Gondolatok a szombathelyi folyóiratok sorsáról

f21.hu 2019. máj. 22. 0 1

A 2019. május 30-ai szombathelyi városi közgyűlésen felvetődött egy javaslat, amely szerint az önkormányzat által kiadott Életünk és Vasi Szemle folyóiratok működtetése kerüljön át a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft.-hez, melyhez a Szombathelyi Televízió és a hamarosan újra megjelenő Savaria Fórum is tartozik. Szerencsére a javaslatot a kezdeményező a vita végén levette a napirendről, így a képviselő-testület nem szavazta azt meg, viszont az eset jelzi, hogy a két folyóirat sorsával foglalkozni kell még mielőtt fenntartása átgondolatlanul, hirtelen ötletektől vezérelve, rosszul oldódik meg. Itt az ideje kibeszélnünk, hogy mit jelent számunkra.


Horváth Zoltán írása


Részemről a folyóiratok személyes okokból is fontosak. Nem csak azért, mert mindkét helyen jelentek meg már írásaim, hanem mert abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy az Életünk folyóirat alapítóját, dr. Palkó Istvánt ismerhettem. 92 éves korában fogadott barátságába, én huszonéves voltam. Az egykor nagy tekintélyű nyelvész, irodalomtudós, pedagógus, oktatási és kulturális szervező akkor már csaknem elfeledetten élt egy lakótelepi panelházban. Rám hagyta kiadatlan önéletrajzát (melynek feldolgozása még előttem álló feladat), valamint több más fontos anyagát. Az általa létrehozott folyóirat, ahogy a Pável Ágoston által elindított, nagy múltú Vasi Szemle, biztosan megmaradó értéke kell, hogy legyen a városnak, és ha lehetséges, újuljanak meg, váljanak ismét országos szinten is mértékadó műhelyekké.

Jelen írásom gondolatébresztő, vitaindító kíván lenni. Azt a célt kívánja szolgálni, hogy a helyi értelmiség közösen gondolkozzon a közösségünk számára fontos tudományos és irodalmi folyóiratok sorsáról. Az erről szóló diskurzus nem hiábavaló. A közgyűlési felvetés azt jelzi, hogy politikai szándék lehet a folyóiratok átalakítására. Ha szándék van, akkor akarat is lehet. Egy önkormányzati döntés nyilvánvalóan politikai döntés. Szerencsés azonban, ha ez a döntés egyben kultúr-, illetve tudománypolitikai döntés is. Jelenleg Szombathely nem rendelkezik hosszabb távú stratégiával azzal kapcsolatban, hogy mit kezdjen a Vasi Szemlével és az Életünkkel. Itt az ideje, hogy beszéljünk erről!

Rövid helyzetkép

Szombathelyen jelenleg két folyóirat működik önkormányzati fenntartásban: a Vasi Szemle és az Életünk. Bár fájhat kimondani, de legyünk önmagunkhoz őszinték, több okból kifolyólag, de jelenleg egyik sincs a vezető magyar folyóiratok között. Céljuk nem is feltétlenül ez, hanem hogy vidéki tudományos, illetve irodalmi műhelyként töltsék be szerepüket. Lehet persze új, nagyobb ívű célkitűzést megfogalmazni. Ebben az esetben a jelenlegi profil nyilvánvalóan sérül, vagy más módon marad meg.

Mindkét folyóiratot Szombathely Megyei Jogú Város jelenteti meg. Szerepük már csak azért is hiánypótló, mert a levéltár által kiadott Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények kiadása jelenleg szünetel (újraindítására tudtommal van szándék), a Fűzfa Balázs irodalomtörténész által szerkesztett BÁR társadalomtudományi és művészeti folyóirat (Savaria University Press Alapítvány) pedig az utóbbi időben esetlegesen, támogatások függvényében jelenik meg.

A Vasi Szemle történetének összefoglalója

A Vasi Szemle a legrégebbi alapítású, ma is működő vidéki folyóirat hazánkban. 1933-ban hozta létre a Vasvármegyei Múzeumok Baráti Köre először Folia Sabariensia címmel. Szerkesztői Bendefy-Benda László, Pável Ágoston és Szendy László voltak, akik a megyében folyó tudományos kutatómunkának szerettek volna egy fórumot. Az első számot az egy évvel korábban elhunyt botanikus, Gayer Gyula emlékének állították, akárcsak a második számot. Ettől kezdve Pável Ágoston lett az egyedüli szerkesztő. Ezekben az években a város és a megye csupán minimálisan járult hozzá a kiadás költségeihez, amelyeknek nagy részét a nagyjából 500 előfizető állta. A VII. évfolyamtól intézményesült a kiadvány és a civil társaság helyett maga a múzeum lett a kiadója. Ezzel párhuzamosan bővült a területi lefedettsége és a feladata is, hiszen nevet váltva Dunántúli Szemleként előbb Veszprém, majd egy év múlva Zala megye hely- és művelődéstörténeti folyóirataként működött tovább egészen 1944-ig. Ezt követően csupán 1949-ben jelent meg egyszer különkiadásként az időközben elhunyt alapítóra emlékezve (Pável Emlékkönyv). (Dömötör, 1957. 163–165.)

