A „világot jelentő” deszkák… – A Radnóti Színház különös kiállításán jártunk

Kovács Viktória 2018. Sze. 26. 0 2

Szeptember 22-én a Színházak Éjszakája keretein belül a Radnóti Miklós Színház programsorozatának színes palettájára került egy igazán kivételes esemény, amely az Átváltozások deszkára címet viseli. A kiállítás darabjainak nagy részét a társulat által díszített, egyedi színpaddeszkák teszik ki, de mellettük helyet kapnak Tóth Andrej képzőművésznek, a Radnóti plakáttervezőjének válogatott, szintén deszkákra festett művei is.

Kavalkád

A különleges kiállításnak a Lengyel Intézet adott otthont: meglehetősen nagy belmagasságú előterének fehér falain függeszkedtek a különféle méretű, formájú alkotások. Az épületbe érkezők legelőször Kováts Adél színházigazgatót pillanthatták meg, amint egyszerű, elegáns öltözékében, kedves mosollyal köszönti az ismerősöket, majd egy rövid TV-interjút is adott. A szervezők is hozzá hasonló derűvel fogadtak minden egyes vendéget, és ügyeltek rá, hogy a kiállítás minél érthetőbb és élvezhetőbb legyen. Ezért egy-egy lappal várták az odalátogatókat, amelyeken feltüntették a számozott képek címeit és alkotóinak neveit, hogy mindenki kényelmesen kiigazodhasson a kaleidoszkópszerű összeállításon.

A kezdés előtt negyed órával még csak néhányan lézengtünk a képek előtt, de idővel szépen megtelt a terem, a tömegben pedig feltűntek a Radnóti Színház társulatának tagjai is. Csomós Mari és Martin Márta csendesen szemlélődött, László Zsolt, Lovas Rozi és Martinovics Dorina kedélyesen cseverészett a képekről, Schneider Zoltán pedig még néhány poént is elsütött a megnyitó alatt. 

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza

A képek közt barangolva találtunk kicsiket, nagyokat, egyszerűbbeket, színesebbeket, montázsokat, kollázsokat és egyszerűen mindenfélét. Ki-ki a maga módján fejezte ki és jelenítette meg mindazt, amit számára a Radnóti jelent. Egyesek absztrakt módon, érzések, benyomások mentén, mások direktebb formanyelvet alkalmazva. Néhány deszkán idézetek találhatók, másokon fényképek, üzenetek, de egy cipő vagy egy kávéscsésze sem volt meglepő ebben a kavalkádban. Voltak ott festett deszkák, faragott deszkák, kilyuggatott deszkák, ajándékdoboznak álcázottak, de még diszkódeszka is.

Kimozdulás

A megnyitó során Kováts Adél színházigazgató részletesen elmesélte, hogyan és miért is született meg ez az igen különleges kiállítás. Rövid beszédét a következő színházi évad hívószavával indította: “Kimozdulás”. Mi sem írhatná jobban körül az elkövetkezendő időszakot, ugyanis idén rengeteg változással kell szembenéznie mind a színháznak, mind közönségének. A szomszédban zajló építkezés nagyban érinti a Radnóti Színház működését, hiszen ennek következtében kisebb térrel operálhatnak. Az igazgatónő elmondta, hogy a műveletek miatt egy évadzáró színpadhasogató partin” felszedték a színpad egyharmadát, amelynek deszkáit szétosztották mindazok közt, akiknek köze van, vagy valaha köze volt a Radnótihoz, hogy „kedvük szerint alkossanak a világukat jelentő deszkákra”, így hagyva valamiféle lenyomatot az eltelt évekből.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza

Az építkezés miatt a társulat kénytelen kimozdulni komfortzónájából, elhagyni „kockacukornyi színházukat” és néhány előadást vendéghelyen játszani. Ugyanakkor Kováts Adél megnyugtatott mindenkit, hogy ez nem költözést jelent, hiszen a Radnóti szűkített színpadán is látogathatók majd darabok, csupán tájolni fogják az előadásokat a városban. Ezen a hat helyszínen játszanak majd: Radnóti Színház, Keres Emil Próbaterem, Tesla Loft, Magyar Színház, Ódry Színpad és a Stefánia Palota. Az igazgatónő Radnóti Magazinban megjelenő szavait idézve:


Folyamatosan mozgásban leszünk, és elmozdulásunkkal körberajzolunk egy zónát Budapesten, amelynek a pontjait a Radnóti szellemisége is összeköti. Ezt a túlméretezett, kicsit aránytalan szívzónát jelöljük ki Radnóti-zónának.


