Mi a Kertész életmű jelentősége? Mi Kertész Imre Nobel-díjának jelentősége? Milyen viszonya van a közoktatásnak Kertészhez, és milyen viszonyának kéne lennie? Mit kezdjünk az idős Kertész rasszista megszólalásaival? Mit kezdjünk a hagyatékkal? Mi a funkciója a Kertész Imre Intézetnek? Mit akar a NER Kertésszel, és mire képes vele egyáltalán? Mit üzen nekünk ez az életmű ebben az egyre radikalizálódó világban?
Január 28-án a Nyitott Műhelyben a Késelés Villával beszélgetéssorozat Fehér Renátó és Fülöp Barnabás vendégeskedésével folytatódott. Az idei első alkalom fő témája a Kertész-életmű volt. Kertész Imre 2016. március 31-én halt meg, majdnem hat évvel ezelőtt. A Nobel-díja idén szeptemberben húsz éves lesz. Az életmű recepciója élénkülni látszik: a Magvető Kiadó a 2019-es, Clara Royer-féle életrajz után nemrég egy tanulmánykötetet is kiadott Kertész írásairól (Identitás, nyelv, trauma, szerk. György Péter). Fülöp Barnabás tavaly egy négyrészes tanulmányt jelentetett meg a Literán, melyben az egész életművet átolvassa, és a hagyaték politikai kontextusára reflektál. A januári est egy kialakulófélben lévő diskurzusnak kívánt teret adni, hogy közös gondolkodást indítson el a bevezetőben is említett kérdések mentén. Ha lemaradtál a beszélgetésről, az f21.hu-n most meghallgathatod az estről készült hangfelvételt:
