Kezdőlap ZENE Bach húsvétra – János-passió highlights

Bach húsvétra – János-passió highlights

Szerző:

2021. ápr. 2.

Bár sokan napjaink nagyobb részét bezárva, a home office vagy az online oktatás fogságában töltjük, a tavasz – és ezzel a húsvét is – észrevétlenül elérkezett. János-passió húsvétkor úgy a legnagyobb élmény, ha az egész művet egyben, templomban, élő előadásban hallgatjuk, ez azonban a vírushelyzet miatt sajnos kivitelezhetetlen. Hallgasd otthon János-passió válogatásunkat!

Kedves családi hagyományunk, hogy húsvét előtt felkerekedünk és meghallgatjuk valamelyik János-passió előadást a Deák téri evangélikus templomban. Ugyan az épületben sokszor kicsit hűvös van, nagy a tömeg és kényelmetlenek a padok, fájó szívvel realizáltam, hogy már második éve nem lehet részem ebben az élményben. Kiválóbbnál-kiválóbb felvételek azonban rendelkezésünkre állnak otthonaink biztonságában (börtönében?) is, ami némiképp kárpótól az élő előadás elmaradásáért.

A János-passió Bach életművében

Mint oly sok Bach művei közül, a János-passió is egyházi szolgálata kapcsán született: először egy nagypéntek esti szertartáson hangzott el 1724-ben. Az oratorikus művek közé sorolható passiók Jézus szenvedéstörténetét követik – Bach ezen műve történetesen János evangéliuma alapján. Az eseményeket alapvetően a recitativókból ismerjük meg: az evangélista elbeszéléseiből, illetve a történet szereplőinek párbeszédeiből. Ezeket a kevésbé dallamos, beszédszerű, informatív szakaszokat különböző „kommentárok” szakítják meg: hol a kórus énekel egy korált, hol egy-egy szólista áriája csendül fel. Az áriák szövege általában valamilyen vallásos témájú költemény, amely az előtte elhangzottakra reflektál.

A kórus által énekelt korálok a lutheránus egyházzene alappillérei, amik a szertartásokon énekelt népénekeket jelentik. Bach – sok más zeneszerzővel együtt – rendszeresen feldolgozta ezeket a dallamokat különböző formában, így passióiban is. A kórus emellett néhol szereplőként is funkcionál és a történetben szereplő tömeget testesíti meg.
Azt hiszem, hogy János-passiót hallgatni úgy a legnagyobb élmény, ha az egész művet egyben fogadjuk be – lehetőleg a szöveg magyar fordításával a kezünkben –, most mégis arra vetemedek, hogy egy highlights válogatást állítsak össze. A lista természetesen teljesen érzelmi indíttatású, így rendkívül szubjektív, születését nem befolyásolta egy (zene)tudományos szempont sem.

Következzenek tehát a „szerencsés kiválasztottak” (a műben elhangzásuk szerinti sorrendben):

Herr, unser Herrscher – Nyitókórus

Első, hidegkirázós élményem már rögtön a nyitókórus első ütemeinek felcsendülése után be szokott következni. A hömpölygő hangszeres bevezető egyre duzzad, egyre hangosabbá válik, amibe végül belekiabál a kórus „Herr” kiáltása, a szenvedés által is megdicsőülő Isten fiát megszólítva:
„Urunk, mi Uralkodónk, kinek dicsősége betölti az egész Földet, mutasd meg a Te szenvedésed által, hogy Te, – az igaz Isten Fia minden időkben – a legnagyobb megaláztatásban is megdicsőülsz.”

Ich folge dir gleichfalls – Szoprán ária

A szoprán ária a mű első felében hangzik fel, miután az evangélistától megtudjuk, hogy Jézust elfogták, két tanítványa pedig követte őt. A szinte táncos hangvételű tétel elsőre talán meglepően hat egy szenvedéstörténetet bemutató műben, azonban a zene hűen visszaadja a szöveg elbeszélőjének derűs odaadását:
„Hasonlóképpen követlek én örömteli léptekkel s el nem hagylak Téged, ó életem és fényem”.

Wir haben ein Gesetz – Kórus tétel

A kórus ezen rövid megszólalása azok közé tartozik, amikor nem külső szemlélőként (kommentátorként) viszonyulnak a történethez, hanem annak részesei. Az általuk megtestesített nép a következőket feleli Pilátusnak, miután a helytartó vissza akarja adni nekik Jézust, akit nem talál bűnösnek:
„Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát.”

Es ist vollbracht – Alt ária

„Elvégeztetett!” – halljuk az evangélista szájából, majd felcsendül a végtelenül szomorú dallam: „Elvégeztetett! Ó, bánatos lelkek vigasza, a gyászéj utolsó óránkat idézze eszünkbe! Júda hőse hatalommal győz, bevégzi a harcot. Elvégeztett!” Mérhetetlen szépségén túl azért nagy kedvencem ez a tétel, mert nagyon szemléletesen mutatja be azt az örömöt a középrész győzedelmes hangvételével, amit a passió-történet legszomorúbb pillanatában is érezhetnek a hívek, hiszen a kereszthalál nem a vég, csak egy állomás a megdicsőülés felé.

Ruth wohl, ihr heiligen Gebeine; Ach Herr, lass dein lieb Engelein – Zárókórus és korál

A nyitókórushoz hasonlóan a zárókórust sem tudom kihagyni a listáról. A Jézus temetését kommentáló szöveg egyszerre bánatos és nyugodt: „Nyugodjatok, szent hamvak, többé már nem siratlak, nyugodjatok, s hozzatok nekem is nyugalmat.”
Az egész művet azonban nem ez a tétel zárja, hanem egy egyszerű, de a monumentális befejezést mégis biztosító korál. Szövegében újra megjelenik az a gondolat, hogy bár megrendülve vesszük tudomásul Jézus halálát, nyugodtan és bizalommal tekinthetünk a jövőbe, hiszen a halált legyőzve, dicsőségesen fog feltámadni. Ezáltal a passió nem szuicid gondolatokkal enged minket visszatérni a mindennapi teendőinkhez, hanem valamiféle megdicsőült nyugalommal.