Matyi elszabadul – avagy Lúdas Matyi új színekben Szegeden

Tfirst Mariann 2020. jan. 14. 0 1

A Szegedi Nemzeti Színházban februárban kerül bemutatásra a népszerű Lúdas Matyi című mesejáték. Az darab legújabb feldolgozását a K2 színház vezetői, Benkó Bence és Fábián Péter állítják színpadra. Az előadásról és az újragondolt történetről az alkotókkal beszélgettünk.

Csináltatok már ezelőtt is ifjúsági előadásokat, a Lúdas Matyi viszont kifejezetten gyerekeknek szóló mese. Volt már ilyen jellegű rendezésetek?

Fábián Péter: Egyszer már találkoztunk ezzel a korosztállyal. Csináltunk egy mesedarabot a celldömölki Soltis Lajos Színház társulatával, ahol nem is volt alaptörténet, tehát nem egy létező irodalmi művet dolgoztunk fel, hanem írtunk egy mesedarabot. Hantocska volt a címe. A halál elfogadásáról szólt. Eddig ez az egy tapasztalatunk van a gyerek korosztállyal.

Jó élmény volt? Mennyire éreztétek közel magatokhoz ezt a műfajt?

F.P.: Nagyon jó volt csinálni. Az ottani társulat egyébként is sok gyerekdarabot csinál, így közben kicsit tanultuk is tőlük ezt a műfajt. Én nagyon élveztem, és az előadások alapján úgy tűnt, hogy a gyerekek is. Évekig műsoron volt, sok helyre eljutottunk vele. Sikerült erről az egyébként nehéz témáról a gyerekeknek úgy beszélni, hogy ne legyenek depressziósak tőle. Sok humorral próbáltunk mesélni erről a nem túl vidám témáról, és emészthetővé tenni, hogy ez is az élet része. Erről szólt ez a kis mese.

Dolgoztatok már „talált történetekkel” is, amikből aztán később ti magatok állítottatok össze egy koherens, egész előadást. A Lúdas Matyi viszont egy ismert történet. Korlátolt-e ez benneteket valamiben, mennyire tudtátok, vagy akartátok szabadon kezelni az anyagot?

Benkó Bence: Igen, voltak olyan darabok, például amiket még az Ördögkatlan Fesztiválra készítettünk, amik teljesen arra épültek, hogy az ottani falvakban idős emberekkel beszélgettünk, és az ő történeteikből aztán megírtunk egy saját színdarabot. De szerintem elég meghatározó hányada a mi munkánknak, amikor egy már eleve létező irodalmi alapanyagból dolgozunk, legyen az dráma, regény vagy bármi. Aztán azt legtöbb esetben átírjuk a magunk ízlése szerint, annak alapján, hogy mit szeretnénk vele kezdeni – tiszteletben tartva az eredetit. Ezt a fajta „átírós-módszert”, amit most a Lúdas Matyin is alkalmazunk, sokszor bevetettük már.

F.P.: Igazából ezt csináljuk gyakrabban. Általában van egy irodalmi alapanyagunk, de úgy kezeljük, mint egyfajta mitológiát. Az eredeti mű megteremt egy világot, amit mi utána próbálunk minél szabadabban használni, hogy az derüljön ki a végén, amit szeretnénk.

Tudnátok mesélni kicsit ennek a darabnak az alapkoncepciójáról? Hogyan fog a történet a ti elképzelésetekben színpadra kerülni?

F. P.: Tömören összefoglalva, mi a Lúdas Matyi kapcsán azon kezdtünk el gondolkodni, hogy az eredeti történetben megjelenő háromszoros bosszú ma mennyire állja meg a helyét. Végül arra jutottunk, hogy tiszteletben tartva az eredeti cselekményt, azért el kell gondolkodnunk bizonyos dolgokon. Ha az emberen erőszakot tesznek, manapság már nem biztos, hogy a legjobb hozzáállás az, hogy akkor ő még háromszor annyi erőszakkal válaszol. Ezért a mi Lúdas Matyinkban úgy tervezzük, hogy a főhős eljut odáig gondolatilag, hogy harmadszorra már nem veri meg Döbrögit. De ezzel párhuzamosan az egész falu történetét szeretnénk elmesélni. Hogyan rendelik alá magukat teljesen Döbrögi uraságnak, hogy jutnak el odáig, hogy fellázadjanak ellene, és aztán odáig, hogy döntsenek a saját sorsukról. Mintha a középkorból eljutnánk a jogállamig. Ezt szeretnénk valahogy gyereknyelven elmesélni. Próbálunk a mából kiindulva rátekinteni erre a történetre, és leszűrni belőle a tanulságokat.