A folyóirat újraszervezése Pável követőire várt, akik teljesen más politikai környezetben, de 1955-től már elkezdték szervezni a Szemle újraindítását. 1958-tól két, három, majd négy szám jelent meg évente. Előbb Kiss Gyula népművelő, majd 1960 és ’87 között a levéltár igazgatója, dr. Horváth Ferenc volt a szerkesztéssel megbízva. Őt 1994-ig dr. Gál József követte. Ezután a folyóirat főállású főszerkesztőt kapott dr. Gyurácz Ferenc személyében, aki feladatát az éppen bekövetkező nyugdíjazásáig látta el. (Gyurácz, 2004. 298–300.) A Szemle kiadói háttere a politikai berendezkedés változásaival együtt változott. A rendszerváltás előtt a Vas Megyei Tanács, majd 1991-ben a Vas Megyei Önkormányzat Hivatala volt a gazdája. Két évig a Vas Megye Kultúrájáért Alapítvány, 1994-től pedig a Vas Megyei Közgyűlés lett a folyóirat gazdája. (Kuntár, 1997. 111–114.)

Az Életünk történetének összefoglalója

Az Életünket antológiasorozatként hozta létre Palkó István (a Nagy Lajos Gimnázium első igazgatója, a szombathelyi felsőoktatás megalapozója, a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet első igazgatója) 1963-ban. A kiadványt folyóiratként nem engedélyezték volna megjelentetni, ezért szerkesztették antológiasorozatként névlegesen, ám tulajdonképpen mégiscsak folyóiratként működtették. (Horváth, 2006) Palkó István mint felelős szerkesztő az induló számban jelezte, hogy az antológia regionális, hiszen nem csupán Vas, de Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékből is várja a költők, írók, művészek, szakírók műveit. A lap profilja szerint irodalmi, művészeti, valamint irodalom- és művészettudományi, illetve kritikai írásokat várt. (Palkó, 1963. 3.) 1964-tól ’68-ig évi három kiadvány jelent meg. ’70-től ’78-ig ennek a duplája, majd 1979-től szinte minden évben havonta egy.

Fotó: Vincze Bence

A sorozat szerkesztését 1969-től Kulcsár János vette át. Az újságíró 1976-ig szerkesztette az Életünket, amelynek kiadásához időközben Fejér megye tanácsa is csatlakozott, igaz, Zala megye távozott. 1977-től jelentősen átalakul az akkor már folyóirat: a kiadó már csak Vas megye tanácsa, a főszerkesztő pedig Pete György lett. Az Életünk igazi rendszerváltó műhellyé vált Pete keze alatt, aki 1999-ig töltötte be pozícióját, majd Fábián László író, addigi főszerkesztő-helyettes követte. A folyóiratot 2004-től vezeti Alexa Károly irodalomtörténész, kritikus. 2012-ben már nem a megyei közgyűlés a kiadó, hanem a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ. A 2012-es 12. szám az 50. évfolyamába lépő lap jubileumi kiadványa volt, ezt követően ismét átalakult a lap háttere.

A folyóiratok jelenlegi helyzete

2011-et megelőzően a két folyóirat önálló intézmény volt a Vas megyei és a szombathelyi közgyűlés közös fenntartásában. A megyei intézményrendszer kiürítése („konszolidáció”) után, egy rövid átmeneti időszakot követően mindkét folyóirat Szombathelyhez került. A Vasi Szemle a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeumba, míg az Életünk a Berzsenyi Dániel Könyvtárba integrálódott. A Vasi Szemle múzeumi fenntartásba helyezése tulajdonképpen a gyökerekhez való visszatérést is jelentette, így az Életünk addigra már a könyvtár épületében működött, ráadásul az inkább helytörténeti, valamint nagyrészt irodalmi profil ezt tette indokolttá.

A két intézmény 2018-as beszámolója még nem került a város kulturális területtel is foglalkozó Jogi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága elé, így csak a tavalyi (2017-re vonatkozó) beszámolók állnak rendelkezésre. Ebből kiderül, hogy a Vasi Szemle (hivatkozva a digitális elérhetőségre) 400 példányban jelenik már csak meg. Ebből 140 a tisztelet- és cserepéldány, nagyjából 130 az előfizetői példány. 40-50 példányt vásárolnak újságárusnál, illetve 80 példány remittenda, tehát megmaradó. Ez utóbbiból a későbbi évek során szoktak még utólagosan vásárolni. (Javaslat…, 2018.) A könyvtár beszámolója nem tartalmaz a példányszámra vonatkozó adatokat.

2017-ben az Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Kollégiuma 1 millió forinttal támogatta a Vasi Szemlét. Az Életünk kiadását az NKA Folyóirat-kiadás Kollégiuma 3 millió forinttal támogatta, valamint az NMI 64987/2016/KULTIG a vidéki folyóiratok támogatására szánt forrásából a 2017-2019-es évekre 20 millió forintot ítélt meg, ami a nyomdaköltségeket, bemutatók szervezését fedezte, valamint könyvkiadást is. (Javaslat…, 2018.)

