Mekkora teret nyerhet az olvasás egy olyan életben, ahol napi több óra tiktokozással, videónézéssel telik? Mit gondol egy mai 12-15 éves az irodalomról? Kaphat-e valami olyat egy könyvtől, amit az interneten nem tud megtalálni? Milyen mértékben hathat az irodalom a mai világban, egyáltalán tud-e még hatni?
Reality shifting, gender equality, model challenge – csak pár címszó a TikTok világából. A social media, a youtube és sok más szórakoztató platform pillanatról pillanatra izgalmasabbnál izgalmasabb tartalmat rögzít a felületén. Témáik tárháza végtelen, színesek, látványosak, pörgősek, és ami a legfontosabb, magukkal sodorják a nézőket, a képernyő előtt tartják őket. A könyvek nem rendelkeznek kialakított látvánnyal, jobban megdolgoztatják a befogadót. A közösségi média ezzel szemben megteremtett világot, effekteket tartalmaz, nem sokat bíz a képzeletre. Az irodalomnak egy ilyen hatalmas vetélytárssal kell jelenleg megküzdenie a fiatalok szabadidejéért.
A távoktatásnak köszönhetően napjaim nagy részét a tizenhárom éves húgommal töltöttem. Habár csak öt év van köztünk, mégsem tudom tartani vele a tempót. Szeret olvasni, de megközelítőleg sem annyit, amennyit én. Ezzel nem is lenne probléma, de sokszor tanácstalan vagyok, még olyan apró kérdésben is, mint hogy milyen könyvet ajánljak neki. Kicsit olyan érzés, mint lottózni, kiszámíthatatlan, mi fog tetszeni neki. Ha pedig én, a nővére, vele egy generációba tartozó személy, nem tudom megérteni, akkor a könyvkiadóknak még nehezebb lehet feltérképeznie egy mai tinédzser igényeit, olvasási szokásait – kutatásomnak pedig kimondottan ez a célja.
Húgom, volt tanáraim és ismerőseim segítségével kutatást végeztem a témában. A felmérés nem egészen reprezentatív, hiszen nem volt kötelező kitölteni a tesztet, azonban úgy gondolom, a 65 fős minta már alkalmas bizonyos tendenciák megfigyelésére. A kérdésekre 22 fiú és 43 lány válaszolt. A legkevesebben a 12 évesek voltak (2 fő), legtöbben pedig a 14 évesek (25 fő) töltötték ki a kérdőívet (1. ábra). A hatvanöt gyerekből 36-an szeretnek olvasni, 18-an pedig semlegesnek találják. Nem minden gyerek talált olyan könyvet, ami érdekelné, vagy lekötné, akadt, akinek pedig az nem tetszett, hogy ráerőltetik az olvasást. Többen találták a könyveket unalmasnak, beismerték, hogy nehezen tudnak koncentrálni rájuk, hamar félbehagynak egy történetet. 9-en egy hónapon belül, 26-an pedig egy héten belül olvastak utoljára.
A könyvtárba járás már annyira nem divat ennél a korosztálynál, 60-40%-ra nyertek azok, akik nem szokták meglátogatni ezt az intézményt. Azt hiszem, mégsem lehetünk elégedetlenek, hiszen 26-an rendszeresen kölcsönöznek könyveket. A könyvtárak sok esetben nem naprakészek a bestsellerek terén, és a légkörük sem mindig a legvonzóbb, aki viszont rákap az olvasás ízére, az hamar a függőjévé válhat.
Az iskolások életében mindig meghatározó faktor a kortársak véleménye, befolyása, valamint a körülöttük élő családtagok viselkedése. Amellett, hogy példát mutatnak egymásnak, a csordaszellem is befolyásoló lehet, valamint a naprakészség is fontos a csoporthoz való tartozás szempontjából. Kérdésemre válaszolva csak 10-en mondták azt, hogy a körülöttük élők számára fontos az olvasás, közülük viszont senki nem mondta azt, hogy nem szeret olvasni, és csak ketten tartottak a kezükben könyvet több, mint egy hónapja. A könyveket 17-en tartották inkább fontosnak, 26-an semlegesnek, 8-an kevésbé fontosnak, és 4-en egyáltalán nem fontosnak környezetükben. Ez is bizonyítja, hogy a válaszokat mindenekelőtt a szülőknél, az iskolákban, a társadalomban kell keresni.
