A nemzeti rock mai helyzete – beszélgetésünk Kocza Balázzsal, a Turán együttes frontemberével

György Mikó-Baráth 2016. dec. 2. 0 0

Pár hete jelent meg a Turán együttes negyedik önálló lemeze „Az én hazám” címmel. A zenekar frontemberét, Kocza Balázst aligha kell bemutatni a zalaiaknak, hiszen civil állása és zenekara mellett még koncertszervezéssel is foglalkozik, valamint aktív résztvevője több megyei kispályás labdarúgótornának. Egy nemrégiben vele készített interjúban Balázs megjegyezte az általuk is képviselt nemzeti rockról, hogy az utóbbi időben jelentősen leült a műfaj, s erről szívesen beszélne egy bővebb interjú keretében. De mit is jelöl ez a műfaj pontosan?

A nemzeti rock országos térnyerése nagyjából 2000-re tehető. Ekkor a Pannon Rádió Rockszerda című műsorában G. Kirkovits István főszerkesztő, az általa nemzeti rocknak nevezett és később ebben a formában meghonosult zenei irányzatnak hatalmas lehetőséget biztosított. A műsornak köszönhetően nemzeti rock műfajban három „nagyhatalom” született, az Ismerős Arcok, a Kárpátia és a Romantikus Erőszak zenekarok.

Kaptunk az alkalmon, felkerestük hát a Turán frontemberét, hogy fejtse ki nekünk véleményét, mi lehet a nemzeti rock visszaesésének oka.

11 éve már, hogy szinte töretlenül mentek előre, folyamatosan koncerteztek és jöttök ki új számokkal, albumokkal. Mi a legnagyobb különbség 2005 és 2016 között, akár ha a Turánt, akár ha magát a műfajt globálisan nézzük?

Ami minket érint mindenképpen a zenekar zenei tudása. A 90-es évek elején elég volt az, hogy négy akkorddal egy dobos és egy gitáros kiáll, majd nulla zenei tudással megmondja a frankót. Mi is így indultunk. (nevet) Nyilván voltak tagcserék is, de azt kell, hogy mondjam, mi hatalmasat fejlődtünk azóta, nagy zenei utat jártunk be, miközben rengeteg tapasztalatot és rutint szereztünk. Ami a közönség hozzáállását illeti… 2006-ban az öszödi beszéd kiszivárgása ennek a műfajnak mindenképpen jót tett. Akkor olyan kormányzat volt az ország élén, ami nem díjazta a nemzeti gondolkodást. S ilyen ellenszélben nagyon sok fiatal ment nemzeti rock zenekarok koncertjeire, hiszen népszerű volt lázadónak lenni. Valamint az alapvető igazság, hogy egy zenekar, egy műfaj, akkor igazán sikeres, ha a fiatalok hallgatják. Ma a Wellhello, Halott Pénz, Punnany hármas azért a legnépszerűbb zenekarok, mert a fiatalok őket kedvelik leginkább. Visszatérve, jött a kormányváltás, ami nem tett jót a műfajnak. Hiszen azok a gátak, ami ellen az ember lázadt, szépen lassan eltűntek. A legegyszerűbb példa erre a határon túli magyarokhoz való hozzáállás. 2011-ben megkapták a kettős állampolgárságot, amit 2004-ben nem szavazott meg az ország, s akkor ez nagy felháborodást váltott ki a nemzeti oldalon. De több ilyen példát is mondhatnék, vegyük csak azt, hogy a Horthy-korszak kultusz miniszteréről, Klebelsberg Kunóról egy országos intézményt neveztek el. Ez a Gyurcsány, Bajnai korszakban elképzelhetetlen lett volna. Valahol ezen lépések után leült az ügy. A zenei palettán a legjobb példája ennek talán FankaDeli volt. Ő keményen állást foglalt az aktuálpolitikában, éppen ezért hatalmasat is zuhant, amire természetesen nem szolgált rá! Mi, a Turán zenekar sosem láttuk annak értelmét, hogy aktuálpolitikával törjünk be a piacra. Mindig azt helyeztük előtérbe, hogy történelmi értékeket, a dicső múltat emeljük bele dalainkba.

A 2010-es választások utáni váltás a műfaj nagy zenekarainak is nehezen ment?

Abszolút! A Kárpátia 2008-ban és 2009-ben megtöltötte a Zalaegerszegi Városi Sportcsarnokot. Ma már 400-500 fős bulikat tudnak csinálni nálunk. De, hogy saját példát is hozzak, az Egészséges Fejbőrrel első közös bulinkon 2007-ben a régi Grabowskyban 300, a másodikon 2008-ban 280 vendég volt. Idén az új Grabowskyban csináltunk már egy bulit 90 fizető vendéggel, most hétvégén pedig egy 130 főset. Ez a mostani fellépésünk egerszegi viszonylatban parádés számnak számít, de országosan is egy nagyon jó eredmény. Ebből látszik, hogy kicsit kezd visszatalálni a műfaj, de még mindig a felénél vagyunk, mint 10 éve. Mindezt úgy, hogy mi zeneileg azóta óriásit fejlődtünk, a Fejbőr pedig a nemzeti rock szimbóluma volt akkor is és most is.

Személy szerint úgy látom, hogy csak az Ismerős Arcok az az együttes, aki túl tudott lendülni a nemzeti zenekarokat érintő válságon.

Ők már szinte kiléptek ebből a nemzeti rock arculatból, ez számomra nem is feltétlenül szimpatikus. A „Nélküled” című daluk sikere az élő példa. Ez egy 2007-es dal, de egy-két éve kapták fel a dunaszerdahelyi szurkolótábor, illetve a magyar labdarúgó-válogatott sikereinek kapcsán. Én nagyon szeretném, ha visszatalálnak a 2003-2008 közötti arculatokra, de ez csak én vagyok, ez az én véleményem. Hiszen ne tagadják már meg azt a műfajt, ami őket országosan is népszerűvé tette.

A teljes interjút elolvashatják a zaol.hu oldalán!

Categories: PORTRÉ, ZENE