2018. január 24-én ült össze újra a szombathelyi slammer közösség a Spricc emeletén. A Savaria Slam Poetry egy rendhagyó klubesttel nyitotta a 2018-as évet.
Rendhagyó időszak, rendhagyó helyszín, rendhagyó menetrend. 2018 első slames estéje több hagyományt tört meg, mint amennyit érintetlenül hagyott. Elvégre vizsgaidőszakban slam estet rendezni magában egy rizikósabb vállalkozás, de láthattuk, mekkora tömeg számára fontosabb a slam poetry művelése és kultúrája, mint az, hogy éppen vizsgák vannak.
A most is követett hagyomány szerint a szervezők, a szombathelyi slam élet kemény magja, szerdára hívta össze a díszes társaságot, akik csordultig töltötték a Spricc emeletét. A szerdán és azon kívül, hogy volt előadás, minden más volt mint ahogy azt megszokhattuk – és nem csak a vizsgaidőszakról van szó.
Aki hallott már a Savaria Slam Poetry eseményeiről, az tudhatja, hogy a kreatívabbnál kreatívabb szövegeket általában a Pistons padlásán tárják fel a művészek, gondolataikat hol „szebb”, hol „trágárabb” köntösben tolmácsolják, lelküket a hallgatóság előtt teljesen lecsupaszítva. Ez alkalommal azonban a Spricc emeletén zajlott az este, ami jobban sült el, mint azt akárki várhatta volna, pedig csend volt.
Nem volt háttérzene, nem volt állvány, nem volt mikrofon. Az előadó hangja a falakról, mint egy gumilabda, pattant vissza és zengte be a teret. A háttérzaj és a mikrofon hiányában a „nézőtéren” az előadások ideje alatt erős, várakozással teli, figyelmes csend uralkodott. Mindenki sokkal figyelmesebben hallgatta a másikat, nagyobbat ütöttek a szövegek és a hatás hosszabban tartó, mélyebb lett.
A szokásos Open Mic (nyitott, avagy szabad mikrofon: a slammerek akármilyen témában szövegelhetnek) után workshopos formában került elemzésre több helyben felolvasott slam, ezzel megvitatva azt, hogy kinek mitől lesz slam a slam. olykor fantasztikus hangulatú verbális boxmérkőzések zajlottak egy-egy mű kapcsán.
Ez nem csak azt eredményezte, hogy kaptunk a hazaútra érdekes gondolatokat, amiken merenghettünk, ez is fontos, de ez a rendhagyó slam-est több volt ennél: családias hangulatban, egymásnak tényleg figyelmet szentelve vethettük le minden jelmezünket, és feltárva lelkünket egy nagyon erős közösség építő erejét kaptuk ajándékba.
Hajrá, Savaria Slam Poetry, csak így tovább!