Ami a kedvelt műfajokat illeti, az ifjúsági regények és a fantasyk elégedetten vihetik el a koronát (2. ábra). A kötelező olvasmányokat a válaszadóknak mindössze kevesebb mint a fele (30 fő) olvassa el, pedig az olvasáshoz nagyrészt pozitívan viszonyuló kitöltőim voltak. Mesét rendkívül kevesen, mindössze 5-en olvasnak a 65-ből, és a tudományos könyvekért sem rajongtak túlzottan. A 43 lány kitöltő ellenére is csak 18-an olvasnak romantikus regényeket. A regény messzemenően a legnépszerűbb műfaj a korosztályban, mindössze 4-en mondták azt, hogy szoktak verseket olvasni, 3-an pedig, hogy novelláskötetet is a kezükbe vesznek.
A kötelező olvasmányokkal kapcsolatos kérdésemre 6-an azt felelték, soha nem olvassák el a feladott műveket, és csak 14-en, hogy mindig (3. ábra). Csak 3-an találták szórakoztatónak ezeket a történeteket, míg 10-en egyáltalán nem. Legtöbben 2-est adtak a kötelező olvasmányok szórakoztatási szintjére az 5-ből, ők 26-an voltak. A 65 kitöltőből tehát 59 nem élvezi a kötelező olvasmányokat. Ez kifejezetten rémisztő adat, ha arra gondolunk, hogy sok fiatal pusztán ezekkel a könyvekkel találkozik iskolás évei alatt. Tanulságosnak már eggyel többen, 18-an értékelték az iskolai olvasmányokat, de a döntő többség itt sem volt lenyűgözve.
A kérdőívet kitöltő diákok leginkább a Harry Pottert tennék kötelező olvasmánnyá, de Leiner Laurát is kánonná tennék, sőt akadt, aki a Bibliát ajánlotta. Abban sokan egyetértettek, hogy hozzájuk korban közelebb álló, nyelvezetében könnyebb, téma szempontjából izgalmasabb, terjedelemben rövidebb szövegre vágynak. Akadt olyan ötlet is, hogy mindenki magának választhassa ki, mit szeretne olvasni. Ilyenre már az én általános iskolai éveim alatt is volt példa, de a gimnáziumomban rendszeresen előfordul. Ez több szempontból is támogatásra méltó, de hogy legalább több könyv közül választhassanak a gyerekek, az mindenképpen. Ennek viszont intézményrendszer felől vannak akadályai, a tanterv nagyon kevés szabadságot enged a tanároknak, így ezeknek a szövegeknek a tananyagba való beemelése általában csak a kötelező olvasmányokon felül valósulhat meg.
Érdekes megfigyelni, hogy a kitöltők milyen könyveket jelöltek meg kedvencekként. Nem meglepő, hogy a Harry Potter, A végzet ereklyéi-sorozat és Leiner Laura könyvei itt is sokszor felbukkantak. Többen említettek szépirodalmat, például a Mester és Margaritát, vagy az Üvöltő szeleket. A legmeglepőbb válaszok között szerepelt a Leningrád kapujában, a 290. számú Auschwitzi fogoly, Péterfy-Novák Éva és Szentesi Éva közös szakácskönyve, a Damaszt és paprikás csirke, Hajnóczy Soma bűvészkönyve, de Rupi Kaur Tej és méze is. Berg Judit Rumini-sorozata és az Egy ropi naplója is bekerült a felsorolásba, valamint a lovaskönyvek és fantasyk sem maradtak ki.
Arra a kérdésemre, hogy a válaszadók milyen témát hiányolnak a könyvekből, nagyon sokféle válasz érkezett. Sokan olvasnának tech témakörben, videójátékokról, youtuberek világáról, filmkészítésről, sőt még számítógép-szerelésről is. A kitöltőket érdeklik továbbá a lovak, a pszichológia, a barátság. Érdekes témaként merült fel a gyermekkori nemi egyenlőség, LMBTQ, asztrológia, álmok. Egyeseket a politika érdekel, a tabutémák, a történelem, a misztikum, másokat a kutyanevelés lépésről lépésre, a főzés történelme, a zenetudományok, motorok, Ladák, mentők. Ahány ember, annyi válasz – számomra meglepő, mennyire specifikus témák foglalkoztatják a mai tinédzsereket, mennyire tudatosan határozzák meg az érdeklődési körüket.
