Az írás sosem tartozott a legjövedelmezőbb foglalkozások közé, Nyári Krisztián szerint az utolsó olyan magyar író, aki minőségi szépirodalmat írt és ebből fényesen fenntartotta magát, az Jókai Mór volt. Ez a helyzet ma is fennáll, általánosan elmondható, hogy a magyar íróknak más munkákat is el kell vállalniuk ahhoz, hogy tisztességes havi keresetük legyen. Magyarországon nagyon kevesen tudnak az irodalomból megélni, és ők sem kizárólag könyvírásból tartják fent magukat: szerkesztést, újságírást, fordítást, forgatókönyvírást is vállalnak Vannak olyanok is, akik egészen más jellegű munkát végeznek az írás mellett. Sirokai Mátyás például dobot tanít gyerekeknek, Kabai Lóránt pultosként is dolgozik, Győrffy Ákos egy hajléktalan szállón szociális munkás.
Miért nehéz megélni az írásból?
Nézzük a piszkos anyagiakat. Változó, hogy egy szerző mennyi részesedést kap, ez általában a könyv nettó árának 8-12 százaléka. Egy 4000 forintos könyv esetében körülbelül 3800 forinton osztozik a könyvterjesztő, a kereskedő, akik ennek az nagyjából a felét kapják, továbbá a kiadó, a nyomda és a szerző, akik a másik felét kapják az összegnek. Ha az eddigi számoknál maradunk, és a szerző 8 százalék részesedést kap, az 304 forintot jelent könyvenként. Ahhoz, hogy havi 250 ezer forintot megkeressen körülbelül 822 könyvet kell eladni az adott hónapban, 9868 darabot egy évben, és ebből az összegből még adóznia is kell. Ha emellett fordít, novellákat, cikkeket, verseket jelentet meg irodalmi folyóiratokban, lapok kulturális rovatába vagy más írók könyvet szerkeszti 100-150 ezer forintot talán össze tud még szedni.
Egy másik út, ha valaki magánkiadásba kezd. Rizikós, hiszen az író maga áll minden költséget, és magát kell reklámoznia. Ma már bárki kiadhat könyvet, akinek van rá pénze, sok lehetőség közül lehet válogatni. Egy ilyen például a Publio, ahol rengeteg szolgáltatást is kínálnak, hogy több esély legyen arra, hogy az iromány sok emberhez elérjen. Egy 200 oldalas könyv esetében a nyomtatott példány 2100 forintba kerül, az eladási árat a szerző határozza meg. A bevételnek viszont itt sem száz százaléka illeti a szerzőt, a kiadó itt is részesedést kér minden eladott példány után. Lehet kérni lektori véleményt, ez 6000 Ft, a szerzői jogi ügyintézés 15000 Ft, a kézirat formázása 19900 Ft, de lehet kérni kiemelést, reklámozást különböző felületeken. Ezeket persze a szerző is intézheti maga is, csak lehetőségek, amikkel ha valakinek van rá pénze, élni tud. Látszik azért, hogy nem kis befektetést igényel, ha valaki ki szeretné adni a művét, viszont ha bejön, és jól fogy a könyv, akkor sokkal több pénzt is lehet kapni egy-egy eladott példány után.
A legkevésbé talán a versírásból lehet megélni, hiszen jóval kisebb a kereslet a verseskötetekre, mint a regényekre, illetve a kötetek ára is kevesebb. Általában 300-600 példányban jelennek meg az elismert szerzők mint például Tóth Krisztina vagy Térey János 1000-1500 példányszámig elmehetnek, és több jutalékot is kaphatnak, mint a pályakezdők. Az éppen legkedveltebb költők mint Simon Márton, Závada Péter vagy Varró Dani köteteiből akár 3-4 ezer is megjelenhet, de mivel a könyvek ára általában jóval kevesebb, mint a regényeké, a szerzők járuléka is kevesebb. Ha elnyernek valamilyen ösztöndíjat, vagy alkotói támogatást, akkor akár 80-100 ezer forintot is kaphatnak egy évig, amíg a köteten dolgoznak, ami megkönnyíti a helyzetüket. Közönségtalálkozókkal, felolvasásokkal is kiegészíthetik a keresetüket, ezekért akár 30-80 ezer forintot is kaphatnak. Persze erre csak a keresett, népszerű költőknek van lehetőségük.
Ebből is látszik, hogy nagyon nehéz belevágni az írói létbe. Ahhoz, hogy valaki elismert és olvasott legyen idő kell, addig viszont mindenképpen B terv is szükséges, hiszen nincs rá garancia, hogy tényleg keresett legyen a könyv vagy kötet, amit kiad valaki. Türelem, jó sok elszántság, tehetség és kitartás kell hozzá, hogy valaki elérjen valamit ezen a téren, de azt mindenkinek be kell látni, hogy milliomos nem lesz abból, hogy könyveket ír.
