November 3-án, szerdán 17 órakor tartották Celler Kiss Tamás új, A mérgezett gyalog című verseskötetének bemutatóját az Írók Boltjában. A moderátori székben Simon Bettina költő foglalt helyet, hogy a Fórum Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége közös kiadványáról beszélgessen a szerzővel.
Celler elsőként a kiadótalálásról mesélt, elmondta, hogy az Etna Kiadónál megjelent első könyve, az Anyaméh sajnos nem kapható Magyarországon, mivel az újvidéki kiadó anyagiak és munkaerő hiányában nem tudja vállalni megjelentetett könyvei határokon túli terjesztését. Celler Kiss éppen ezért második könyvét mindenképp olyan helyen szerette volna publikálni, ami az itthoni olvasók számára is elérhető, és erre lehetősége is adódott, hiszen a FISZ elkérte kéziratát.
Simon a Móricz-ösztöndíjról kérdezte a költőt, aki 2019-ben részesült a fiatal szerzők legrangosabb elismerésében. Celler Kiss elmondta, az első könyve megjelenése után sokáig hallgatott, majd megfordult a fejében, hogy ezután prózát fog írni, majd miután mégis versesköteten kezdett el dolgozni és sokszor elbizonytalanodott ezzel kapcsolatban, az ösztöndíj adta meg neki a végső lökést, hogy megírja a hiányzó darabokat, befejezze a félkész szövegeket.
És ha már szóba került a kötet utáni csend, ezzel a mondattal jellemezte a saját szövegeivel való viszonyát: „én általában hallgatni szoktam, mert a verseimben el tudom mondani a lényeget”. Arról is beszélt, most is így van, a könyvheti megjelenés után még nem ragadott tollat és, hogy miután hat évig írta ezt a könyvet, ismét kacsintgat a próza felé.
Ezután a kötetkoncepció került szóba, Simon említette, hogy kéziratban olvasta a költő mindkét kötettervét és észrevette, vannak az elsőben olyan versek, amelyek kijavítva, átírva a másodikban is szerepelnek. Ezt követően arról kérdezte a szerzőt, mit gondol az első kötete kapcsán megjelent kritikákról, értelmezésekről, amire Celler Kiss azt válaszolta, érdekes volt számára, hogy minden kritika anya-kötetnek titulálta, holott a címen kívül alig szerepel benne az „anya” szó, és nem is volt célja ilyen típusú verseket írni. Ebben a könyvben viszont vannak apa-versek, amiket a megjelenés előtt meg is mutatott édesapjának, mintegy jóváhagyását kérve. Így tehát véleménye szerint a kritika majd biztosan párhuzamba fogja állítani a két könyvet, azonban szándéka szerint egymástól teljesen függetlenek. Azt is elmondta, ő olvasóként mindig keresi a szövegek személyes oldalát, a kapcsolódási pontot a szerzőhöz, így talán ez is lehet a „félre olvasatok” oka.
Az apa, mint a kötet kulcsfigurája kapcsolódási pontot jelent a felmenőkkel, illetve ami a beszélővel történik, korábban vele is megtörtént, így a fiú életútjának kitaposóját is jelenti. És bár a szövegek megszólalója az ő szemén keresztül látja a világot, Celler Kiss szerint nem téves, de leegyszerűsítő a könyvet apa-kötetnek nevezni. Arról is mesélt, a valóságban sokat beszélgetett saját édesapjával ezekről a szövegekről, aki fia versvilágát a Gion Nándor-féle mágikus realista regényvilághoz hasonlította.
A költő azt is elmondta, az írás mellett nagyon fontosnak tartja a szerkesztést is. Ebben a kötetben is egy konkrét kompozíció jelenik meg: a verseken keresztül negyven sakklépés követhető le. Egy vers egy lépést jelent, ami, hogyha kicsit ért hozzá az olvasó, táblán végig játszható. Beszélt arról, hogy a sakk és az irodalom is egyre inkább rétegdologgá válik, emiatt nagyon sokszor elbizonytalanodott, egyáltalán lesz-e olvasó, aki érteni fogja.
Bevallása szerint végül egy szenttamási buszúton nyert bizonyosságot, jó úton halad, ugyanis odapillantott az előtte ülő piszkos munkásruhát viselő férfi telefonjára és meglátott egy virtuális sakkjátszmát. Simon ekkor megemlítette, hogy a költő első köteténél is nagyon fontos volt a szerkesztettség, hiszen a verscímek egy ház részei voltak: kád, ajtó stb. Majd arra kérte a szerzőt, olvasson fel néhány verset.
Simon ezt követően felolvasta a kötet elején szereplő magyarázatot a mérgezett gyalogról: „sakkban használt fogalom; olyan védtelenül hagyott gyalog, amelynek leütésével az ütő fél hátrányba kerül”. Majd arról kérdezte Celler Kisst, mért tartotta fontosnak, hogy ez megjelenjen, aki elmondta, nagyon örülne, ha akadna legalább egy olyan olvasó, aki elővenné a sakktáblát a versek hatására és végig lépkedné bábuival a versek által meghatározott lépéseket.
A moderátor az illusztrációkról beszélt, hogy mindegyiknek megvan a maga helye és a sorrendjük éppen olyan fontos, mint a verseké. Valamint, hogy egyre több újvidéki szerző kötete illusztrált, például Terék Anna tavaly megjelent Háttal a napnak című verseskönyve is. Celler Kiss válaszában megfogalmazta, hogy mivel a határon túli szerzők nehezebben érik el a magyarországi olvasóközönséget, abban bíznak, hogy az illusztrációk által nagyobb figyelmet kapnak, a kötetek könnyebben eladhatóvá válnak.
Végezetül ismét elhangzott néhány vers, a férfimunka, az egy mondat és a mintha szakították volna címűek, majd a két beszélgetőpartner megköszönte az online közvetítés nézőinek és a helyszínre élőben ellátogatók figyelmét. Az Írók Boltjában megvásárolható könyveket a szerző a beszélgetés után dedikálta.
Kiemelt kép: Oláh Gergely Máté, prae.hu
A kötetbemutatót élőben is közvetítették, a felolvasott versek és a beszélgetés az alábbi videóban visszanézhető:
