Derkó 2020: Képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítása, Műcsarnok, Budapest 2020. február 21. – június 30.
A budapesti Műcsarnokban mutatkoznak be munkáikkal az idei Derkovits-ösztöndíjasok. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által alapított díjat idén hatvanötödik alkalommal osztották ki 35. életévüket be nem töltött művészeknek. A több mint 200 pályázó beküldött művei közül „csupán” huszonhat szerencsés nyertest választott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felkért független szakmai zsűri. A bizottság választása olyan alkotókra esett, akik merész próbálkozásokkal, újító ötletekkel álltak elő, vagy pályájuk eléggé ígéretesnek tűnt ahhoz, hogy a szakmailag rangos Derkovits Gyula ösztöndíjban részesüljenek.
A Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíj fő küldetésének tekinti, hogy anyagilag segítse a fiatal és tehetséges alkotók önálló művészeti tevékenységét, fejlődését. A díj különleges tekintélyt jelent a „szárnyaikat próbálgató” alkotóművészek számára, hiszen a művészi pálya során ez az elsőként kapható állami kitüntetés, amely egyben belépőt is jelent a nagybetűs művészvilág kapuján. Ahogyan Fazakas Réka, a kiállítás kurátora is fogalmazott: „A derkósokra felfigyelnek a művészettörténészek, a galériatulajdonosok és a gyűjtők, fókuszba kerülhetnek pályájuk kezdetén, csoportos vagy önálló kiállítási lehetőségekkel.”
A Derkó 2020 tárlatán olyan festők, szobrászok, médiaművészek műveit láthatjuk, akik tendenciózus jelleggel foglalkoznak természeti-, környezeti-, társadalmi- és egyéb létproblémákkal. A tárlatot megnyitó Áfra János költő, műkritikus szerint az itt szereplő huszonhat alkotóművész munkáin keresztül a közönség a fiatal magyar képzőművészet alapvető sűrűsödési pontjairól és generációjuk gondolkodását meghatározó fontos kérdésekről kaphat képet.
A járványhelyzetre való tekintettel ezúttal otthonunkból, virtuálisan járhatjuk körbe a kiállítóteret. Az itt bemutatott művek széles skálán mozognak, így a hagyományos képzőművészei alkotások (olajfestmények, rajzok) mellett változatos anyagú és formájú archaikus szobrokat, reliefeket, szentek nagy méretű képeit, egy kinetikus sorompó installációját, ipari anyagokból készült tárgyakat is láthatunk. Egyes művészeknél az anyag- és formakísérletek kerülnek az előtérbe, mások művészettörténeti kérdésekre keresik a választ. Ugyanakkor akadnak olyan alkotók is, akik az egyén és közösség kapcsolatának problémáira fókuszálnak. A kiállított anyag változatos, színes összképet mutat az első generációs magyar képzőművészekről, ám távolról sem lehet a fiatal alkotók művészi tendenciáira következtetni. Vannak ugyan közös témák, amelyek többeket foglalkoztatnak – például a környezet és az ember viszonya, a klímaválság égető problémái, vagy éppen az egyén létkérdései –, a gondolkodás róluk azonban egyéni, mint ahogyan a kifejezésformák is. A virtuális kiállítóteret bebarangolva számos figyelemre méltó műre bukkanhatunk, közülük is hat, számomra érdekes alkotót és műveiket emelném ki.
Tranker Kata agyagból mintázott művei az anyaság témáját dolgozzák fel. Az Anya gyermekével című reliefjén az anya és gyermeke kölcsönös kötődését ábrázolja. Az anyaság attribútumait felnagyító szobra (Anyaállat) a primitív kultúrákat idéző, tehénszerű lény.
Sipos Boglárka nagy méretű installációja és triptichonja a szentképek hagyományaival, illetve a sokszorosító grafika jelentésével foglalkozik. A reneszánsz mesterek aprólékos műgondjával elkészített triptichonja Santa Lucia, Santa Agatha és Santa Apollonia attribútumait ábrázolja. A mártíromságot szenvedett részletek kiemelése a kultuszhoz köthető tárgyiasulást vizsgálja. A sokszorosítást lehetővé tévő technika közelebb hozza a képeket a befogadóhoz.
Kiss Dániel szobrászművészt egy olyan individuális és szubjektív jelképrendszer megalkotása foglalkoztatja, melynek elemei különböző, de objektív tartalommal bírnak. Ezúttal három absztrakt márványszobrát, a Plató, Dárda és Zsiráf című alkotásokat láthatjuk kiállítva. Végletekig letisztult formájukkal triptichonszerűen kölcsönhatásban állnak egymással.
Melkovics Tamás munkáiban a játékra való belső igény transzformálódik át szobrokká. Alkotásaiban természetes anyagokat használ fel, egyszerű formákat jelenít meg. Ilyen műve az Arborétum című, erdőt stilizáló facsoportja is, amelyet, mint egy puzzle kirakós darabjait egy faasztalra helyezett.
A kiállítás egyik fő „attrakciója” w. Horváth Tibor monumentális kinetikus installációja, az En Garde, egy olyan vasúti sorompó, amelyet egy szélgép hajt, és egy pillanatra sem áll meg. A sorompóval szemben lévő falon w. Horváth Tibor három videóján hazai és hongkongi tájak jellegzetességeit, és a művész azokkal való interakcióját nézhetjük végig.
Online túránk végén, az utolsó teremben Szabó Menyhért különös, megnyúlt arcú, grandiózus méretű szobrait láthatjuk. Az antikizáló, vénuszi szépségű szobrok arcát a szobrász hagyományosan mintázta meg, fejformái az ókori portrék modern átiratai.
Számos izgalmas alkotást láthatunk még: Sztruhár Zsuzsa zenei installációit, vagy Nagy Karol Pygmalion című, világító testű paraffinviaszból készült torzóit. Feltörekvő, ígéretes művészek alkotásait, akik megérdemelten részesültek elismerésben. Az itt bemutatkozó huszonhat alkotó pályaművei a kortárs képzőművészet korlátjait döntögető lendületről tanúskodnak, komplex élményre, aktív befogadásra törekednek az egyre inkább megsokasodott installációk, és a falról lekerült alkotások egyaránt. A művészek közül néhányan maguk is értelmezik műveiket a YouTube-on „Most a Derkósok beszélnek” címmel. Megismerhetjük alkotói szemléletüket, az online tárlatvezetések pedig segítik a „látogató” és a modern művészet sokszor bonyolultnak tűnő értelmezését. Egyben szélesre tárja a kaput az alkotók előtt.
Kiállítók: Almásy Ivor, Ámmer Gergő, Berkes Ádám Csanád, Bernáth Dániel, Éles Lóránt, Gosztola Kitti, Gúgyela Tomás, Gulyás Andrea Katalin, Jagicza Patrícia Linda, Kincses Előd Gyula, Kiss Dániel, Kopacz Kund László, Marias Istvan aka Horror Pista, Melkovics Tamás, Nagy Karol, Paráda Zoltán, Révész Anna, Rózsa Luca Sára, Schuller Judit Flóra, Sipos Boglárka, Süveges Rita, Szabó Franciska, Szabó Menyhért, Sztruhár Zsuzsa, Tranker Kata, w. Horváth Tibor