Problémák

Nyilván lehet a véleményemmel, a problémafelvetéseimmel vitatkozni, sőt várom is a cáfolatokat, reflexiókat, ám a folyóiratok tartalmát jórészt ismerve a következő fontosabb problémákat érzékelem:

  1. A két folyóirat formailag és tartalmilag kissé megkopott. Frissítésre szorulnak
  2. A példányszám egyre csökken.
  3. A Vasi Szemle honlapja elavult: http://www.vasiszemle.hu/. Az Életünk nem rendelkezik önálló honlappal, felülete a Berzsenyi Könyvtáréba van integrálva: http://www.bdmk.hu/eletunk
  4. A városnak nincs stratégiája a folyóiratokra, ennélfogva nincs elkülönítve tökéletesen a két folyóirat profilja.
  5. Egyik folyóiratnál sincs egységesített hivatkozási rendszer.
A kép a Vasi Szemle 2001. január 30-ai nívódíj-átadó rendezvényen készült, a Markusovszky Kórház könyvtárában. (Forrás: Vasi Szemle folyóirat Facebook)

Megoldási javaslatok

  1. Városi stratégia meghatározása a folyóiratokra vonatkozólag.
  2. A két szerkesztőség egy intézmény alatt integrálódjon a közeljövőben.
  3. A két folyóirat szoros együttműködése (ezt szolgálja az egy intézmény alá vonás is).
  4. A két folyóirat profiljának pontos meghatározása, elkülönítése, ám mindkét folyóirat esetében a közösségi kultúra álljon a központban egy új kulturális stratégiához is igazodva.
  5. Nyitni szükséges a helyi, vagy helyi származású (esetleg országos) fiatal kutatók, egyetemisták, doktoranduszok felé.
  6. Egységesített hivatkozási rendszerek bevezetése
  7. A folyóiratok szerkesztőségének megújítása: fiatal, lendületes, de szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkező főszerkesztők kijelölése. (Jelenleg megoldandó probléma, hogy a Vasi Szemlénél a főszerkesztő nyugdíjazás előtt áll, a szerkesztőségi munkatárs pedig nyugdíjba vonult nemrég.)
  8. A honlapok megújítása, létrehozása, esetleg akár egy közös gyűjtőoldalon való összefogása a modern elvárásoknak megfelelően. A nyomtatott forma megőrzése mellett a digitális folyóirati forma felé való erőteljes fordulás, amely nem csupán a nyomtatott folyóiratok digitális verziója, hanem akár annak online szélesítése.

Összegzés

A tudományos folyóiratoknak a Médiaközpontba való integrálása óriási szakmai hiba lenne. Attól még, hogy mindkettő nyomtatott irodalom, műfajilag merőben más. A két folyóirat tudományos műhely, tudományosan megalapozott publikációkat közöl, semmi köze a napi újságíráshoz. A hír hallatán a helyi tudományos értelmiség egy része rögtön fel is szólalt a felvetés ellen.

A döntés elkapkodása rendkívül rossz ötlet. A folyóiratok egyre csökkenő példányszáma ellenére országosan sem mindegy, hogy mi lesz velük, hiszen az elmúlt időszakban a mértéktartó vidéki tudományos és művészeti folyóiratok száma mára szinte minimális lett, így fontos bástyák lehetnek egy átgondolt döntés után!

Felhasznált irodalom:

  1. Dömötör Sándor (1957): A Vasi (Dunántúli) Szemle tizenegy éve (1933 – 1944). In: Palkó István (szerk.): Vasi élet és irodalom. Vas megye irodalmának múltja és jelene. TTIT Vas Megyei Szervezetének Irodalmi Szakosztálya, Szombathely
  2. Gyurácz Ferenc (2004): A Vasi Szemle bemutatása. Soproni Szemle, 58. 3. sz. 298–300.
  3. Horváth Zoltán (2006): Ez történt – Palkó István élete. Dokumentumfilm. Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=hRATllelZYQ&t=896s (Letöltve: 2019. május 9.)
  4. Javaslat a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtár, valamint a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum 2017. évi beszámolójának, továbbá 2018. évi munkatervének elfogadására. Elérhető: http://www.szombathely.hu/kozgyules/e-bizottsag/2019.1452/ (Letöltve: 2019. május 10.)
  5. Kuntár Lajos (1997): Változások a Vasi Szemlénél. Magyar Könyvszemle, 113. 1. sz. 111–114.
  6. Palkó István (1963): Lectori Salutem! Életünk, I. kötet 3.

Kiemelt kép: Vincze Bence fotója

Tags: BÁT, Dr. Palkó István, Életünk, folyóirat, folyóiratok, Fűzfa Balázs, irodalom, kultúra, Pável Ágoston, Savaria University Press, Szombathely, Vasi SZemle Categories: IRODALOM
Related Posts