A Tilos Maraton – azontúl, hogy a főváros leghosszabb ingyenes zenei fesztiválja – egy adománygyűjtő rendezvény, mely a közösségi finanszírozású Tilos Rádió támogatására kerül évente megrendezésre. 2018-ban június 8-tól nyolc napon át a Dürer Kertben hallhattunk rengeteg ismert-ismeretlen formációt, minden nap más tematika alapján megszervezve. Mi az „Ekletik napon” jártunk.
A fesztiválon három teremben játszottak zenekarok, további három területen pedig DJ, Chillzone és kiállítás várta a látogatókat. A kisteremben 20:30-as kezdéssel a Grand Club lépett fel. Legutóbb a Kuplungban láttam őket, most a srácok ugyan kisebb, de hálásabb közönség előtt játszottak, stabilan, jó kiállással. A koncert kiemelkedő pillanata volt az új EP-ről elhangzó Farkas vagy bárány, amelyen markánsan érződik a magyar alter hagyomány, jól összerakott, refrénista, közönség-énekeltetős szám. Pár feldolgozás után felcsendült az Álmomban, mely a közönség reakcióiból ítélve talán a zenekar legismertebb száma lehet. A koncertet az Ébresszen fel valaki című kemény, súlyosabb hangvételű track zárta. Itt szabadultak fel igazán az energiák mind a zenekarban, mind a közönségben – azt hiszem, sokaknak emlékezetes marad ez a koncertet záró energiabomba.
A hangulatos nyitott Kerti színpadon 21 órától a számomra eddig ismeretlen Dudellow játszott. Jazztől modern funk-ig terjedő spektrumban játszottak gitár által vezetett instrumentális dalokat. Hangulatos, okos, és könnyen befogadható zenét hallottunk egészen a végéig, ahol egy teljesen váratlan Thundercat feldolgozásra többen felkapták a fejüket, ettől egészen pezsdítő irányt vett a koncert.
A DLRM zenekar nem hagyta cserben az összegyűlt közönséget. Az „gypsindiet” játszó banda ismét odatette magát, és hatalmasat buliztak a Dürer nagytermében.
Nem maradt el a „pálinka-kör üvegből” sem, ami talán minden déelerem koncert csúcsa. (Ingyen pálinka, ki ne szeretné?) Már a koncert elején tetőzött a hangulat, a koncert végére pedig póló sem maradt szárazon. A hullámzó tömeget elnézve biztosan merjük állítani, hogy számos új rajongóra tettek szert a srácok.
21:30-tól – némi technikai problémából adódó késéssel – a kisteremben színpadra lépett az ék zenekar. Őket sem volt még alkalmam élőben megtekinteni, bár előzetes youtube keresgéléseim nyomán nagy reményekkel léptem be a kezdés előtt a koncertterembe, ahol aztán átütő élményben volt részem. A baromi színvonalas, teljesen nyugati mentalitással és profizmussal, leginkább a Soundgarden, Incubus, Foo Fighters vonalon játszó banda elvarázsolta eleinte kis létszámú közönségét. Egymást váltották a lírai és a zúzós számok, váratlan és kreatív megoldások – az ék zenekarban ugyanúgy megjelent az az eklektikusság, mely az egész nap témáját jelentette.
Szollár Zsófi galériája
