Március 22-én délután négy órától kezdődött a lyoni École Normale Supérieure által kezdeményezett világméretű Íliász-felolvasás. Az 59 országban zajló Homérosz-hullámban az SZFE jelenlegi és volt hallgatói mellett civilek és a magyar kulturális élet legkülönfélébb szereplői is részt vettek és felolvastak az Ódry Színpadon.
Az Íliász és az Odüsszeia örök értéket jelentenek, európai kultúránk alapkövei. „Az eseményre eddig négy földrészen 153 színház, egyetem, múzeum, középiskola, minisztérium és gazdasági vállalkozás jelentkezett Torontótól Berlinen és Ljubljanán át a mexikói Puebláig. Rómától és Sydney-től Sao Paulóig és Korfuig, Canberrától Brnoig eddig több mint nyolcezren regisztráltak világszerte, hogy mint szereplők vehessenek részt a világméretű Iliász-olvasáson” – tudtuk meg a számszaki és földrajzi adatokat a felolvasás mértékéről.
A színpadtérbe lépve bensőséges légkör lengi át a termet. Fény a deszkákon, félhomály a nézőtéren, a háttérben Homérosz kivetítve felügyel. Mindenkit egy cél egyesít: Homérosz örökségéből valamit átadni, ezáltal több lenni valami megfoghatatlannal. Egyszerű műfajnak tűnik ez, látszólag az, de pont az eszköztelensége miatt olyan intrikás. Egyszerűen csak tiszta, a szó legszellemibb értelmében, és ne feledjük el, eredetileg felolvasásra készült eposzokról van szó.
Egy napra ezek az emberek megidézték és megelevenítették a görögök mitikus történetét; ugyanakkor az archaikus szöveg még a legedzettebbeken is kifogott néhol. Más-más országban más nyelven zajlott a felolvasás, de biztos vagyok benne, az irodalom nyelve mindenkit összefűz. A csoda pontosan az, hogy élet igazságai évezredekkel később sem hazudtolják meg magukat. Érdekes belegondolni a szöveget hallgatva abba is, hogy a társadalmunk morálja milyen régen alapozódott meg és kik által. A „mai világ” embere is csak próbál egy erkölcsileg rendezett csoportosulásban élni, csak úgy, mint régen, éppenhogy az eszközök másak. Vagy mégsem? A világ változik, a háború viszont mindig ugyanolyan marad. Kegyetlen és halálbiztos.
A felolvasáson többek között részt vett Polgár Csaba, Alföldi Róbert, Molnár Piroska, Kováts Adél, Eszenyi Enikő, Mácsai Pál, Máté Gábor, Szervét Tibor és még sokan mások.
***
Káldy Márton fotósunk így látta az estét: Amikor az ember az Ódry Színpad fele téved, már az utcáról lehet érezni azokat a színpadi erőket, amelyek arrafelé uralkodnak. Kivételes, nem mindennapi élmény, amikor az irodalomtörténet egyik legjelentősebb alkotását folyamatosan, megszakítás nélkül hallhatjuk. Bátran lehetett kimenni vagy bejönni, ami szabadságot adott az eseménynek. A színészek a felolvasásuk előtt a színpad mellett várakoztak, ami – ha figyelmes volt az ember – különleges élményt is nyújtott, hiszen ritkán lehet részünk olyanban, hogy Für Anikó vagy éppen Kováts Adél látványosabb testbeszéddel, halkan gyakorolják a szövegüket. Voltak szívmelengető élmények is, például, amikor Mácsai Pál olvasott fel, és már felkészülőben volt egy feltételezhetően még egyetemi hallgató, aki le sem vette a tekintetét Mácsairól. Azért-e, mert izgatott volt vagy csodálta, már úgysem tudjuk meg, mindenesetre megindító kép volt ezt látni. Ami megfűszerezte az estét, az éppen abból fakadt, hogy ennyi színész felolvasott és mindenki másként; még élvezetesebb és színesebb lett ez a homéroszi éjszaka.”
Káldy Márton galériája
