Kaposvár kisgyerekként mindig a bújjbújjzöldágat jelentette, mert arra a lakótelepi játszótérre jártunk. Amúgy azóta tudom, hogy szobor, meg hogy a laktanyák melletti panel aljában a vietnámi néni garázsboltjában ragadós tetejű száraz teasüteményt lehetett kapni, meg hogy pótkerekes bringával a Matula bácsi teljesen homályos emlékű horgásztanyájába tekertünk, meg a Deseda, ahol a mama mindig szellőrózsát szedett és egyszer láttuk leengedve, meg azt is mondták, hogy krokodil volt benne.
Egyetemistaként egész más a hely: bejárható, ismerős, megyeközpont és hatvannégyezres lakosság ellenére is egy izgalmas, emberléptékű város, minden kényelmesen közel van és jól kihasználható, olcsó. A pótkerekes helyett ma már a kaposváriak által választott színű busszal közlekedem, már ha egyáltalán kell, ugyanis a kollégium gyakorlatilag egy az egyetem épületével. Nem csak mi vagyunk, lehet itt művészeti szakgimnáziumot is találni, illetve a város határában a mezőgazdászok, agrárium székel, vagy inkább nyergel. Napközben egyébként rendkívül érdekes a város: azt tapasztaltam, hogy bár munkalehetőségeknek nincsen híján, erejük teljében lévő leányai és fiai mégis az utcákat róják. Eddig talán ez a legjellemzőbb különbség más, ilyen kaliberű városokhoz képest, és azt feltételezném, hogy némi veszélyérzet formájában fog majd tükröződni válaszadóim véleményében.
Éjjel a városban – Te hol és hogyan szórakozol?
Éjszakai szórakozásról fog esni szó, akit azonban több minden érdekel, annak érdemes követnie az ország egyik legjobbjának tartott Csiky Gergely Színházat is, illetve az épületet, ahol a jelenlegi, a Díszévad lesz a felújítás utáni első alkalom, hogy a nagyközönség élőben is láthatja, amit eddig online követett. Éppen nem aktuális, de háromévente, utoljára 2018-ban, megrendezésre kerül a nemzetközi Groteszk Triennálé, azon kevés kiállítások egyike, amiért érdemes átutazni az országot. Most pedig oltsuk a villanyt, lássuk, mire megy ki, ki mire megy!
Az Éjjel a városban-sorozat első kiadása még 2016 februárjában járt a városban, most megvizsgáljuk, hogy mi változott az évek alatt!
Hova jártok a városban szórakozni? A zenés helyeket, kocsmákat, esetleg házibulikat részesítitek előnyben? Van ezekben választék, lehetőség?
Anna (23): Kedv- és pénzfüggő, hogy hová akarunk menni. Ha éppen volt pénz rá, akkor eleinte a Hansdonnerbe (Hansdonner Sörház) jártunk, aztán átváltottunk a Rotondára (Rotonda Café), de időnként a New York Caféba is ellátogattunk, mert az tart legtovább nyitva. Van még egy nagy hely a Soron, a Hang-Ár (Hang-Ár Music Pub), de ott nem lehet kártyával fizetni, ezért nem járunk oda. Nincs mindig készpénz az embernél.
Fanni (21): A „Sorra”. Van pár kocsma közel a térhez, amit Sornak neveznek Kaposváron. Gyakorlatilag minden fiatal oda jár és tetszés szerint választanak a repertoárból. Én általában a Rotondába és a Hansdonnerbe járok. Néha a New Yorkba is elmegyünk, ami talán kettőig is nyitva van, ha jól emlékszem.
Kitti (20): A Sorra szoktunk lejárni barátokkal a Stella, Könyvtár nevű helyekre, vagy hétvégente a Park nevű szórakozóhelyre. Az elsősorban zenés helyek kedveltebbek, mint a kocsmák.
Davie (19): Hétköznaponként probléma a korai zárás, így gyakran házibulikat, egyetemi közösségi helyeket választunk, hétvégente pedig a főként városi szórakozóhelyek mennek.
Konrád (22): Ritkán jártunk el, többnyire a színvonaltalan lehetőségeknek köszönhetően, inkább saját eseményeket szerveztünk, eleinte az egyetemen, később az e-Café nevű elektronikus zenére „specializálódott” helyen.
Mik a szórakozási trendek, népszerű helyek, hóbortok a lakóhelyeteken? Milyen és mennyi alkoholt isztok, ha éjszaka szórakozni mentek? Mennyit vagytok hajlandóak költeni egy ilyen alkalommal?
Anna: Ha lányokkal vagyunk, fröccsözni szoktunk, a fiúkkal sörözni, attól függ, melyikből van több a társaságban. Ilyen helyeken maximum két sör vagy két fröccs árát szoktuk elkölteni, többet nem. A Rotonda bezár tízkor, ha tovább is akarjuk folytatni az estét, akkor átmegyünk a New Yorkba, ahol kettőig maradhatunk, ez elég olcsó kocsma és közel van az albihoz.
