Hogy mi kell egy igazi klasszikus romantikus filmhez? Szerelem, szex, esküvő, háború, féltékenység, párbaj, elhidegülés, dráma, halál, (majd tudjátok mit?) végül feléledés is. Vagyis egy jó nagy adag giccs. Ez Pálfi György (Hukkle, Taxidermia, Nem vagyok a barátod) filmje, a nem kevesebb, mint 449 műből, 100 év kötelező film-klasszikusaiból újravágott csoda. A Final Cut – Hölgyeim és Uraim (2012) egyetlen alkotásba foglalja össze a filmtörténet egy szeletét és a filmkészítés valódi értelmét.
Szóval adott egy romantikus sztori, egy sármos férfi és egy csinos nő, de hogyan lesz ebből film? Pálfiék videotékákból gyűjtötték össze az olyan előre összeírt kötelező elemeket, mint például a Titanic, a Ponyvaregény, a Sin City, A Gyűrűk Ura, a Star Wars vagy a Hófehérke; továbbá nincs igazi film Bud Spencer nélkül, egy igazi férfi körvonalaiból nem hiányozhat Arnold Schwarzenegger vagy Marlon Brando, egy igazi nőéből pedig Cher vagy Audrey Hepburn, akik eddigi kliséiket levetkőzve két hősszerelmes szereplő alakja mögé vonulnak fel, így lehet szerencsénk például Jackie Chant szerelmi bánatában sírni látnunk.
A kiválasztott filmeket rendszerezni kezdték gyakorlatias szempontok szerint. Először is: olyan kép, amelyen csak nő szerepel, amelyen csak férfi szerepel, és olyan amin férfi és nő is szerepel. Ezek után a képeket cselekvések szerint csoportosították: futás, evés, csókolózás, tánc, tükörbe nézés és a többi. Innentől pedig már a négy vágó dolga volt az 1500, különböző filmrészletekből álló snittek egyetlen folyamatos, összefüggő jelenetsorrá fűzése, a vágási technikák végtelen variációjának felvonultatásával, többek között éles vágással, cutting on action-nel, belső vágással, L és J vágással, amelynek eredménye a vágáselmélet valódi egyesítése lett. Két év után a film az addig véglegesnek szánt formájában már teljesítette a célt, az érthető történet elmondását, azonban Pálfi hiányolt belőle valamit . „Most akkor mit is meséltünk el?”– tette fel magának a kérdést a rendező; a válasz pedig a szerzői szándék ünneplése, a „Final Cut” mint fogalom valódi értelme, amelyet az utólag hozzászerkesztett drámaiság, a film vége felé kicsit lazábban, asszociatív képi váltások által elért keserédes utóíznek köszönhetően nézőként meg is kapunk.
Hölgyeim és uraim! Bár ezért a filmért biztosan nem fogunk tudni hosszasan sorba állni a mozi előtt, de még a tv-ben látni sem lesz szerencsénk, a végtelen számú képi és zenei jogdíjnak való elégtétel lehetetlensége miatt, jogi státusza jelenleg oktatási film, amelyet a Színház- és Filmművészeti Egyetem segédanyagának mellékleteként DVD-formájában megszerezhetünk.
A vetítés után november 14-én, szerdán az AGORA-Savaria Filmszínház kamaratermében a Vágvölgyi András filmesztéta és tanár vezette beszélgetés során Pálfi György beavatta a közönséget a film elkészültének fentebb ismertetett kulisszatitkaiba, majd közösen ástuk egyre mélyebbre magunkat az alkotás rejtelmeibe, miértjébe és hogyanába. Mindent egybevetve a Final Cut tökéletes metszete és eredeti megfogalmazása mindannak, amiért a film, mint önálló művészeti ág és önkifejezési eszköz létrejött.
A rendező, aki jelenleg a Weöres Sándor Színházban Shakespeare-darabot állít színpadra, további filmjeit is vetíti a mozi.
