A szomszéd srác leugrott zenélni a Szigetre – Ed Sheeran koncertbeszámoló

Székács Linda 2019. aug. 9. 0 2

Idén harmadjára próbáltam megszeretni a Sziget Fesztivált. Az első látogatásomkor Rihanna botrányos produkciója után ígéretet tettem magamnak, hogy csak akkor jövök vissza, ha olyan előadókat hoznak, akiket igazán kedvelek, így tehát tavaly is kénytelen voltam kilátogatni egy napra, és idén is. 

Pontosan egy évvel ezelőtt a Divide Turné bécsi állomásán volt szerencsém megtapasztalni azt az élményt, amit Ed Sheeran egy szál magában, egy gitár és egy looper segítségével produkál, így tehát amikor megláttam, hogy ő nyitja az idei Sziget Fesztivált, a helyszín miatt kissé vonakodva bár, de szó sem lehetett arról, hogy kihagyjam a magyarországi koncertjét.

Számomra a szigetes fesztiválozás sosem megy gördülékenyen, az első alkalommal elhagytak, és a koncert is minősíthetetlen volt, másodjára pedig sokkal inkább gyerekzsúr hangulat uralkodott Shawn Mendes nagyszínpados fellépésénél, mintsem a hírhedt szigetes fesztiválélmény. Évről évre egyre feltűnőbb, hogy az egész már sokkal inkább a pénzről szól, mint arról, hogy aki 25-30 000 forintért napijegyet, vagy százezrekért bérletet vált ne csak minőségi szórakozást, de maximális biztonságérzetet is kapjon. A hömpölygő embertömeg azokat a horrorisztikus videókat juttatja eszembe, amin Japánban mindenféle fura szerkezettel nyomják be az embereket a metrókocsikba, vagy ahogy Mekka felé hömpölyögnek a zarándokok. Világosan látszik, hogy a Hajógyári-sziget és a fesztivál területe nem bír el annyi embert, amennyit beengednek, a résztvevők pedig csak tengnek-lengnek az egyébként jobbnál jobb programokat biztosító sátrak között, elhevernek a pihenőhelyeken, vagy 2500 forintos hamburgert esznek, amit 500 forintos vízzel öblítenek le. Jó a hangulat, a zsúfoltság viszont elviselhetetlen már délután, de legalább a nulladik napon még nem fojtogat úgy a por, ahogy néhány nappal később tenné. 

A Sziget biztonsági hanyagsága azonban egyáltalán nem említhető egy lapon azzal a produkcióval, amit Ed Sheeran egymagában nyújtott. A Divide Turné eredeti tracklistjét félretéve az énekes itt a legnépszerűbb és legismertebb dalait szedte egy csokorba, ami se több, se kevesebb nem volt, mint nyolcvan perc. A 2016-os negyven perces késése után Rihanna igazán példát vehetne erről az egyszerű srácról, aki három perccel a hivatalos kezdés előtt már a színpadon áll, így pontosan három perccel korábban is fejezi be a műsort, és (sajnos) a tömeg őrjöngő visszakiabálása ellenére sem tér vissza még egy-két dalra, hiszen 11 után a nagyszínpadon nem folyhat semmiféle esemény. 

A hozzá nem értők által terjesztett pletykákkal ellentétben Ed Sheeran teljes koncertje élő volt. Mivel nincs mögötte zenekar, így a saját gitárján kívül egy looper szolgáltatja a zenei alapot, ezzel biztosítva, hogy zenekar hiányában a dallam egyszerre legyen stúdióminőségű és mégis akusztikus, miközben Ed a maga módján szó szerint húrszaggatóan játszik a gitárján, rappel és óriásit énekel. Annak ellenére, hogy 96 000 ember zsúfolódott be a Hajógyári-szigetre miatta, és naponta ennyi ember előtt játszik, a megjelenése olyan, mintha épp most csípték volna el Budapest utcáin, miközben leugrott a boltba, szóval még csak nem is arra készült, hogy egy legyen a fesztiválozók közül. Az ikonikusan egyszerű, és pont ezért különleges megjelenésével, ha nem tudnánk, hogy ki ő, rácsodálkoznánk arra, hogy vajon mit keres a színpadon, amire úgy szalad fel, mintha csak hazamenne, és épp úgy is hagyja el, mintha a következő pillanatban megjelenhetne mellettünk és barátságosan megkérdezné, hogy élveztük-e ahogy zenélt, amibe szívét-lelkét beleadja. Nagyobb bulit csinált, mint az elmúlt években bárki a Sziget Fesztiválon, és nála jobban egyik előadóhoz sem illene a nagyszínpad tetejére írt idei szlogen (Diversity Unites Us, Together We Can Change The World), hiszen a legkülönbözőbb emberek éneklik teli torokból, egymásba karolva a Thinking Out Loudot, a Perfectet, és buliznak együtt a Singre és a Shape Of You-ra, amit már a hajszínéhez illő, piros színű, magyar focimezben ad elő. Akár egy is lehetne közülünk, pont ezért képes arra, hogy minden nemű és életkorú embert megnyerjen magának, ahogy azért is, mert a lelkét nem csak a dalaiba helyezi bele, hanem azok előadásába is, melyet maximális alázattal, és a közönsége iránti tisztelettel tesz. 

Olyan élmény volt őt magyar színpadon, magyar címeres mezben látni, amit még az sem ronthat el, hogy kifelé menet a K-hídnál teljesen bedugult a tömeg, és három órába telt az amúgy maximum tíz perces hazaút. Kicsit rémisztő, hogy ezen a hídon keresztül kellene menekülni egy esetleges veszélyhelyzetben, de a nehézkes kijutással együtt még így is ez volt a legjobb szigetes fesztiválélményem, ami leginkább Ed Sheerannek köszönhető.

Kiemelt kép: László Mudra / Rockstar Photographers

Tags: Budapest, Ed Sheeran, koncert, koncertbeszámoló, Magyarország, Rihanna, Shawn Mendes, Sziget Fesztivál, Sziget Official 2019, zene Categories: ZENE
Related Posts