Baranyai Barna egy igazán életvidám egyéniség, aki szívesen ír humoreszkeket. Magát egy olyan osztálybohócnak tartja, aki túlságosan ráfüggött a Microsoft Wordre és a színpadra, ugyanakkor esküdt ellenségének vallja a „minden szar” életfelfogást és a tejfehérjét. Egyik életcélja egyszer hallani, hogy valaki az ő könyvén röhögve töri meg egy hétfő reggeli metrókocsi depresszív csendjét. Bemutatkozó Egy gomb? című írása talán sok egyetemistának ismerős életképet mutat be: a bölcs professzor és a modern technológia háborúját. De vajon ki lesz a nyertes?
Egy gomb?
(a Ponyvaregény után szabad kezdéssel)
Öt perce tart az előadás.
Az ajtó hirtelen kivágódik, a professzor lihegve cipel az asztalhoz egy köteg papírt, egy laptopot, megspékelve hat méter kábellel meg egy projektorral.
– Osszák szét a feladatlapokat és oldják meg! Gyakorlás a jövő heti ZH-ra.
Az öreg felnyitja a laptopját, begépeli a jelszót.
Egy ujjal.
Rosszul.
Háromszor.
Anyázik egy sort, bejut a rendszerbe, diadalittas vigyor.
Előveszi a projektort, keresi a bekapcsológombot.
Forgatja, nézi, analizálja.
Fél perc után rájön, hogy a baszott nagy piros gomb az a tetején, megnyomja.
Nem történik semmi.
Rájön, hogy árammal működik, gyorsan be is dugja.
Három perc ideges gombnyomogatás után eszébe jut a másik vezeték, amivel a gépet köti össze a projektorral.
Elmorzsol egy könnycseppet a harminc évig hűen szolgáló írásvetítőjéért.
Előveszi a gyűrött, citromsárga post-itet, amin a képernyő kivetítésének instrukciói láthatók.
Hunyorgatva követi az utasításokat, de véletlenül arra kattint, hogy csak a projektoron legyen kép, a laptop meg elsötétül, úgyhogy ősmagyar módra hátrafelé fordulva gépel tovább.
A tálcán ott virít a Chrome logó.
Prof inkább a kettővel arrébb lévő keresőre kattint, és oda írja be, hogy chrome.
Nincs internet, ezért könyvet rak a laptop alá és arrébb rakja a projektort, hátha jobban áramlik a wi-fi.
Tizenöt perce tart az előadás.
– Tanár úr, szívesen segí-
– Maguk csak foglalkozzanak a feladatlappal, köszönöm.
Nem akarjuk az öreg maradék büszkeségét is sárba tiporni, úgyhogy csendben kaparjuk tovább az arcunk.
Megébred az internet is, a böngészőben már ott a Google keresés.
A tanár úr beírja a Google keresőjébe, hogy google.hu.
A Google kiadja a Google oldalát.
Megint Google keresés, a tanár úr beírja a keresett oldal webcímét.
A Google kiadja a keresett oldal webcímét.
Egérrel kijelöli, jobb klikk, másolás, majd beilleszti a címsorba.
404 – A keresett oldal nem található
Kimaradt két betű a link végéből.
Még csak most jutott eszébe lehúzni a vetítővásznat, egész eddig a zöld táblán virított a kép.
Újra beírja, hogy Google.hu
Húsz perce tart az előadás, többen sírnak.
A tanár úr beírja a keresett oldal webcímét.
Véletlen az oldal alatti hirdetésre kattint, olcsó nyelvvizsgalehetőségek tucatjai villannak fel a vásznon.
Teljes összeomlás.
– Úgy tűnik megint rossz a gép, majd elviszem a rendszergazdához. Ellenőrizzük inkább a feladatlapot. Hol tartanak?
Hozzá se nyúltunk.
Humoreszk
A humoreszk prózai kisepikai műfaj. Fő jellemvonása a karcolatszerű, rövid terjedelem és az ennek megfelelő, fő vonásokra redukált kidolgozás, valamint a könnyed, kedélyesen derűs hangulatú humor. A 19. századi, klasszikusnak nevezett válfajára az anekdotikus elemek a jellemzőek. A század első évtizedeiben a műfaj egyre népszerűbbé vált, az újságírás és a kabarépódium jellemző formáinak egyike lett. A modern humoreszk a századforduló idején alakult ki; könnyed groteszkség, a nyelvi humor hangsúlyozottabb jellege és az anekdotikus hangnem hiánya jellemzi. (Stephen Leacock Humoreszkek-válogatás, 1926; Karinthy Frigyes Görbe tükör, 1912. )
