Az utóbbi években egyre nagyobb lendülettel zajlik a gyermek- és ifjúsági irodalmi szövegek tudományos-kritikai diskurzusba való beemelése. A műfaj intézményesülésében már jelentős lépés volt az online kulturális térben való megjelenés is, a gyors, szélesebb olvasói kör számára elérhető kritikai reflexió lehetőségének megteremtése. Ezt ismerte fel például a Prae művészeti portál, a Bárka online (Papírhajó rovat), a Tiszatáj online (Plüss Műhely) és az f21 – A fiatalság százada is, amikor külön rovatot szenteltek a gyermek- és ifjúsági irodalommal kapcsolatos szövegeknek. Emellett érintőlegesen számos más portál is (pl. a Litera, a KULTer, az Alföld online, az Élet és Irodalom, a HVG vagy a Magyar Narancs) csatlakozott a diskurzushoz.

Az intézményrendszer oldaláról szintén jelentős gesztus, hogy a gyermek- és ifjúsági kötetekről szóló kritikák nyomtatásban is egyre gyakrabban kapnak helyet, illetve például a Prae, az Alföld, a Studia Litteraria és – legutóbb – a Híd folyóirat is tematikus számot szentelt a témának. Ennek az intézményesülési folyamatnak fontos mérföldköve lehet a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat vállalása, miszerint ±18 címmel ifjúsági irodalommal foglalkozó sorozatot indítanak, amelynek beharangozó cikke a lap 2021. februári számában jelent meg. Szekeres Nikoletta, a lap szerkesztője, a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke a következőképpen foglalja össze az új sorozat célkitűzéseit:

Szekeres Nikoletta. forrás: Magyar Narancs
Szekeres Nikoletta. forrás: Magyar Narancs

„Új sorozatunkban, a ±18-ban az ifjúsági irodalom nyomába eredünk. Az irodalomtörténeti és -elméleti írások mellett szeretnénk megismerni a »terepen« dolgozók tapasztalatait, éppen ezért középiskolai tanárokkal is közlünk interjúkat, és megosztjuk tapasztalataikat arról, hogyan változnak a fiatalok olvasási szokásai. Igyekszünk utánajárni annak, milyen módon jelenik meg a mai fiatal felnőtt olvasók életében a Prensky által felismert jelenség, hogy a digitális bennszülöttek olvasási szokásait a virtuális világ és az internet jelenléte határozza meg alapvetően. Kritikáinkon, tanulmányainkon és szerzői interjúinkon keresztül remélhetőleg az is kiderül, hogyan reagál a kortárs szépirodalom és a kamaszoknak, fiatal felnőtteknek szóló irodalom ezekre a változásokra.”


A teljes cikk és a Kortárs februári száma ide kattintva érhető el.

Kiemelt kép: Részlet a Kortárs folyóirat 2021. februári számának borítójából.
Tervezte: Gnandt János.