A Lúdas Matyi alaptörténetében sok lehetőség van humoros jeleneteket és karaktereket beleszőni az előadásba. Eláruljátok, milyen ötleteitek vannak ezen a téren?

B. B.: Nagyon konkrét ötletek egyelőre még nem rajzolódtak ki bennünk, most születik a szöveg, de annyit mondhatok, hogy kedveljük a humort, úgyhogy szeretnénk, ha szórakoztató előadás lenne amellett, hogy elég fontos és súlyos dolgokról tud majd szólni, ha ügyesen csináljuk. De például a jelmezek kapcsán volt egy olyan ötletünk, hogy egy orwelli Állatfarm-parabolát viszünk a színpadra. Ez azt jelenti, hogy mindegyik szereplőnek van valami kis jellegzetesség a jelmezén, ami egy-egy állatra utal. Egy kicsit meg akartuk teremteni a saját, fiktív középkori, mégis magyaros miliőnket. Horváth Jenny nagyon jó munkát végzett e tekintetben, a gyerekeknek pedig szórakoztató lehet felismerni, hogy kik például a bárányok, vagy kik a disznók.

F. P.: Egyébként úgy tervezzük, hogy elég mozgalmas lesz a dolog, mert a nép végig Döbrögi kastélyát építi. Erre épül a díszlet is, hogy végig látjuk ezt az épülő várkastélyt, amiből aztán sok, gyerekek számára is élvezhető „geget” ki lehet hozni. Szeretnénk erről a komoly témáról úgy beszélni, hogy közben szórakoztató is maradjon a gyerekeknek, és igyekszünk minél több helyzetkomikummal fűszerezni ezt a drámát.

A drámaisággal kapcsolatban az olvasópróbán is említettétek, hogy nem mesekönyvszerű előadásban gondolkodtok.

B. B.: Igen, számunkra fontos, hogy ne tűnjenek el szereplők, szeretnénk egész Döbrögöt és a működését megmutatni azokon keresztül, akik ott élnek. Szeretnénk úgy elmesélni a történetet, hogy mindenkinek legyen egy kis ív a saját szerepében. Reméljük, hogy ettől majd sok izgalmas viszony ki tud alakulni. Sőt, ne adj Isten, drámai konfliktus is a hatalommal való élés, illetve visszaélés tekintetében. Színpadon nem hátrány az ilyesmi. Láthatunk majd erre családi példákat és a népen keresztül az egész társadalmat érintő ügyeket is. A háromszoros visszaverés története olvasva izgalmas lehet, de nekünk a színpadon nem annyira állja meg a helyét, ha az elején elmondjuk, hogy Matyi háromszor visszaveri, aztán szép sorban meg is teszi ezt. Ez így önmagában túl „kezem-fejem” dramaturgia.

Lúdas Matyi karakterében is meg fog jelenni a drámaiság?

F. P.: Azt szeretnénk, hogy a mi hősünk egy jellemfejlődésen menjen keresztül, rálásson arra a rendszerre, amiben eddig élt és le tudja vonni belőle a konzekvenciákat, hogy ez nem jó. Ez az eredeti mesében nem nagyon történik meg, de mi ezt az ívet szeretnénk bejárni. Nem csak nála, hanem minél több szereplőnél. Szerintem attól lesz valami dráma, hogy egy szereplő A-ból eljut B-ig. Legyenek viszonyváltozások, fordulatok és kelljen döntéseket hozni. Nem attól lesz érdekes, hogy Matyi az elején azt mondja, hogy megveri háromszor Döbrögit és valóban így is tesz, hanem hogy hogyan tud eljutni odáig, hogy kétszer megveri, de harmadszor már ne verje meg.

Dalokat terveztek beleszőni a darabba?

B. B.: Terveink szerint lesznek dalok, valamint fontos lesz az atmoszféra megteremtése is.

F. P.: Igen, a dalok hozzátartoznak az összhatáshoz. Zságer-Varga Ákos csinálja a zenei betéteket, a szöveget pedig mi fogjuk majd megírni. De ez még a jövő zenéje…

A Lúdas Matyi bemutatója 2020. február 14-én lesz a Szegedi Nemzeti Színházban.

Szerző: Tfirst Mariann

Kiemlet kép: fidelio.hu

Tags: Baranya megye, Benkó Bence, Fábián Péter, interjú, K2 Színház, Ludas Matyi, Szeged, Szegedi Nemzeti Színház, Színház Categories: SZÍNHÁZ
Related Posts