Eddig sokak által kevésbé ismert oldaláról mutatja be Mátyássy Áron és Szögi László filmje a „nagy mesemondó”-t. Gyötrődő pályakezdő, publicista, szerelmes és politikus – képek, melyek elhalványultak a mesélőé mellett. Mindez újra megvilágításba kerül, többek között az erős szerelem, amit feleségével, Fischer Máriával egymás iránt éreztek. A Petőfi Irodalmi Múzeum YouTube-csatornájára sorozatban feltöltött film már a negyedik résznél jár.
Mint meseíró került be a köztudatba, de Benedek Elek élete és munkássága jóval sokszínűbb volt. Ennek bemutatására vállalkozik az Istenke bicskája, melyben több irodalomtörténész mellett az író dédunokája is megszólal. A játékfilm betétekkel tarkított alkotás a szerző életének utolsó pillanatit megelevenítve indul, hogy onnan térjen vissza a kezdetekig.
Szülőfalujában, az erdélyi Kisbaconban egy helyi zsellérlány vezeti be a mesék világába. Szülei sokat áldoznak taníttatására, de Budapesten végzett egyetemi tanulmányai után nem szerez diplomát. Ez hazatérve öngyilkossági kísérletre sarkallja, pisztolyából azonban barátja kilopja a golyót. Másnap reggel éri a hír: egy tárcanovellája megjelent az Ellenőr nevű napilapban, aminek hatására elhatározza magát az írói pályára, és visszatér a fővárosba. Munkatársa lesz több lapnak is.
A Budapesti Hírlap főszerkesztőjének társaságában egy trafikba térve ismeri meg későbbi feleségét. A két férfi egy közéleti cikket tárgyalt ki, mikor a trafikos lánya élesen közbevágott, számon kérve a neves főszerkesztőt, ezzel lenyűgözve a fiatal Benedek Eleket, aki következő nap, annak ürügyén, hogy elfelejtett fizetni, egy csokor virággal tért vissza a boltba, és másfél év udvarlás után megkérte Fischer Mária kezét.
Azzal, hogy nem tartoztak egy vallási felekezet alá, a korban nem hétköznapi párválasztásnak számított az övék. Szerelmük különleges ereje mégis abban mutatkozott meg, hogy fogadalmat tettek: a túlvilágra is követik egymást. Így Mária, férje eltávoztával azonnal méreg után nyúlt, másnapra utolérve őt a halálban.
A dokumentumfilm kiemelt hangsúlyt fektet még Benedek Elek politikai attitűdjére, pályájának alakulására. Egy cikluson át országgyűlési képviselő volt a kormányzó párt oldalán, később azonban az Apponyi gróf által vezetett ellenzékhez csatlakozott, de a következő választáson már nem került be a parlamentbe. A női egyenjogúság, a népnyelv és a közoktatás kérdéseit kiemelt jelentőségűnek tartotta. Első képviselői beszédében a hazai ifjúsági- és gyermekirodalom helyzetéért szólalt fel:
„A német és angol hires az ő gyermekirodalmáról. Ám azoknak, a kik ez irodalmat fordításból ismerik, csak sejtelmök lehet e többek által inkább divatból dicsért irodalom jóságáról. Annyi tény, hogy a magyar könyvpiacz el van árasztva idegen művekkel, vegyest jó és rosszakkal, de ezekkel szemben mink van nekünk? Van egynehány jó és egy egész sereg selejtes gyermek- és ifjusági könyvünk. Tényleg a magyar ifjusági irodalom szánalmasan szegény. Könyvkiadóink, kinek hazafiságában nem kételkedem, de a kikben, mint a tények bizonyítják, az üzletember földhöz veri a hazafit, édes keveset törődnek a gyermek- és az ifjusági irodalom istápolásával.”
A film kihangsúlyozza, hogy nyújtott szeretett felesége örök menedéket számára, miközben igazságérzete úton-útfélen összeütközésbe került az aktuális politika érdekeivel. Ezt az érzetet dédunokája a következőképp fogalmazza meg:
„Mindig a gyengéket kell védelmezni, és nem az erősek mellett tündökölni.”
Az Istenke bicskája részenként kerül fel a Petőfi Irodalmi Múzeum YouTube-csatornájára. Eddig négy részt tettek elérhetővé.