Úgy gondolja, mindez lehetőség arra, hogy más terekben, új közegekben is kipróbálják magukat. Izgalmas kihívásként tekint a következő időszakra, és bízik abban, hogy mindezek ellenére megtalálják majd a stabilitást, és megmarad az erejük.

Úgy vélem, ez a kiállítás is annak bizonyítéka, hogy igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni az adott helyzetből. Kováts Adél azt is kihangsúlyozta, hogy a deszkák mellett Tóth Andrej plakát- és képzőművész Leselkedő című kiállításának darabjai is láthatók a falakon. Továbbá a Dobos Tamás fotográfus és operatőr által készített, a társulat színészeit ábrázoló egyedülállóan művészi portrékat is deszkákra varázsolták, amiket szintén megtekinthettünk. Ezek a fotók a most megjelent Radnóti Magazinban is megtalálhatók.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza

Az igazgatónő megragadta az alkalmat, hogy bemutassa a magazin idei második számát, amelyben olvashatunk további információkat az új évadról, személyes interjúkat az új bemutatók alkotóival vagy néhány rövid gondolatot a társulat színészeitől, melyeket a számukra feltett kérdésekre adnak az elmozdulás, kizökkenés, határátlépés témakörével kapcsolatban. Idén a színház által felkért kortárs írók és együttműködők sorai is mind ezekre a hívószavakra reagálnak. Kováts Adél így fogalmazott a magazinban a kiadványt illetően:


(…) lenyomat arról, mi ma a Radnóti szellemiségében, küldetésében és vizuális világában.


Az ismertetés után Kováts köszönetet mondott mindazoknak, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez az egyelőre még csak egyszer látható kiállítás, amit majd szeretnének egy alapítvány javára elárverezni. Majd átadta a szót a Radnóti korábbi színházigazgatójának, Bálint Andrásnak, aki a színház történetéről mesélt a közönségnek: arról, miként lett egy akkori kávézóból vidámszínház, aztán pódiumkabaré, majd Irodalmi Színpad, ahol olyan neves színművészek játszottak, mint Törőcsik Mari vagy Sztankay István. Szót ejtett arról a két évről, amikor zárva volt, majd mikor elérte a mai felállás állapotát, és arról is, miként kapcsolódott hozzá a szomszédos irodaépület, amelyről csak a privatizálás idején derült ki, hogy jogilag nem tartozik a színházhoz. Természetesen ez vezetett a jelenlegi építkezéshez, ami szerencsére csak ideiglenes, a terület visszakerül majd hozzájuk.

Ezután kellemesebb vizekre evezett, és felemlegette azt az évet, mikor Adél először vállalt szerepet a Radnótiban. Aztán ketten visszaemlékeztek a közös előadásokra, a karaktereik viszonyaira, majd az igazgatóváltás időszakára. Üdítő élmény figyelni a kettejük közötti összhangot, ahogy együtt viccelődnek korábbi eseményeken, és azon, kinek, melyik alkotás a kedvence. Végül az igazgatónő még egyszer megköszönte minden közreműködő munkáját, a látogatók figyelmét, és minden jelenlévőt arra biztatott, vigyenek magukkal a Radnóti Magazin kiadványaiból és tartsanak velük erre az évadra is.

Kiemelt kép: Hevesi-Szabó Lujza fotója

Tags: Átváltozások deszkára, Bálint András, Budapest, Csomós Mari, Dobos Tamás, Keres Emil Próbaterem, Kováts Adél, László Zsolt, Leselkedő, Lovas Rozi, Magyar Színház, Martin Márta, Martinovics Dorina, Ódry Színpad, Schneider Zoltán, Stefánia Palota, Színházak Éjszakája, Sztankay István, Tesla Loft, Törőcsik Mari, Tóth Andrej Categories: SZÍNHÁZ
Related Posts