Füvészkert, a Mária utcai Grund, Pilvax Kávéház, Gát utca, mind-mind egy-egy jellegzetes budapesti helyszín. De mi a közös bennük? Valószínűleg a felsoroltak legtöbbje ismerős lehet számotokra is, a közös jellegzetességük, hogy mindegyik egy regényhez, írónkhoz vagy költőnkhöz, egyszóval irodalomhoz köthető. Bár a legtöbbje még ma is fellelhető, csak kevesen tudják, pontosan hol is keressék az irodalom órákon oly sokszor említett helyeket. Ezekből a nem is annyira eldugott, híres irodalmi helyszínekből hoztunk nektek most egy kisebb válogatást.
Füvészkert, Mária utcai Grund
Hogy mi volt a Grund?
Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalán nagy házfalak merednek ég felé.
– így jellemzi Molnár Ferenc regényének, A Pál utcai fiúknak fő helyszínét.
A Pál utcai fiúk mindnyájunk kiskorának meghatározó olvasmánya, sokan azonban nem is sejtik, hogy a regény egy földrajzilag elég jól behatárolható budapesti helyszínen játszódik, aminek nyomait ma is felfedezhetjük a belvárosban. A könyv központi tere a Grund, ami bár területileg kicsi, mégis annyi mindennek adott értelmet a szereplők életében. Ez volt Bokáék főhadiszállása, itt alakult meg például a messze földön híres Gittegylet is. Szegény Nemecsek jól ismerte a Füvészkert kis tavát, a regényben kétszer is megmártóztatták benne, ami később tragikus halálában is közrejátszott. A felnőttek számára azonban a Grund csak útban volt, olyan telket láttak benne, amit a „játszásnál” fontosabb célokra is fel lehetett használni. Budapest utcáin járkálva valóban rá találhatunk Molnár Ferenc Grundjára, eltávolodva egy kicsit a Mária utcától, a Nagytemplom utcában fedezhetjük fel a helyszínt. A Pál utcai fiúk emlékét ma egy kisebb szoboregyüttes őrzi a Corvin-negyed közelében.
Pilvax Kávéház
A Pilvax elődjét 1838-ban Privorsky Ferenc kávés alapította Café Renaissance néven az akkori Úri utcában (ma Petőfi Sándor utca). A Pilvax megnevezést későbbi tulajdonosáról, Pilvax Károlyról kapta. A reformkor vége felé a kávéház fiatalok és értelmiségiek törzshelyévé vált, többek között Petőfi Sándor is gyakran megfordult a belvárosi helyiségben, de kávézott itt Vásárhelyi Pál és Vajda János költő is. Máig tartó hírnevét az 1848 események kapcsán nyerte el, ugyanis különösen nagy szerepet játszott a forradalom és szabadságharc kibontakozásban, a márciusi ifjak gyakran gyűltek itt össze, beszélték meg követeléseiket, sőt a 12 pontot is itt írták meg. Egy ideig Forradalmi Csarnokként is emlegették a helyet.
De hol is van ma a Pilvax Kávéház? A Pilvax közelében sétálgatva ma is rálelhetünk a forradalmi helyszín nyomaira, bár eredetileg nem itt volt Petőfiék törzshelye. Az Pilvax épülete ugyanis a 20. századi építkezésnek útjában állt, így ma már nem találhatjuk meg az eredeti épületet, csak a Pilvax közi másolatát, ahol jelenleg egy ír vendéglő működik.
Gát utca 3.
Az 1891-ben épített bérházban született 1905. április 11-én József Attila. A költő mindössze 3 hónapos volt, amikor anyagi nehézségek miatt el kellett költözniük a házból. Érdekes, de nem tudjuk megmondni pontosan, hogy melyik lakásban született a költő; van aki úgy tartja, hogy a földszinten, mások szerint pedig az egyik emeleten látta meg a kis Attila a napvilágot. Az viszont biztos, hogy a ház mindenképpen József Attilához köthető, ma a József Attila Emlékhely működik a Gát utca 3. szám alatt.
Elérhetőségek:
JÓZSEF ATTILA EMLÉKHELY
1093 Budapest, Gát utca 3.
Nyitva tartás:
kedd-péntek: 10-18 óráig
szombat-vasárnap: 10-17 óráig
hétfő: szünnap
Telefon: (06 1) 216 6127
E-mail: losonczy.attila@fmkportal.hu
New York Kávéház
Kávéház nélkül nincs irodalom.
– mondta Márai Sándor, aki többször megfordult a kávéházban, akárcsak egy sütemény erejéig, de könnyen lehet, hogy több műve is itt született.