Fanni: Kocsmázni szoktunk. A számomra népszerű helyeket felsoroltam az előző válaszomban. Nem sokat iszunk, inkább beszélgetősebbek az esték, pár fröccs és pár korsó sör szokott fogyni. Kaposváron elég kedvezőek az árak.
Kitti: Lazább alkoholokat iszunk az elején, például sört vagy bort. Később töményebbeket is, mint a tequila, whisky, cherry, vodka vagy pálinka, de ezeket nem csak tisztán isszuk. Pénzt illetően: ha van kedvünk még inni, akkor már attól függ, hogy mennyit költünk.
Davie: A kellemes borozások, sörözések. Alkalomadtán tömény alkoholos italok. 2000-4000 forint egy este nagyjából.
Konrád: A fiatalok (14-18) hányásig isszák magukat Kaposváron, ezt többször is tapasztaltuk. Régebben többet, most már kevesebbet költök egy ilyen este folyamán, de a legtöbb, amit még elköltök, az 3000 forint (ebben azért benne van egy pár korsó és feles), de ez egyéntől és anyagi háttértől függő.
Mennyire érzitek biztonságban magatokat a városban éjjel? Hallottatok-e balhékról, bűnesetről? Találkoztok-e az éjszakai kalandok során kábítószerekkel?
Anna: A legtöbben teljesen biztonságban érezzük magunkat, kivéve fesztiválok idején, ami amúgy is fura, hogy júniusban vannak. Itt már az is megesett, hogy egy nagyon jó barátomat leköpték, és őt sajnos amúgy is sokszor bántották ilyen helyeken. Nekem lett egy taktikám erre: ha néznek és beszólogatnak, addig kell visszanézni rájuk, amíg zavarban nem érzik magukat, hogy lássák, hogy észrevettem őket és nem csak elmegyek, hanem jelzem, hogy el lehet húzni. Ha elmész az ****ba egy technobuliba, bőven találkozhatsz kábítószerekkel és a buli után reggel millió egy magnéziumospalack van eldobálva.
Fanni: Én mindig biztonságban érzem magam, ha van társaságom. Kábítószerekkel én személy szerint nem találkoztam. Néha hazafele kicsit aggódom, ha egyedül megyek, de csak óvatosságból, azt hiszem.
Kitti: Hát, csoportosan járunk, így meg tudjuk egymást védeni, ha úgy alakulna. Balhék mindig is voltak, persze. Kábítószerrel még nem találkoztunk és nem is szeretnénk.
Davie: Személy szerint identitásom miatt gyakran szorongva indulok el, főleg ha útközben atrocitások érnek. Ebben nagy segítség a baráti kör. Közelről még nem találkoztunk kábítószerekkel.
Konrád: Kaposvár egy agrárközpontú város, ennek megfelelő lakossággal. Anno mindenki hallott a trafikos gyilkosságról, de az egy kirívó esemény volt. Kötekedések és beszólogatások voltak többször az alsóbb társadalmi rétegekből, de a gyávaság sokkal nagyobb volt, mint hogy tettlegességig fajuljon bármi. Nem találkoztunk droggal.
Hogyan és kikkel mentek szórakozni, majd miként juttok haza? Gyalog, taxival, esetleg tömegközlekedéssel? Melyik a legpraktikusabb?
Anna: A városban a szállásunk elhelyezkedése baromi jó helyen van, közel a Főtér és minden szórakozóhely, bár, kocsma, színház, szóval gyalognál tovább nem jutottunk, a legnagyobb táv, amit megteszünk, gyalog mind elérhető. Legfeljebb 4-5 fő szerintem egy jó társaság, ha nincs szülinap vagy ilyesmi, olyankor viszont huszonsokra emelkedhet a létszám.
Fanni: Gyalog megyünk a szaktársaimmal vagy más hallgatókkal az egyetemről. Minden közel van.
Kitti: Családdal is néha, de inkább olyan barátokkal, akiket jól ismerünk, megyek vagy megyünk bulizni. Általában gyalog, esetleg taxival megyünk haza.
Davie: Közelség miatt gyalog oda és vissza, főként csoportosan.
Konrád: Nincs éjszakai közlekedés a városban, szóval esetleg taxi, de inkább gyalog, mert nem mozogtunk soha periférián.
Mesélj egy rövid történetet, személyes sztorit az éjszakai élettel kapcsolatban. Örömök és bánatok is jöhetnek!
Anna: Hát maximum olyan sztorink lehetett, hogy elmentünk NY-ba második kocsmaként, megérkeztünk, senki nem volt, aztán fél órán belül körülbelül 30 külföldi özönlötte el a helyet, de az a helyzet, hogy az én társaságom mindig kikerül az ilyenekből. Volt olyan is, hogy egy részeg fazon, aki a kutyájával volt inni, fél órán át magyarázta a hülyeségeit, Fanni meg jófej keresztény kislányként végighallgatta és válaszolgatott neki.
