazságosság előremozdításának érdekében világszerte. Számos médiumban megjelent, többek között az Essenceben, a CNN-ben, az MSNBC-ben, a Glamourban és a BET-ben. Írott munkáit jó néhány sajtóközlemény publikálta, köztük a The Huffington Post és a Time.
Alicia polgári jogokkal foglalkozó aktivista és író. Felszólalt az egészségügyben zajló problémákkal kapcsolatban, a diákok, valamint a bejárónők és különböző háztartási alkalmazottak jogaiért, a rendőri brutalitás, a rasszizmus és a nemi identitás miatti megkülönböztetések ellen. Napjainkban különleges projekteket vezet a Nemzeti Háztartási Munkavállalók Szövetségében, és a Black Futures Lab igazgatója.
A BLM szervezet alapvető üzenete, hogy minden ember megérdemli a jogszerű rendőri eljárást bőrszíntől függetlenül. A mozgalom Trayvon Martin 2012-es meggyilkolása után jött létre.
Trayvon 17 éves volt, amikor egy önkéntes polgárőr lelőtte, miközben a fiú fegyvertelen volt, valamint bűncselekményt sem követett el. A floridai férfit, aki nem mellesleg latin-amerikai származású, 2013-ban felmentették, miután többen állították, hogy nem rasszista, az eset pedig kizárólag túlbuzgóságának és hőskomplexusának lehet köszönhető. Ez messze nem volt egyedüli eset, ám csak ekkor kezdett el a sajtó igazán foglalkozni a történtekkel, mivel mindezt tüntetések követték. Egy felmérés alapján kiderült, hogy Amerikában évente sokkal több afroamerikai embert ér rendőri brutalitás, mint ahány fehéret. A Black Lives Matter polgárjogi mozgalom egy olyan világért küzd, ahol a fekete embereknek az élete a fontosabb és nem a halála, emellett kiállnak a transzvesztiták, a fogyatékosok, a nők és a másság képviselői mellett is.
A mostani megmozdulások és a mozgalom köztudatba való bekerülésének oka George Floyd, a 46 éves afroamerikai családapa halála, aki hamis bankjeggyel akart fizetni egy kisboltban. A férfi brutális rendőri intézkedés áldozata lett május 25-én. Az őt letartóztató Derek Chauvin hosszú percekig térdelt a nyakán, és ez így maradt azok után is, hogy az őrizetbe vett férfi jelezte, nem kap levegőt. A járókelők próbáltak neki segíteni, ám ebben a rendőr járőrtársai megakadályozták őket. Mire kórházba szállították, elhunyt. Az esetről készült felvétel két nappal később, május 27-én került nyilvánosságra és az egész világon futótűzként terjedt nyomában a felháborodás. Még aznap este utcára vonultak Minneapolisban, majd napról napra egyre több város és állam csatlakozott a tüntetésekhez, idővel pedig világszerte szólaltak fel a rasszizmus ellen.
Források:
Index, Madamenoire, Time, CNN, MSNBC, BET, The Huffington Post
Kiemelt kép: nepszava.hu