A Nagykörút egyik legimpozánsabb épülete kétségkívül a New York-Palota. A földszinten berendezett New York Kávéház az 1900-as években nagy szerepet játszott az irodalmi és művészi asztaltársaságok körében. A bejáratnál szökőkút várta a vendégeket, a karzatra vezető lépcsőt bronzszobrok díszítették, a mennyezetfreskók pedig Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc művei voltak. A kávéház fölött, az első emeleten működött az írók és újságírók Otthon Köre. A Pesti Napló asztalánál ült Bródy Sándor, Nagy Endre és Kemény Simon. A karzaton foglaltak helyet a későbbi nyugatosok: Osvát Ernő, Heltai Jenő, Ignotus és Ady Endre, és itt is szerkesztették egy ideig a folyóiratot is. 1913-ban a Harsányi fivérek átadták a kávéházat új bérlőknek, de az többször is gazdát cserélt, s irodalmi rangja is megkopott az idők során. A fenntartók próbálták visszaállítani irodalmi kávéház jellegét, de a kávéház fénykora később sem tért vissza. Az épület azonban ma is kiemelkedő darabja a Nagykörútnak, jellegzetes tornyairól és monumentális méretéről nem nehéz felismerni. Jelenleg a luxushotelként és étteremként üzemel, de a kíváncsi látogatók is bejuthatnak a hajdani kávézóba.
Logodi utca-Mikó utca
Több neves írónk és költőnk számára is otthont adtak a Logodi utca lakásai. Babits Mihály 1939 októberében vásárolta meg a 31. számú ház első emeleti lakását, de csak halála előtt egy évvel költözött ide. A lakásban többnyire csak felesége, Török Sophie tartózkodott Babits gyógykezelései alatt.
Márai Sándor a Mikó utca és a Logodi utca sarkán lakott 1928 és 1945 között. Élete egyik legmeghatározóbb időszakát éli itt, a Mikó utca gesztenyefái elkísérik a négy évtizedes száműzetésbe is.
Márai Sándor: Halotti beszéd – részlet
Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény
Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt –
Mert ez maradt. Zsugorin még számbaveheted
A Mikó-utca gesztenye fáit, mind a hetet,
És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet
És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet
És elszáradnak idegeink, elapadt vérünk, agyunk
Látjátok, feleim, szemtekkel, mik vagyunk
Íme, por és hamu vagyunk
Kosztolányi Dezső 1916-ban költözött az 1-es számú, az alagút közvetlen szomszédságában lévő vizes, kis házba.
Egy évvel később átköltözött a Tábor utca és a Logodi utca sarkán álló földszintes, kertes házba. Amikor 1933-ban ínyrákot diagnosztizálnak nála, a haláltudat árnyékában megszületett a Hajnali részegség című verse, amiben meg is említi akkori lakhelyét, a Logodi utcát.
Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség – részlet
Várj csak, hogy is kezdjem, hogy is magyarázzam
Te ismered a házam
s ha emlékezni tudsz a
hálószobámra, azt is tudhatod,
milyen szegényes, elhagyott
ilyenkor innen a Logodi utca,
ahol lakom.
Tárt otthonokba látsz az ablakon.
Az Édes Anna című regényében maga a szerző is megjelenik házával együtt:
„Egy délután, mikor gyújtogatták az utcai lámpákat, de az őszi ég még nyájasan ragyogott, Druma Szilárd a Várból jött le két kortesével, a Zerge lépcsőn. Lassan ballagtak hazafelé a Tábor utca szelíden ereszkedő lankáján.
Lejjebb, egy zöldkerítéses ház előtt bepillantottak a vasrácsos kapun. A kertben üveges verandát láttak, egy asztalt, ozsonnára terítve.
Ez az üvegkalitka a maga csöndes zártságában, a kivilágított ablakaival fölkeltette érdeklődésüket. Mindhárman megálltak. Leplezett kíváncsisággal, de őszinte irigységgel szemlélték, azt gondolva magukban, mint mindenki, aki kívülről néz akármilyen otthont, hogy ott a boldogság és megelégedettség lakik.
Szőke kisfiú ült az asztalnál, szövetkezeti ruhájában, már uzsonna után, s azzal foglalatoskodott, hogy ólomkatonáit harcszerűen állítsa föl a morzsás abroszon, és egy háborús indulót dúdolt, kezével verve az ütemet. Mellette az édesanyja varrt, munkájára hajtva komoly, okos fejét. Tűnődő arcán, melyet a koszorúba font dús haj keretezett, árnyék volt. Időnként valamit mondott a kisfiúnak. Az tanácsokat kért tőle, hogyan verhetik meg a tejeslábas meg a findzsák körül portyázó magyarok a túlerőben lévő, fojtógázzal és tankokkal operáló franciákat.
