#estivers 26. – Sz. Andor: K*rva voltál

f21.hu 2017. Sze. 25. 0 1

1463-ban François Villon eltűnt Párizsból, de akár azt is mondhatnánk, hogy “lelépett”. Nem tudjuk merre vezetett útja: lehet, hogy nagyon hamar meghalt valamilyen betegségben, de elképzelhető az is, hogy végleg csatlakozott a törvényen kívüliekhez és egy névtelen akasztófán fejezte be életét- ahogyan számtalanszor megénekelte.

Akármilyen sors is várt a középkor egyik legkedveltebb költőjére, esszenciája és öröksége mai napig lelket és kedvet önt a versírókba. Ringyók, kurvák, hímpecérek készüljetek, Villon távoli örököse dalra fakad!

Kurva voltál

Túl könnyen szerelembe esem,*
Legutóbb érted, egy redvás kurváért
Égett, emésztődött bensőmben szívem.
Pedig te soha nem szerettél,
Csak a nagy farkam kellett,
Hogy azt nyomjam tövig beléd.

Most ketten állunk a sírodnál,
A pap és én,
A pap él és én is,
Te meghaltál,
Ráadásul soha senki nem voltál,
Csak egy kurva,
Általam lehettél volna valaki,
Csak hagynod kellett volna magad szeretni.

Belenevetek a lelkedért mondott imába,
Mert eszembe jut, az utolsó éjszakákon
A halálom kívántad
És most látod,
Vagyis nem látod.
Halálod is érdekesebb volt,
Mint ahogy életed élted,
Állítólag még sikoltoztál is,
Hogy valaki segítsen, mentsen meg,
De gondolták a népek, egy kurvának, egy kurvát?
Minek?!
Egy az ezerből, ezerből egy.
Azt mondtad haljak meg,
Mert azt hittem nem a pénzért,
Hanem, hogy értem,
De nem, nem tudtad meghazudtolni magad,
Kurva voltál és halálodban is az maradsz.

*Pont emiatt anyám egyszer
A vasárnapi ebéd után
(sült volt, ha jól emlékszem) leültetett,
Majd így szólt:
Vigyázz fiam milyen lyukra vágyódsz,
Farkad helyett,
Az első mindig a fejed legyen.

 

Kiemelt kép: Henri Gervex: Rolla című festményének részlete

 

Tags: #estivers, irodalom, vers Categories: IRODALOM
Related Posts