A Book Review 125. évfordulója alkalmából a valaha volt legnagyobb irodalmi közönségszavazás keretében megszavaztatta a New York Times az elmúlt 125 év legjobb 25 könyvét.
1896. októberében indult a New York Times Book Review című rovata, ami az elmúlt 125 évben a világsajtó legnépszerűbb, legmeghatározóbb könyvszemléző platformjává vált. A tavaly őszi jubileumot számos kezdeményezéssel megünnepelték, ezek közül pedig a legkiemelkedőbb koncepció egy monumentális közönségszavazás volt (közel 200 ezer szavazat 67 országból), amiben arra kérték fel az olvasókat, hogy nevezzék meg, szerintük melyik volt a legjobb könyv, ami a Book Review elindulása óta megjelent.
A New York Times novemberben első körben bejelentette a 25 legnépszerűbbnek tartott könyvet, majd ezt is szavazásra bocsájtották, így alakult ki december 28-án a ranglista is, amelyből a top öt könyvet publikálták. Az ünnepi kezdeményezés egy igazi főhajtás volt a rovat és a lap történelme előtt, hiszen az első évtizedekben a Book Review gyakran kérte fel olvasóit közönségszavazás keretében arra, hogy jelöljék meg az év/évtized legjobb könyveit, novelláit, verseit.
A New York Times közönségszavazása alapján az elmúlt 125 év legjobb öt kötete:
- Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
- J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége
- George Orwell: 1984
- Gabriel García Márquez: Száz év magány
- Toni Morrison: A kedves
Az 5 nyertes könyv az alábbi shortlistből került ki (nem rangsorolva):
- George Orwell: 1984
- Anthony Doerr: All the Light We Cannot See (A láthatatlan fény)
- Toni Morrison: Beloved (A kedves)
- Joseph Heller: Catch-22 (A 22-es csapdája)
- J.D. Salinger: The Catcher in the Rye (Zabhegyező/Rozsban a fogó)
- E.B. White: Charlotte’s Web (Malac a pácban)
- John Kennedy Toole: A Confederacy of Dunces (Tökfilkók szövetsége)
- J.R.R. Tolkien: The Fellowship of the Ring (A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége)
- Rohinton Mistry: Fine Balance (India, India)
- Amor Towles: A Gentleman in Moscow (Egy úr Moszkvában)
- Margaret Munnerlyn Mitchell: Gone With the Wind (Elfújta a szél)
- John E. Steinbeck: The Grapes of Wrath (Érik a gyümölcs)
- F. Scott Fitzgerald: The Great Gatsby (A nagy Gatsby)
- Margaret Atwood: The Handmaid’s Tale (A szolgálólány meséje)
- J.K. Rowling: Harry Potter and the Sorcerer’s Stone (Harry Potter és a bölcsek köve)
- David Foster Wallace: Infinite Jest (Végtelen tréfa)
- Harper Lee: To Kill a Mockingbird (Ne bántsátok a feketerigót!)
- Hanya Yanagihara: A Little Life (Egy kis élet)
- Vladimir Nabokov: Lolita
- Larry McMurtry: Lonesome Dove (Árva galamb)
- Gabriel García Márquez: One Hundred Years of Solitude (Száz év magány)
- Richard Powers: The Overstory (Égig érő történet)
- John Irving: A Prayer for Owen Meany (Fohász Owen Meanyért)
- Betty Smith: A Tree Grows in Brooklyn (Felhőkarcolók árnyékában)
- James Joyce: Ulysses
Természetesen az várható eredmény volt, hogy zömében angolszász irodalom fog dominálni a ranglistán, hiszen a New York Times olvasói is legnagyobb részben az angol nyelvű szépirodalommal találkozhattak, illetve azáltal, hogy nem volt különösebb korlát, a műfaji sokszínűség is kitűnik, több esetben a szórakoztató irodalomhoz tartozó könyvek is népszerűségük okán rangos helyre kerültek a listán.
Ez természetesen bár kiváltotta a szakma részéről a lap közönségszavazásának relevanciáját, a szerkesztők mégis határozottan kiemelték, a cél nem a szakmai konszenzus megítélése volt, sokkal inkább egy szubjektív összképet mutató bő sokszínűség felmutatása.
Nyilván a „legjobb könyv” fogalma mindenkinek mást jelent. Ezt pedig igazolják a statisztikák is, hiszen a több mint 1300 jelölt könyv 65 százalékát pusztán egy ember jelölte (és így egy szavazattal zárt) a listára, míg mindössze 31 százalékuk jelölt és szavazott olyan könyvre, ami végül a 25 döntős listájára felkerült.
A legnépszerűbb szerzők egyébként a New York Times összefoglaló cikke szerint John Steinbeck, Ernest Hemingway és William Faulkner voltak, akiket a teljes listán összesen 7-7 könyvvel jelöltek, továbbá nagyot ment James Baldwin, Margaret Atwood és Virginia Woolf is, akiknek egyenként öt könyvét jelölték.
És bár kiemeltem az angolszász irodalom dominanciáját, annak ellenére, hogy nincs információnk magyar szerzőről a listán (csak a top 25-öt közölték, illetve érdekességeket), dicséret illeti a magyar irodalmat, kiemelten a fordítókat, hiszen a top 25-ös lista minden könyve megjelent magyar nyelven, ami egy ilyen mértékű szórás tükrében igazán elismerendő.
Kiemelt kép forrásai: Donald Uhrbrock (Getty Images), NLC, Georgeorwell.org, Ben Martin (Getty Images), Bettmann (Getty Images)