Film vagy könyv? A két műfaj sok szempontból össze sem hasonlítható, máshonnan nézve viszont szoros kapcsolatuk van, hatnak egymásra, elsősorban narrációs technikáik tekintetében. Érdekes volt számomra, hogy – valószínűleg a filmadaptációk sokaságának köszönhetően – a válaszadók már azelőtt említették ezt a témát, mielőtt a kérdéshez jutottak volna. A többség a filmeket részesíti előnyben, egyesek szerint egy filmen keresztül jobban átjön a történet, és a befogadásra vonatkozó időkülönbség is meghatározó.
Mindig fontos szempont, hogy mi alapján választanak az olvasók könyvet. Legtöbben továbbra is a fülszöveget tartják meghatározónak, ám a kitöltők fele már ajánlások, értékelések alapján is dönt. Abban a generációban, ahol rengeteg influenszerrel, megjelenési lehetőséggel, értékelési felülettel találkozik az ember nap mint nap, ez nem is olyan meglepő, viszont veszélyt is rejt magában. Az internet felhasználói nem gyakran szembesülnek kommentjeik, értékeléseik eredményével, felelősségvállalás nélkül, sokszor átgondolatlanul és eltúlozva ajánlanak vagy éppen nem ajánlanak egy kötetet, így vigyázzunk arra, hogy milyen tartalmak jutnak el a fiatalokhoz, könyvek szempontjából is.
A közösségi média térnyerése még nem annyira jelentős a témában, a 65-ből mindössze 13-an válaszoltak úgy, hogy a social media hatással van olvasmányaikra, ám csak 19-en nevezték teljesen elhanyagolható tényezőnek. Leginkább a spoilerezésben játszik nagy szerepet, előre lelövi a történet csavarjait, emellett pedig a már előbb említett könyvajánlók szempontjából lehet meghatározó. Továbbra is a vásárlás, könyvtári kölcsönzés, ajándékozás juttatja el a legtöbb könyvet új olvasójához (4. ábra). Hagyományos formátumban, könyvként szeretnek a legjobban olvasni (55 fő), de akadt egy olyan válaszadó is, aki a hangoskönyvet preferálja. Az ebook népszerűtlenebb az online olvasásnál.
A Wattpad egy olyan online tér, ahol több tízmillió felhasználóval még nem befutott, és már híres írók is megoszthatják a történeteiket. Miben mások ezek a történetek, mint a könyvesboltban található könyvek? A különbség főként a szerzők életkorában nyilvánul meg, a Wattpad szerzői főleg kamaszok és/vagy kezdő írók. Ez a platform lehetőséget ad arra, hogy az amatőr szerzők segítséget kérjenek és kapjanak a szövegekkel kapcsolatban, valamint bemutatkozási felületként funkcionál. Több híres alkotó is itt kezdte karrierjét, például Anna Todd, a Miután sorozat szerzője is. Az oldal főként a fiatalok körében divatos, ők teszik ki a szerzők nagy részét is, ami nem meglepő, hiszen az oldal a funfictionok kedvelt platformja.
65 kitöltőmből 30-an már olvastak a Wattpadon. Az oldal pozitívumai között válaszadóim a szövegek rövidségét, különlegességét, nyelvi egyszerűségét említik. Szeretik azt is, hogy egy-egy ilyen sztori képekkel van megtoldva, illetve hogy a történetek sokkal kötetlenebbek, fesztelenebbek, témáik tekintetében szabadabbak, érdekesebbek. Akadt, aki szerint jobban meg van írva egy-egy történet, mint már befutott könyvek esetében. Hátrányai közé sorolták viszont a szövegek nyelvi hibáit, erőltetett drámaiságát, kidolgozatlanságát.
Az általam gyűjtött adatokból nyilvánvalóan látszik, hogy a 12-15 éves korosztálynak igénye van az olvasásra, és a mi feladatunk segíteni őket abban, hogy megtalálják a számukra megfelelő történeteket. Az ifjúsági irodalomnak pedig meg kell próbálnia belelátni a mostani fiatalok fejébe, észrevenni a problémáikat, reflektálni az élethelyzeteikre – remélem, ezzel a kis kutatással ehhez valamelyest hozzá tudtam járulni. Hadd legyenek ennek a magányos, meg nem értett generációnak is a könyvek a legjobb barátai.
kiemelt kép: Libri (szerkesztett)