Belülről, a lakásból, a verandára lépett egy magas, kócos férfi, munkazubbonyban, cigarettázva. Feketét töltött egy vizespohárba. Amint szájához emelte, tekintete találkozott a három idegen tekintetével.
Ezek elszégyellve kandiságukat, megindultak a kerítés mellett.
– Kosztolányi – mondta Druma egy kis idő múltán. – Kosztolányi Dezső.
– A hírlapíró? – kérdezte az első kortes.
-Az.”
(Részlet Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényéből)
Juhász Gyula életében is szerepet játszott a Logodi utca. 1907-ben egy október eleji napon otthagyta új állomáshelyét, Lévát, és öngyilkossági szándékkal Pestre utazott. A Lánchídról készült éppen a Dunába ugrani, amikor gyermekkori szerelme, a későbbi orvosnő Klima Ilona megfogta a vállát. Logodi utcai lakásukba vezette Juhászt, kezébe adta friss, szép verseskötetét, amelyet ő is akkor kaphatott meg éppen, s ez visszaadta a költőnek az életkedvét.
Szent István körút-Pozsonyi út
Radnóti Miklós 1909. május 5-én, a Kádár utca 8. szám alatt született Glatter Miklós néven. Édesanyját és testvérét a szülésnél elvesztette. Édesapja újból megnősült, Molnár Ilonát vette feleségül, aki úgy szerette Radnótit, mint a saját gyerekét.
Radnóti iskolai tanulmányait a Szemere utcai elemi iskolában végezte. 1919-től 1923-ig a budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Bolyai Reáliskolában folytatott középfokú tanulmányokat, majd 1923-tól 1927-ig a VI. kerületi (ma VII. kerület) Izabella utcai Székesfővárosi Községi Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola tanulója volt. 1921.július 21-én agyvérzésben meghal édesapja. Radnóti csak ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja és akit a testvérének hitt, csak a féltestvére. Azt is csak később tudja meg, hogy lett volna egy ikertestvére, de születésekor ő is elhunyt. Ezt a traumát a költő élete végéig magában hordozza, és erről az Ikrek hava című prózai munkája is.
Iker gyerek vagyok, öcsém és édesanyám meghaltak születésemkor. Anyámat az ikerszülés ölte meg, nem bírta a szíve, öcsém gyönge volt, elszívtam tán tőle az életerőt. Tizenkét éves voltam, meghalt apám is. Az anyámat nem ismertem, az apámra valójában alig emlékszem, néhány éles, de összefüggéstelen képet, emléket becézek róla magamban…
(Részlet Radnóti Miklós Ikrek hava című írásából)
1923-ban kerül Ilka és Ernesztin nénihez, édesanyja dédnagynénjeihez, a budapesti V. keruleti Lipót körút (ma Szent István körút) 5. szám alá, ahol egészen házasságkötéséig lakott. 1935. augusztus 11-én házasságot kötött Gyarmati Fannival és együtt költöztek a Pozsonyi 1. szám alá.
Kazinczy utca
A Kazinczy utcát legtöbben a bulinegyed egyik központjaként ismerik, köszönhetően főképpen a Szimpla kertnek és az itt helyet kapó romkocsmáknak.
A Kiskereszt utcai házat 1834-ben vásárolta meg Schneider József kártyafestő, ami később műhelyként üzemelt. Két évvel később ő készítette el a ma magyar kártyaként ismert csomagot. A pakli gyorsan terjedni kezdett, több művész is elkezdte gyártani, de a lapok száma néggyel kevesebb lett, így már csak 32 lapból állt a pakli.
1869 elején az épület Rothauser Mór kereskedő kezébe került, aki Schusbeck Pál építésszel még két emelettel bővítette azt. Halála után az épület a fiúra szállt, de mivel számára csak teher volt, így bérbeadta azt Zierlichné Fisher Cecíliának, aki bordélyházzá alakíttatta azt. Az épület 1903-ban angol WC-t és vizesblokkot kapott, mindeközben pedig a tulajdonos elhunyt, így az épületet egy fogorvos vásárolta meg. A házat ma Wichmann Kocsma néven ismeri minden itt szórakozó. Néhány levélkutatási adat szerint, ezek a bordélyházak közkedveltek voltak íróink, költőink körében is, többek közt Ady is szívesen töltötte itt idejét (ami valószínűleg később a veszte lett).
Sorozatunkat hamarosan folytatjuk.
