A Margaret Island 2013 őszén indult alternatív popegyüttes, akiknek idén szeptemberben jelent meg harmadik lemezük, egész egyszerűen III címmel. Alakulásuk óta pedig hamar belopták magukat a zenekedvelők szívébe, néhány év alatt az egész ország megismerhette őket. A lemezen közreműködött Áron Andris “Apey” (Apey & the Pea), valamint Monkeyneck, de újra jelen van Bródy János kéznyoma is. A közönség pedig egyre vegyesebb a fellépéseiken, nemcsak nemileg, de korban is.
A hatévestől a negyvenkét évesig mindenki képes megtalálni a magának legkedvesebb dallamokat. Fiatal férfiak/nők hozzák el kedvesüket, szülők a gyermekeiket, vagy esetleg gyermekek a szüleiket. A Margaret Island zenéje, teljes valója mindenkié. A szombathelyiek már nem először örülhetnek a zenekarnak, hiszen 2016-os akusztikus koncertjük óta, évente legalább egyszer ellátogatnak a vasi megyeszékhelyre. Most harmadik lemezüket hozták el népszerűsíteni, de nem maradhattak ki a régi, minden rajongó szívének kedves dallamok sem. A Veled minden, Engedd, hogy szabad legyek és Eső tengelyen haladva hallhattuk az új dalokat, precízen és stílusosan beillesztve, amiben a zenekar nagy segítségére volt a koncert előtti szavazás, amelyen a rajongók kiválaszthatták, miket is hallanának szívesen.
Ez persze csak a közönség iránti közvetlen, hatalmas szeretetet jelképezi, ami a tagok talán legfőbb célja: átadni a kimeríthetetlen, feltétel nélküli gyűlölet- és irigységmentes boldogságot a zenén keresztül. Hiszen ez az örömzene lényege. Sok újdonságot rejtett minden dal, hiszen valamennyire eltértek a rájuk jellemző folk-popzene stílusától, néhol indiai, keleties hangzás is felütötte a fejét, máshol még poposabb volt. Összességében mégis ugyanazt a páratlan pozitívumot és életigenlést hozták, amit már megszokhattunk.
Fültanúi lehettünk elég izgalmas különlegességeknek is, vagyis hallhattuk Törőcsik Kristófot és Verok Tamást egyaránt szólózni, részesei lehettünk annak a meghitt, csodálatos jelenetnek, amint Lábas Viki a földön ülve, – ami tőle teljesen szokatlan a páratlan, önálló aerobik óráját tekintve – csak a szintetizátor által kísérve énekelt. Az énekesnő – tőle lassan már elvárhatóan – kiemelt egy-egy teljesen hétköznapinak tűnő, mégis nagyon fontos dolgot. Megköszönte, hogy olyan sokan támogatjuk a magyar zenekarokat és ezzel a magyar zene ügyét, valamint felhívta a figyelmet az emberi jóságra, amiben, hiába gondolják naivnak, ő még 2018-ban is hisz és hinni akar. Ez a pozitívum és ez a boldogság az, amit minden embernek minden pillanatban éreznie kéne. Ez az, amit a Margaret Island örömzenéje átad a közönségnek és mi hálásan köszönjük ezt nekik!
Lutor Katalin galériája
