A Zsolnay – könyvbemutató – Március 2. 19 óra
Helyszín: KisPrésház
Juhász Anna és P. Horváth Tamás szerző beszélget A Zsolnay című regényről, közben az író tolmácsolásában részletek hangoznak el.
Grecsó Krisztián – Magamról többet – Könyvbemutató – Március 2. 19 óra
Helyszín: Radnóti Miklós Színház
Hogyan alakítják a történeteink azt, akik vagyunk? A Magamról többet versei erre a kérdésre keresik a választ, a magyar költészet nagy hagyományú számvetéseit – többek között Babits, Pilinszky, József Attila verseit – felidézve. Csakhogy a kötet tanulsága szerint soha nincs jó alkalom a számvetésre, a leltárakat mindig újra és újra el kell készíteni. Hogyan tudunk úrrá lenni az élettörténetünkön, ha sem a rossz, sem a jó életeseményekre voltaképpen nincsen ráhatásunk, ha a szerencse és a balszerencse egyaránt megjósolhatatlan? Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság-versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik.
Grecsó Krisztián ezzel a kötettel tizenkilenc év után tér vissza pályakezdő műfajához, a vershez.
A Magamról többet című kötetről Szabó T. Anna beszélget Grecsó Krisztiánnal. A verseket Pál András olvassa fel.
Ady, a lefordíthatatlan (?) – Március 3. 18 óra
Helyszín: Három Holló
Lehet-e magyar verset idegen nyelvre fordítani? Ha igen, vajon Adyt nehezebb-e?
Mit lehet kezdeni az ’ugar’ szóval, hogy értelmezhető egy fordításban az a kifejezés, hogy ’kúnfajta’, és egyáltalán, mit jelenthet az ’ellovan’?
Miben különbözik egy fűnyíró használati utasításának leírása egy vers verstanilag pontos fordításától, és mitől más a műfordítói alkotás?
Elviseli-e a vers a fordítás során szükségszerű értelmezést? Hogyan építhető fel a fordítás egy másik nyelv másfajta történeti-történelmi hátterű szókészletéből?
Mennyire sérül az írói szándék, miközben figyelni kell a versformák szigorú megkötéseire, a hangsúly dinamikájára, az adott nyelv zeneiségére, hangulatára, ritmusára?
A kérdések persze költőiek, de a válaszokat is költők, műfordítók adják meg: Mesterházi Mónika kérdezi Nádasdy Ádámot, Imreh Andrást és Wilhelm Drostét.
Az Ady halálának évfordulójára tervezett versfordításról szóló beszélgetés a Három Holló kávézóban, 2020. március 3. 18.00.
Parnasszus téli lapszámbemutató – Március 3. 18 óra
Helyszín: Nyitott Műhely
A lapszámbemutató Centrumában Villányi László
Beszélgetőtársak: Eisemann György, Győri László és Jász Attila
Az esten felolvassák új verseiket: Boda Edit, Dezső Márton, Gál Ferenc, Gáti István, Géczi János, G. István László, Jóna Dávid, Petőcz András, Tábor Ádám, Varga Imre, Vörös István, Wirth Imre
Az est házigazdája a főszerkesztő: Turczi István
Közreműködik: Tóth Benedek Ernő
Egy Páholyban Háy Jánossal – Március 3. 19 óra
Helyszín: Páholy Lakásszínház – Debrecen
A Facebook-esemény leírásából:
Háy János, József Attila-díjas magyar író, költő, festő, illusztrátor, a Palatinus Könyvkiadó alapítója.
A gimnáziumban erősen vonzotta az irodalom, azonban a rossz jegyek (irodalom kettes) eltántorították attól, hogy később ebben az irányban folytassa felsőfokú tanulmányait.
Budapesti gimnáziumi évei alatt belevetette magát a kortárs alternatív kultúrába, zenei és képzőművészeti programokba, melyek nagy hatással voltak későbbi munkásságára.
Többszöri próbálkozás után felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem orosz-történelem szakára, ahova akkori szerelme, későbbi felesége miatt adta be a jelentkezést, aki angolt tanult az intézményben. Ugyanebben az évben Háy szegedi barátaival megalapította élete első és egyben utolsó rockzenei együttesét, az Originál Lágert, azonban a zenekar egy éven belül néhány demo-felvétel után felbomlott. Bár az író felhagyott a zenéléssel, a zene iránti rajongása a mai napig megmaradt.
