A Hónap Hangjai cikksorozaton belül az aktuális hónap elsősorban magyar nyelvű zenei terméséből készülünk nektek gondos válogatással. Az 5+1-es felállásban öt magyar és egy kivételes, angolul megszólaló hazai könnyűzenei alkotást ajánlunk figyelmetekbe.
Ipolyi-Gáts Hunor – Másban
“Bánatunk a múltban, táncolunk ha úgy van
Megtaláljuk másban, amit senki nem talál magában.“
Odett utcazenész sorozatából lett kiválasztva hat tehetséges énekes-zenész egy tematikus dalszerzésre, a Teleki borcsalád együttműködésével. Hat előadótól, hat igényesen kidolgozott nóta került elő a projektből, ezeket itt (http://www.telekizenelazutca.hu) végig lehet hallgatni és szavazni is érdemes a személyes kedvencre. Ipolyi Gáts Hunor, egyébiránt az Abigél és a Feed the Mogul zenekar tagja, ez esetben szólóban épített fel egy nagyon érett dalt. Gyönyörű ívű, tökéletesen építkező és kifogástalanul hangszerelt muzsikája a 90-es évek legízlésesebb alter zenekarait idézi.
Gerendás – Senkié
“Tudod, én nem vagyok senkié
És majd ha meghalok s itt hagyok mindent, ami vagyok“
A magyar dobfenomén, Gerendás Dániel első önálló dalának énekhangjául Blanka Ági kellemes tónusát választotta, ami – mint kiderült – egy kivételesen jó döntésnek bizonyult. Kellemes jazzes kedveskedés popos köntösben, egy természetesen derűs-melankólikus szöveggel, amelynek minden szava tökéletesen formálódik az énekesnő előadásában. Jól működő és szerethető dal született.
4Bards – Állj
“Megszökik a lány, megszökik a szeme, a szája, lába és vele oda lesz a lány.
Jó, hogy még előttünk az élet.“
Gátlástalan, fényűző, érzéki lakomához szól a 4Bards dala, dögös énekhanggal, brácsával, zongorával kiteljesedett hangzással, és felettébb izgalmas dobgrooveokkal. Nem igazán lehet elbambulni ezen a két és fél percen. A szöveg szerteszét beszél, de nagyon is megkapóan egy sokszor elszökött lehetőségről – hál’ Istennek még mindig előttünk van az élet.
Carson Coma – Na mindegy
“Tipikus az atmoszféra, a memóriámnak a rossz oldalán
Nem úgy felejtek már mint régen talán, talán“
A Carson Coma tagjai továbbra is nagyon szeretnének laza és megadó, óvatlan zenészeknek tűnni – és végső soron sikerül is nekik. A hangzás, hangszerelés megint kifogástalan, a vibe ugyancsak kómásan karakteres, a szöveg pedig legyintésre méltó, ami ez esetben a legoptimálisabb kimenetel.
Atomki – Átok
“A fülek feltöltve sóval, a csarnokvizek se hajózhatók
Itt szélcsend van és hullaszag
Hatástalan rám a mindenható“
Egy nagyon-nagyon király hangzással jött elő Atomki (Pálinkás Tamás szólóprojektje), az Átok pedig az egyik legjobban megírt pop-rock dal lett az utóbbi időben. A nagyon szélesen értelmezhető szövegelés elég mozgalmas és egyben abszurd háttéranyagot kapott a black lives matteres lázongásokról készült felvételekkel. Ha ebbe belelépünk, elátkoz minket az élet – hát, ilyen ez…
Szerző: Gábor Attila Galda
The Devil’s Trade – The Call of the Iron Peak
„All my loved ones I have seen dead
Will be there for me to clean my path”
Makó Dávid singer-songwriter szólóprojektje, a The Devil’s Trade egészen eklektikus módon ötvözi a folk-ot sötét, doom-hoz hasonló atmoszférával. Az amerikai southern folk és a magyar népzene tradícióját saját zeneiségével együtt egy modern, komor hangzássá vegyíti. Legjobban talán a dark folk kifejezéssel lehetne illetni stílusát.
Zeneszámaiban az elektro-akusztikus gitár mellett sokszor megpendül a banjo is, ám ennek ellenére teljes mértékben komoly, sőt lírai és súlyos tud maradni hangzása. A személyes és népi szövegvilágból is merítő, tradicionális jelképekkel, témákkal foglalkozó dalszövegek melankolikus, sőt megható élményt nyújtanak.
A The Call of the Iron Peak az új albumának névadó dala, amely augusztus 28-án jelent meg a Season of Mist gondozásában.
