Vastag Tamással, a soproni Petőfi Színházban beszélgettem, a Bábjátékos c. előadás után. Mesélt a színházról, szerepekről, tervekről és a sajátos életszemléletéről. A színészbüfében találkozunk, jelmezben érkezik, hisz előadás után vagyunk. Nem mellesleg fantasztikusan alakította a szerepét, ismét. Érdeklődve hallgatja kérdéseimet, készségesen válaszol rájuk… magával ragad az, ahogyan a történeteket meséli. De ahogy látom, Neki is jó érzés feleleveníteni a régi szép időket. Talán ez is volt annak az oka, hogy teljes mértékben odafigyeltem –az egyébként nagy zsongásban lévő térben- erre a sztárallűröktől mentes, közvetlen fiatalemberre.

Érdekes, hogy édesapja egyetemi professzor, édesanyja pedig tanítónő, de mégis ebbe a világba került és áll helyt színészként. Elmesélte nekem hogy, matematika tagozaton tanult, testvérével mégis sok időt töltött a színházban. Elmondása szerint nagy hatással volt rá az a hely, nem beszélve a színészbüféről ahol jobbnál-jobb történeteket hallhatott és ahonnan tulajdonképp elindult. A SingSingSing-be azonban teljesen véletlenszerűen csöppent bele. Mivel az egyik szereplő nem tudott részt venni a darabban, Tomi pedig úgy ismerte azt, mint a tenyerét, ezért beszállt. És milyen jól tette… Azóta is töretlenül ível a karrierje, természetesen felfelé.

fotó: Torma Sándor
fotó: Torma Sándor

A véletlenek minden ember életében talán a legerősebb pontokat jelenthetik, ahogy Tomi elmondása szerint a színészet sem volt betervezett dolog, úgy az X-faktoros szereplés sem. Ahogy Ő fogalmazott, minden történet úgy indul, hogy valaminek vége lett. Ez is így kezdődött. Tomi ekkor 17 éves volt, és éppen vége lett egy kapcsolatának. Annak a szakításnak, és pár –mondjuk úgy- bátorító szónak a hatására jelentkezett az RTL- Klub tehetségkutató műsorába. Friss jogosítvánnyal, sajnos nem engedték el a szülők egyedül a fiatalt, így történhetett az is, hogy Csabával együtt vettek részt az X-faktorban. Tulajdonképpen Tomi, ebből csak profitált. Bekerült a legjobb 50 énekes közé, és a párbajban ugyan alul maradt, de országos ismertségre tett szert. Ezek után 2012-ben Fonogram díj nyertese lett és az Eurovíziós dalfesztivál műsorában a 4. helyen végzett 2013-ban Holnaptól c. számával.

12650616_211148339233140_1716766363_n

Tomi mint előadóművész is jellemezte magát. Ez pedig tökéletesen illik rá, hisz a színházban előadott darabokban is kiemelkedően alakít. Szerepeiről, és filozófiájáról is nagyon szívesen és szenvedélyesen beszélt.

Szerinte a színészet az egyik legnagyszerűbb dolog a világon. Hiszen ha valaki reggel nyolctól, délután négyig dolgozik, normál munkaidőben, annak nincs ideje arra, hogy megismerje önmagát. De számára megadatott ez a lehetőség. Minden szerepével egyre jobban felfedezi magát. A különböző helyzetek, aspektusok és darabok által rájön, ki is Ő valójában. A másik előnye ennek a hivatásnak, pedig az, hogy sokféle ember bőrébe bújhat. Kipróbálhatja milyen másnak lenni, anélkül, hogy ítélkeznének felette. Ezek valóban nem elhanyagolandó dolgok. Persze valljuk be, a színészlétnek vannak bizonyos le nem írt követelményei is, melyeket Tomi abszolút betart. Lelkiismeretesen készül minden egyes darabra, átgondolja fejben a történet mondanivalóját és szó szerint átadja magát a műnek. Aztán sikeresen közvetíti azt, a nézők felé. Minden előadás alkalmával teljes erőbedobással áll a színpadra, legyen az egy premier este, vagy csak egy a sok közül, egy szép délutánon. Csodálatra méltó, ahogyan azonosulni tud a karakterekkel is, bárkiről is legyen szó. Egyik kedvence volt Frank Sinatra, akit fiatalkorától a haláláig alakított. Egy hónapban 27 előadáson keresztül állhatott a nagy legenda helyébe, ami után nem csoda, ha a tükörbe nézve meglepődött saját magán. De szerinte ez így helyes. Csak akkor tudsz nagy dolgokat véghez vinni, ha nagy emberekről veszel példát. Tehát elmondható, hogy Vastag Tomi nem akármilyen egyéniség. Olyan karakter, akire méltán büszkék lehetünk.

Egy kérdésre viszont még Ő sem tudott választ adni: mit tervez a jövőre nézve? Pusztán annyit mondott, hogy lesz, ami lesz, egyelőre örül annak is ami van. Tegyünk így mi is, és adjunk hálát a mának, és ne aggódjunk a holnap miatt.