Végezvén felsőoktatási tanulmányával az 1982 óta publikáló Háy irodalmi periodikát indított útjára néhány barátjával Narancsszívszonett címmel. A szamizdat csupán nyolc számot ért meg. Az 1989-es év több szempontból is fordulópont Háy János életében. Ekkor hagyott fel a tanári pályával, ebben az évben kezdett el szerkesztőként dolgozni több kiadónál is (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus), mely könyvkiadóknál egészen 2004-ig szerkesztett, valamint 1989-ben jelent meg első verseskötete Gyalog megyek hozzád sétálóúton címmel. A kötet az 1976-tól 1985-ig terjedő írói időszakot zárja le, híres nyitómondata pedig: „Háy János nevű személy nem létezik”. A Gyalog megyek… után 17 könyve jelent meg, köztük Dzsigerdilen című regény, amely prózaíróként és A Gézagyerek, amely drámaíróként tették elismertté.
Háy nem hagyott fel a képzőművészettel, több ízben jelentek meg rajzai és festményei, ezen felül maga illusztrálja könyveit, készíti el azoknak borítóit. Felnőtt fejjel, két gyermekének megszületése után végezte el az ELTE esztétika szakát, jelenleg pedig szabadfoglalkozású íróként él Budapesten.
1978–1980 között különböző munkahelyeken dolgozott. 1982 óta publikál verseket és prózai írásokat. 1985-ben Podmaniczky Szilárddal és Kurdy Fehér Jánossal Narancsszív-szonett című periodikát indított.
1985–1988 között Budapesten általános iskolai tanár volt. 1989–1992 között a Holnap Könyvkiadó szerkesztője volt. 1993 és 1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1997 óta a Palatinus Könyvkiadó munkatársa.
A kultúra és a színházrajongók már megszokhatták, hogy a Páholy Lakásszínházban egymásnak adják a kilincset neves színészek, rendezők.
2020-tól több művészeti ág is teret kap majd a Páholyban.
Beindul a Páholy Irodalmi Szalon, ahol estéről estére neves írókat, költőket, művészeket látunk majd vendégül egy jóízű beszélgetésre.
Kötetlenül, vidáman… egy csésze tea mellett.
Érdeklődni/jegyigénylés: veghveronika@zenetheatrum.hu
Dollár Papa Gyermekei: Árvácska – Március 3. 19 óra
Helyszín: Trafó House
Az előadást 18 éven aluli nézőknek NEM ajánlják.
„Igen késő volt, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.”
Móricz a legenda szerint 57 éves korában a mai Szabadság hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Felkarolja és befogadja a volt lelencet, akinek megrázó történeteiből ihletet merít új novelláihoz és Árvácska című regényéhez. A Csibe által elmesélteknek inkább szerkesztőjeként, mintsem szerzőjeként, kegyetlen naturalizmussal ábrázolja a Magyarországon uralkodó élet- és léleknyomort. Az árva kislány passiótörténetében az egész társadalom traumái és megváltás utáni vágya tükröződik. Állami Árvácska élete az ártatlanság és tisztaság megmaradásának lehetetlenségéről beszél. Móricz tudja, hogy az írásaiban felvetett problémákra sokszor nincs felelet és nincs megoldás, talán csak balzsam és vigasz. Ez a legtöbb, amit szereplőinek és olvasóinak fel tud kínálni, amikor már nincs remény, s amikor már az ember sorsának jobbra fordulása lehetetlennek látszik.
Móricz Zsigmond regénye alapján írta: Bíró Bence és a társulat
Szereplők: Georgita Máté Dezső, Kulka János, Messaoudi Emina, Ördög Tamás, Simkó Katalin, Stork Natasa, Terhes Sándor, Török-Illyés Orsolya, Varga Lana
továbbá: Jegesi Virág/Varga Luca és Engárd Emil/Lévai-Rázsó Rafael Florián
Jelmez: Je Suis Belle – Dévényi Dalma és Kiss Tibor
Dramaturg: Bíró Bence
Rendezőasszisztens: Herpai Rita
Rendező: Ördög Tamás
külön köszönet: Dargay Marcell
Irodalmi Pódium / Dragomán György estje – Március 4. 19 óra
Helyszín: Nem Adom Fel Kávézó és Étterem
Dragomán György Marosvásárhelyen született, 1973. szeptember 10-én. Családjával 1988-ban települt át Magyarországra. A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1992-ben. Az ELTE bölcsészkarán folytatta tanulmányait angol-filozófia szakon 1992–1998 között. Az Eötvös József Collegium és a Láthatatlan Collegium diákja volt. Diplomát végül angol szakon szerzett, majd folytatta tanulmányait hároméves PhD képzésen, mialatt a Pusztítás könyve című regényét írta. Ezt követte A fehér király, amelyet több mint harminc nyelvre fordítottak le.
