A Disney által feldolgozott klasszikus meséket mindenki ismeri: Hófehérke és a hét törpe, A szépség és a szörnyeteg, Hamupipőke, Csipkerózsika, A kis hableány és még sorolhatnánk. Szeretjük őket, hiszen bemutatják a reményt, a szépséget és a jót megillető boldog befejezést.

Az ABC készítői ezeket a történeteket gondolták tovább és készítették el a 2011-től egészen 2018-ig futó Egyszer volt, hol nem volt című sorozatot. Történetünk kezdetén az Elvarázsolt erdőben találjuk magunkat, ahol a Herceg fehér lovon éppen Hófehérke megmentésére siet, hogy igaz szerelmük csókjával felébressze őt és megtörje a Gonosz királynő átkát. A következő képkockák már az esküvőt mutatják be, ahol egy újabb átkot ígér a királynő – ezúttal viszont senkit sem kímélve.

Emma Swan óvadékügynökként éli mindennapjait Bostonban. Élete azonban egyik pillanatról a másikra megváltozik, miután huszonnyolcadik születésnapján egy gyertya elfújása után váratlanul betoppan hozzá a tíz éves Henry, aki állítása szerint a fia, és arra kéri, menjen vele otthonába, Storybrookba és törje meg nevelőanyja, a Gonosz királynő átkát és mentse meg ezzel saját szüleit is, Hófehérkét és a Herceget. Az átok hatására ugyanis mindenki a mi varázslat nélküli világunkba került, ahol számukra megállt az idő, és nem emlékeznek, kik is valójában.

Azt hinnénk, ezeket a meséket már kívülről ismerjük, de a készítők még így is képesek voltak úgy alakítani a történéseket, hogy ne váljon unalmassá és teljességgel kiszámíthatóvá. Új szálakat és történeteket fűztek össze, miközben meghagyták a varázst és a reményt, ami élteti őket.

A hét évad hét külön történetet mutat be, új világokat megismertetve a nézőkkel. Az első évad végig a királynő átkának megtörésével foglalkozik, a második ennek következményeivel, a harmadik Pán Péter otthonát, Sohaországot tárja elénk egy teljesen más oldalról, mint eddig megszokhattuk – de az évad felétől Óz, a nagy varázsló birodalmába is betekinthetünk. A negyedik évad már kicsit modernebb kitekintést mutat, hiszen Anna és Elsa történetét követhetjük Arendelleben, ami egyértelműen a 2013-as Jégvarázs történetének egy alternatív utóéletét mutatja. De bejárjuk Arthur király Camelotját és Hádész alvilágát is.

Forrás: tvguide.com

Ez is bizonyítja, hogy az alkotók igazán kidolgozták és biztosra mentek az évadokat illetően, hiszen próbáltak reagálni az újdonságokra is, de nem feledkeztek meg az eredeti történetek varázsáról sem.

A Magyarországon 2012-ben az M2-n is bemutatott Egyszer volt, hol nem volt ennek ellenére közel sem tökéletes – és vannak dolgok, amik még egy ilyen elvakult meserajongónak, mint én vagyok, is csípte a szemét. Mivel a történet nagy része nem az elképzelt kisvárosban, Storybrookban játszódik, hanem az Elvarázsolt erdőben, a készítők előszeretettel dolgoztak zöld háttér előtt: több-kevesebb sikerrel. Az ilyen alkalmakkor mindig megmosolyogtam a CGI használatukat, hiszen közel sem vették annyira komolyan, mint például a Trónok harca vagy a Bosszúállók készítésekor. Persze, ez is adott egy kisebb bájt, és még meseszerűbbé tette a helyszíneket, de profibb hatást értek volna el, ha jobban odafigyelnek ezekre a technikákra.

Ami viszont a leginkább eladhatóvá teszi a sorozatot, az nem más, mint a remek casting. Ennél a pontnál ugyanis sokszor bukhattak volna nagyot az alkotók, de szerencsére voltak olyan stábtagok, akiket nézőként is örömmel figyelnénk önmagukban órákon keresztül. A Gonosz királynőt és egyben Regina Millst alakító Lana Parrilla és Rumplestiltskint (magyarul Zörgőfürge) játszó Robert Carlyle nem egyszer a hátukra vették és cipelték a földről az égig a sorozatot. Nem csak a karakterek komplexitása foglalkoztatta a nézőket, hanem a tudat, hogy ezen borzalmas és gonosz szereplők is képesek voltak fejlődést elérni és hitet táplálni – ez pedig nagyrészt a színészeknek köszönhető. Hófehérke (Ginnifer Goodwin) és a Herceg (Joshua Dallas) párosánál bájosabbat is régen láttunk, amihez nagyban hozzájárulhatott, hogy a két színész időközben összeházasodott, így a köztük lévő különleges kapcsolatot nem lehetett nehéz képernyőre vinni.

Forrás: time.com

Bár a karakterek és a színészek is mindent beleadtak, a forgatókönyvvel sokszor maguk a készítők sem tudtak mit kezdeni, így a hét évad alatt előfordult, hogy egy kicsit elfáradt a történet vagy esetleg észszerűtlenné vált egy-két nagy fordulatnak szánt esemény. A hatodik évad például fantasztikus befejező részt kapott, így kicsit meglepett, amikor megtudtam, hogy még egy történet erejéig visszahozzák a sorozatot; emiatt pedig ezt inkább egyfajta spin-offnak nevezném.

Ezen hibák ellenére is az Egyszer volt, hol nem volt megéri a megtekintést. Nem tökéletes, de nem is kell annak lennie. Remek családi kikapcsolódás lehet, ha nem akarjuk egyedül nézni, hiszen a varázslat, a szeretet és a remény belengi a sorozatot – a végére pedig nem maradnak száraz szempárok. Egyszerűen elönt minket a megkönnyebbülés, hogy nem számít, mit hoz az élet, a boldog befejezés mindenkit megillet.

Kiemelt kép: wallpapercave.com