“Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya (…), de itt vagyok!

f21.hu 2016. dec. 18. 0 0

Alice Walker afroamerikai írónő regénye, a Kedves Jóisten nemcsak a déli-, és a feminista-, de a világirodalom egyik legszívszorítóbb darabja is. Vallomás a feketék sorsáról, a nők sorsáról, és a fekete nők sorsáról.

af19c6a994a2899790d91f9c8ac5b2fc

Pinterest

A Kedves Jóisten tipikusan egy olyan könyv, amely külföldön már-már kultikus, de Magyarországon nem robbant akkorát. Ez, bár sajnálatos, abból a szempontból érthető, hogy a mű a múlt század eleji afroamerikai kultúrát mutatja be, amely néha még mindig, de magyarországi megjelenésekor 1987-ben biztosan idegen volt.

Ehhez képest bölcsőjében, Amerikában egyből óriási sikert aratott; film és színdarab is készült belőle. A Kedves Jóisten egy levélregény, amelyben a főszereplő, Miss Celie Istenhez írt, és hőn szeretett húgával váltott leveleit olvashatjuk. Miss Celie halmozottan hátrányos helyzetű és kisebbségi, életét körülbelül 14-40 éves koráig követhetjük nyomon. A kis Celie-nek már a könyv, és egyben nőiessége legelején is hatalmas csapásokat kell elszenvednie, ugyanis apja molesztálja őt, a fiatal lány két gyermeket szül neki.

kinopoisk-ru-color-purple_2c-the-728932

Később további brutalitással kell megküzdenie fajtája patriarchális szokásaiból adódóan. Férje egy semmirekellő, durva férfi, akire csak Mr. … -ként hivatkozik, és azért veszi el, hogy legyen aki gondoskodik gyerekeiről. Kapcsolatuk egyértelműen alárendelt viszony: Mr. … veri, kihasználja Miss Celie-t, és semmibe veszi őt. A fiatal nő pedig sehogy sem tud kiszakadni ebből a közegből, elmenekülni a tárgyiasítás elől. Behódol a “felsőbb hatalomnak”, nem kiutat keres a reménytelen helyzetből, hanem megpróbál mindent úgy tenni, hogy férjének megfeleljen. Egyedüli mentsvára Istenbe vetett hite, kétségbeesetten kapaszkodik az általa ígért vigaszba. “Amíg ki tudom betűzni, hogy J-ó-i-s-t-e-n, addig mégiscsak van velem valaki.”

Egy kiszolgáltatott, megalázott, gyenge, és némán tűrő asszony képe rajzolódik ki előttünk. Kis gyógyír Celie sebeinek férje szeretőjének jelenléte a házban (!); Shug Avery Celie szemében a nő, a független, karakán nő eszménye. Bálványa eleinte hűvösen fogadja, de az idő múlásával Celie oly szelíden törődik vele, hogy Shug bizalmába fogadja őt. Celie Shug által hamar rájön, hogy leszbikus. Kapcsolatuk nem teljesül be, de Celie mindig is szereti Shugot, és Shug is gyengéd érzelmeket táplál iránta. Ez a vonzalom is hozzásegíti Celie-t személyiségfejlődéséhez. Látva az életében megjelenő nőalakokat, akik lázadók, magabiztosak, az elavult gondolkodási normáknak és viselkedési sztereotípiáknak ellentmondanak, és életútjukat maguk alakítják, Celie világlátása is megváltozik. Görcsös  megfelelési kényszere felenged, önmegtagadása elfogadásba fordul át, és lassanként képes levetkőzni a ráerőszakolt szerepeket is.

Segítségükkel Celie magára talál, felfedezi saját értékeit, és a mindenhol, önmagában is fellelhető Istent. Szakít az afrikai őshaza idilli képével. Nellie húga leveleiből, aki misszionáriusként él egy törzzsel, megismeri az Afrikát meghódító civilizáció kizsákmányoló világát. Celie fokozatosan a maga által megálmodott nő megtestesítője lesz: elhagyja Mr. …-ot, és saját lábára állva nadrágokat varr. Ráadásul nőknek is! Új foglalkozását, életének alakulását hihetetlenül élvezi. Megerősödik, belső békéje és elégedettsége pedig hatással van emberi kapcsolataira is: végül megbocsájt zsarnok férjének, de az őt kikosarazó Shugnak is.

Ahogy Miss Celie idősödik, érik és fejlődik, élete egyre szebbé és kiegyensúlyozottabbá válik. A regény végén szeretett Celie kisasszonyunkat könnyek között, de végül békében, boldogságban, egyenlőségben, és családja körében hagyjuk, hadd élvezze szárnyalását. A Kedves Jóisten annyira csupasz, eleven, és lüktető, hogy nem lehet nem elhinni az egészet elejétől a végéig. Megmutatja mennyire sebezhető egy lélek, és mégis hogyan talál megnyugvást Isten segítségével, rávilágít a fehér ember századokon át tartó egyeduralmára, és lerántja a leplet a rabszolgatartó társadalom kegyetlenségeiről. Felszólal a nők és a színesbőrűek mellett, a faji megkülönböztetés és a rabszolgatartás ellen, a gyarmatosított kultúrák nevében, az elnyomottak érdekében. Ez a könyv egy letűnt korban, de egy még mindig élő szituációban játszódik. Bárcsak úgy lenne, hogy mint Miss Celie életének íve, a hasonló körülmények között élők sorsa is jobbra fordulna.

Categories: IRODALOM