Sok olyan helyzet van az életben, amit talán el sem merünk képzelni, vagy nem szoktunk megvizsgálni más nézőpontból. Hagyományaihoz hűen a L’art pour l’art Társulat ismét ezeket dolgozta fel már-már pofátlanul élvezhető módon – november 10-én eljutottak Szombathelyre is A pofon egyszerű, avagy a szerencsés néző viszontagságai című előadással.
A L’art pour l’art Társulat, vagyis Dolák-Saly Róbert, Laár András, Pethő Zsolt és Szász Móni négyese 1986-ban alakult és onnantól kezdve folyamatosan aktívan csalnak mosolyt a közönség arcára, legyen szó színházi előadásról vagy akár tévéműsorokról. Először egyetemisták előtt léptek fel, de a nagy áttörést első tévés szereplésük, az 1991-es Vastyúk is talál szeget hozta meg.
Az abszurd humor legnevesebb magyar képviselői mára már közismert és a hétköznapokban is használt szójátékokat, poénokat, vagy szállóigévé vált mondatokat kreáltak az évek során, gondoljunk csak a „Há nooormális, Maargit?!” kérdésre-felkiáltásra, de természetesen nem ez az egyetlen humorforrás a mintegy kétórás darab során. Merüljünk el hát a részletekben!
Az idén útjára indult A pofon egyszerű, avagy a szerencsés néző viszontagságai előadásukban a társulat tagjai szokásukhoz híven újból megreformálták a klasszikus mesemondást, irodalomtanárokat megszégyenítő módon verseket elemeztek, mindezt természetesen remekül felépített poénokkal körítve. A megszokott gondossággal és a trágár szavak kerülésével felépített szövegkönyv, a kidolgozott poénok mind-mind velejéig a L’art pour l’artra vallottak, semmilyen téren sem okoztak csalódást.
A jelenetek között egy komolyzenei műsort és hozzá kapcsolódó zenei oktatást élhettünk át, a jelenetekben pedig megjelent a társulatra jellemző totális abszurdum: találkozhattunk az igazi jóssal és hipnotizőrrel, akik egy szerelmes pár jövőjét fürkészték ki, és megtudhattuk, milyen nehézségei vannak, ha valaki egy identitászavaros ügyvédnővel akar foglalkozni.
A Költő hozzászól rovatban Dolák-Saly saját verseit elemezte és adta elő az eltúlzottságtól komikussá váló arcmimikával. A fájdalomról, szerelemről, és a szenvedélyről szóló versek mind példás alkotások, tanítják és megemlítik az élet nagy és fontos dolgait; megjelenik a szerelem által előidézett rózsaszín köd, mámor, de még a vajas kifli is.
Ahogy említettem már, a társulat nem habozott a népmeséket és a mesélést magát egy új szintre emelni, de különös figyelmet fordítottak a nemzetköziségre is; ezt szolgálják Muki és Maki afrikai kalandjai, és Enn Úr, Enné valamint kicsi Anna diskurzusai, de ide tartozik még a kiváltképp egzotikus Ikerpárkirályfi is, a kellemetlennek tűnő, ámde jóságos Edebede bácsival.
A családi kapcsolatok kifigurázása, avagy hasznosítása is elmaradhatatlan: nincsen L’art pour l’art-előadás a nagy becsben tartott, mélyen tisztelt, hihetetlen humorral és világnézettel megáldott Besenyő család és a világ legbátrabb embere és legfeketébb fekete mágusa, az évezred legnagyobb polihisztora, Pandacsöki Boborján nélkül. Mert az ingyenes az nem ingyen S, és ha valaki csavart szeretne az életébe, akkor legyen inkább lakk-berendező.
Összegzésképp csak annyit mondanék, hogy az előadás során sem jósok, sem pszichiáterek, sem műanyag dinoszauruszok nem sérültek meg, ahogy minden néző hallása is ép maradt. Aki nem hiszi, járjon utána. Jó járkálást kívánunk mindenkinek!