A programon való részvétel regisztrációhoz kötött a
nemadomfel.regisztracio@gmail.com e-mail címen (elérhetőséggel).
Ajánlott adomány összege: 500,- Ft
FISZ líraműhely – Mezei Gábor és Szabó Marcell vezetésével – Március 5. 19 óra
Helyszín: Itt és Most Közösségi Tér
Folytatódik a FISZ Fiatal Írók Szövetsége líraműhelye Mezei Gábor és Szabó Marcell vezetésével. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők március 5-én 19 órakor az Itt és Most Közösségi Térben! A verseket előre a következő email címeken lehet leadni: gmezeig@gmail.com, sabmarc@gmail.com, de érdemes nyomtatott példányokkal is készülni!
Miről nem tud Elvira néni? Borcsa Imola könyvbemutatója – Március 5. 19 óra
Helyszín: Planetarium – Kolozsvár
A Helikon-estek soron következő állomásaként Borcsa Imola Magnebéhat című kötetét mutatják be Kolozsváron a Planetárium Caféban (Bolyai utca 4. szám). A szerzővel Antal Balázs beszélget.
Borcsa Imola 1990-ben született Kézdivásárhelyen. Kolozsváron végezte a gyógyszerészetit. Megkapta az Irodalmi Jelen debütdíját, valamint a Székelyföld kulturális havilap Szabó Gyula-emlékdíját. A Magnebéhat az első kötete.
Társszervezők: Erdélyi Híradó Kiadó, Planetarium Café
Támogatók: Bethlen Gábor Alap, Communitas Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap
Várkert Irodalom Extra – Pilvaker – Március 6. 19 óra
Helyszín: Várkert Bazár
Pilvaker – A Red Bull Pilvaker megszületésének alapja az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra való megemlékezés volt, amely mára egy sokszínű kulturális rendezvénnyé nőtte ki magát. Hagyományápolás költészet által. Az esemény párhuzamot von ugyanis a magyar irodalom versei és jelenkorunk ”szóforradalmárai” között. A sikert igazolja az a megtisztelő felkérés is, melynek köszönhetően bekerülhetett a Szavak című Juhász Gyula vers átdolgozás az általános iskolai 8. osztályos irodalom tankönyvekbe.
A Red Bull Pilvaker 2011-ben született meg az alapító, Takács Ákos ötletéből, majd 2012-ben útjára indult az első koncertsorozat. Azóta mindannyian tudjuk, hogy a szavak forradalma mit jelent: egy csapatot, ahol a tagok fiatalok, tehetségesek, céltudatosak, hirdetik az irodalmat és a zenét!
Március 6-án, újdonságként a Pilvaker életében: a fellépők, zenészek, rendező – a Pilvaker csapat érkezik a Várkert Irodalom színpadára, hogy a március 15-i Aréna-koncert előtt meséljenek az irodalomhoz, a versekhez fűződő viszonyukról, a dalok születéséről, az előadásról, arról, ma mit jelent ez a közösség, ami érték mentén jött létre.
Fellépők: Takács Ákos, Szabó Simon, Delov Jávor, Lábas Viki, Trokán Nóra, Farkas Izsák
Háziasszony: Juhász Anna
Hadik Brunch Sheila Hetivel és Péterfy Borival – Március 7. 11 óra
Helyszín: Hadik
Sheila Heti – író
Péterfy Bori – színész, énekes
A sorozat szerkesztője – Ott Anna
A Facebook-esemény leírásából:
Mit jelent pontosan az anyaság? Mit nyerünk és mit veszítünk, ha a gyermekvállalás mellett döntünk? Sheila Heti, a magyar származású, Torontóban élő író nagy port kavaró, különleges regénye ezeket a kérdéseket feszegeti. Az elbeszélő egy harminchat éves nő, aki a társadalmi és a belső nyomás hatására is úgy érzi, döntésre kell jutnia. De biztos elképzelések híján mi segíthet? Mi történik, ha elménk és ösztöneink között nemhogy összhang, de jóformán kapcsolat sincs? A narrátor vívódása és döntésképtelensége időnként szívbe markoló, máskor humoros, miközben a szöveg szenvedélyessége magával ragadja, a tűpontos megfigyelések pedig zavarba ejtik az olvasót.
A márciusi Hadik Brunchon a Változások könyvéről beszélgetünk a könyv írójával és Péterfy Borival.
A beszélgetésen szinkrontolmácsolást biztosítunk.
A Libri Könyvkiadóval közös szervezésű program.
A regisztráció kötelező: https://forms.gle/dDJz8bpzindXNXhh9
Belépő az esemény előtt, a helyszínen 1750 Ft.
