Lauren Marx egy tehetséges fiatal művész Missouriból, aki 2014-ben diplomázott a Webster Egyetemen. A rajzaira fektette a hangsúlyt, és olyan gyönyörű alkotásokat hozott létre, amelyek a zoológia, a kozmológia és a mitológia témáit dolgozza fel igen groteszk külsőben. Célja ezzel a szimbolikus ábrázolásmóddal, hogy teljes képet jelenítsen meg ezekről a jelenségekről.
Egy olyan interaktív univerzum képét illusztrálja, amelybe az állatok, növények, gombák és rovarok tökéletesen illeszkednek. A képek szerves része a halál, mégis az élet vad mozgékonysága tölti be a teret. „…a halál az egyetlen kikerülhetetlen valóság, ha elfordulunk tőle, vad lesz és félelmetes. Korunk halála vad és fekete, félelmünkben tagadjuk meg, mert elvesztettük az értelmét. Megpróbálunk nem törődni vele, mintha akkor nem létezne.”[1]
A természet megállíthatatlan körforgását ábrázolják művei, ahogy a hús rothadásnak indulva nyújt táplálékot és táptalajt az új életnek.
Hisz jól tudod, te büszke lény,
húsodat imádja az én
húsom, és szertartása hogyha
el-elhal is – minő halál! -,
újraéled – mily viharozva! -,
s újabb, még jobb halálra vár.
/VERLAINE, Paul: AUBURN/
„A cél halál, az élet küzdelem,”[2] és bár a csontokat belepte a gomba, az elrothadt tetemet vázaként használva borult virágba a növényzet, mégis ott van a képeken az a vad, életben maradásért folytatott küzdelem. Mely nem csak a dögevők képében, hanem magának az elhullott dögöknek az utolsó erejéből teljesített szorító ölelésében, mély harapásában is ott van.
Képek forrása: www.laurenmarx.com / www.instagram.com/laurenmarxart
[1] Alaine, Polcz: Honnan jöttünk, és hová megyünk? In: Alaine, Polcz: A halál iskolája. Budapest, Magvető Kiadó, 1989. 323-364. p. 357. p.
[2] Madách Imre: Az ember tragédiája