III. Veszprémi Egyetemi Színpadi Találkozó – ismét megrendezték a Pannon Egyetem tehetséges fiataljai a színpadi találkozót, amely idén is számos, sokszínű programmal várta az érdeklődőket: színpadi előadások, tréningek, szakmai beszélgetések, koncertek telítették a hetet.
A Pannon UniFest kísérőrendezvényén, a Veszprémi Egyetemi Színpadi Találkozón évről évre egyre többen dolgoznak, egyre nagyobb a szervezőcsapat, és ez meg is hozza az eredményét: minden évben egyre magasabb színvonalú fesztivált látogathatnak meg az érdeklődők. Idén egy kritikaíró csoport is dolgozott velük, akik villámkritikákat írtak minden színpadi előadásról, így aki elolvasta ezeket az írásokat, egy szakértő véleményén keresztül is értelmezni, értékelni tudta a társulatok munkáit. A kritikákon kívül az amatőr színjátszás szintjét már-már felülmúló darabok készítői a szakmai beszélgetések során is kaptak visszajelzéseket, tanácsokat a zsűritől, amelyet idén Fekete Anikó, Hajós Zsuzsa és Upor László alkotott.
A hétköznapokhoz is fel kell emelkedni – III. Veszprémi Egyetemi Színpadi Találkozó (I. rész)
„Nagyon komolyan hiszek abban, hogy szükség van azokra a műhelyekre, azokra a kezdeményezésekre, amelyek aztán később újabb teljesítményhez segítik a magyar színházművészetet. Ezek a műhelyek, laboratóriumok nagyon sokat tesznek hozzá életünkhöz.” – kezdte meg a köszöntő estét Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, aki a Latinovits-Bujtor Játékszín épületével kiváló helyszínt adott a találkozó darabjainak.
A VESZT védnökei közé tartoztak idén Gabnai Katalin drámatanár, színikritikus, Regős János, a Magyar Színjátékos Szövetség elnöke, valamint Keresztúri József, drámatanár, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium igazgatója, akik a színházi világra büszkén köszöntötték a találkozó résztvevőit.
„Ha a másokat megillető figyelem épp hiányozna az életünkből, mi, színházasok tudjuk azt megteremteni. Ehhez jelen kell lennünk, nemcsak a színpadon, hanem saját életünkben is, és a szemünket, ameddig csak lehet, nyitva kell tartani – mondja Pilinszky. Ehhez bátorság kell és kudarctűrés.” – motiválta a színházzal, drámával foglalkozó fiatalokat Gabnai Katalin, aki ugyan nem tudott jelen lenni a köszöntőn, levelének felolvasásával sikerült bejuttatni a közönség szívébe.
Regős János is hasonlóképpen bízik a fiatal generáció erejében: „Óriási dolog, hogy a Veszprémi Petőfi Színház befogadta ezt az egyetemi színházi rendezvényt. Biztos vagyok benne, hogy ez egy első lépés ahhoz, hogy minél több egyetemista látogassa majd az előadásokat is. Ez a rétege az amatőr színjátszásnak rendkívül fontos, és rendkívül sokat tud adni talán a profi világnak is, de legfőképpen azoknak, akik színjátszással foglalkoznak.” Kiemelte azt is, hogy a kísérletezés a bátorságot mutatja: bukhatunk is, de akkor is meg kell próbálni, meg kell csinálni, így a következő nekifutás nem lesz már kudarc.
A pátoszban bújó közlés – III. Veszprémi Egyetemi Színpadi Találkozó (II. rész)
A VESZT szervezői követik Gabnai Katalin gondolatait, hiszen a drámapedagógia sem maradt el a programból: a találkozó magába foglalta a Dráma Műhely Napok rendezvénysorozatot, amely során drámapedagógiai foglalkozások, workshopok, kerekasztal-beszélgetések voltak az új generáció hasznára. Ferencz Krisztina, a Finomra hangolás – döntsön a test című tréning vezetője elégedetten nyilatkozott a foglalkozás után a résztvevőkről: „Nem volt teljesítés-kényszer, hanem a jelenlétüket, a figyelmüket adták. Örülök, hogy a résztvevők adni tudták magukat, hogy eljöttek, megtapasztalták, és élményeket gyűjtöttek.”