Fanni: Nincs konkrét történetem, szerencsére még nem történt nagyobb dolog, amióta itt tanulok.
Kitti: Talán ami maradandó élményt hagyott, az az, hogy egyszer előre megvásárolt jegyet vettünk és elhagytuk őket, így újból kellett venni mindet.
Davie: Végtelen mennyiségű öröm, boldog párbeszédek sorozata, vagy nehezebb napokon egymás problémáinak megértése és átbeszélése. A fáradalmak és feszültség kiengedése, öröm ünneplése.
Konrád: Mindig betalált a fogatlan roma zenész gitárral, akit sosem tudtunk levakarni, kivéve ha adtunk neki cigit vagy szeszt.
Ha a legjobb helyeket kéne megnevezned, miket javasolsz olyannak, aki még soha nem járt Kaposváron? Milyen korosztály jár ezekre a helyekre? Melyik napokon hánykor érdemes kimozdulni?
Anna: A Soron, a Főtéren hétköznap szinte alig vannak, szóval ha nyugis estére vágysz a barátaiddal, simán jó este beülni fröccsözni, teázni. Hétvégén, szombaton totál dugig szokott lenni a hely, hétvégén meg ritkán megyünk, az egyetemisták ideje a hétköznap. Az Art Clubban sokan vannak, mindig iszonyú hosszú a sor, de koszos, ráadásul bunkók a pincérek, úgyhogy mi oda nem járunk. A Rotondában kedves a tulaj és a pultos csajok, hamar megjegyzik az arcodat és már tudják is, mit kérsz. Ha éhes vagy, ott melegszendvicset is tudsz enni korcsolyaként.
Fanni: Bármikor érdemes kimozdulni. Csak egy sétára a belváros, ami elég kellemes hely. Esetleg a Deseda-tóhoz kibuszozni vagy biciklizni igazán kellemes. Van egy szuper kávézó, a Garden, belsőépítészetileg kiemelkedő, de a kávéjuk is figyelemre méltó. Az éttermek között is lehet válogatni, én személy szerint csak a Geccóban voltam, azt tudom ajánlani. Oda mindenképp kell asztalt foglalni, mert másképp nem lesz hely. A Rotondában általában fiatalok szoktak iszogatni. A Hansdonner elég vegyes, inkább középkorúak vagy elegáns vendégek társalgóhelye. A New York abszolút vegyes.
Kitti: A Corso vagy a Pláza. Itt vannak kávéhelyek, vásárlási lehetőség, mozi… Az a legjobb, hogy minden korosztály ide jár, és inkább hétköznapokon.
Davie: Hétköznaponként este nyolc óra környékén a Soron bármi, hétvégente hasonló időpontban szintén ott, vagy a központtól kicsit távolabbi New York. A korosztály vegyes.
Konrád: Élhetetlen egy hely, igénytelen szórakozás van, de még kocsmakultúra sincs, kiemelkedő egységet sem találni, kivéve egy túlárazott „kézműves” sörözőt, ahol gourmet ételek vannak, de ott simán otthagysz 15000-t, ha eszel és iszol két sört.
Van tabu hely, olyan, ahová csak talpig fegyverben érdemes bemenni?
Anna: Ilyet én nem ismerek. Nyilván vannak késelős típusú kocsmák, de az nem a mi körünk, fölösleges oda menni, ha megvan az összeg, amiért elmegyünk inni és nem vagyunk rákényszerítve, hogy ott bulizzunk. A Hang-Árban az élőzenés esteken azért elég sok rossz arc összegyűlik, de Kaposvárról nem tudom elmondani, hogy veszélyes hely lenne. A Park Music Hall, ahol egyszer voltunk, logikus módon a parkban van, ami egyébként is mocskos és csak 15 éves lányok járnak oda. Hangos zene szól, így oda sem érdemes menni, mert az ember nem hallja a saját gondolatait. Amiket az elején felsoroltam, azokra a helyekre minden korosztály jár, időstől fiatalig, kutyástul.
Fanni: Nincs.
Kitti: Nem tudok róla, saját kis „ismert körzetben” mozgok a barátokkal, amiről tudjuk, hogy biztonságos.
Davie: Az egyszerű kocsmák, ahová főleg alkoholisták járnak, bár ezekről nincs igazán tudomásunk, elkerüljük őket. Tudjuk, hogy mi való nekünk és mi nem.
Konrád: A Vén Kalóz volt ilyen hely, de bezárt, most már csak maffiatalálkozók vannak, klasszik késelős hely nincs szerintem, vagyis nem tudok róla.
Szerző: Stamler Emma, közre működött Stamler Lili
