Az Ambient Pictures Tavaszi Ouverture – Csáth Géza a zene világában címmel dokumentumfilmet készített Csáth Géza zenével való kapcsolatáról. Az író korának zenei világát is bemutató mű ingyenesen elérhető a YouTube-on.
Azok előtt, akik jól ismerik Csáth Géza írót és életét, nem titok, hogy a 101 éve elhunyt írónak jelentős próbálkozásai voltak más művészeti ágakban is: diákéveitől kezdődően foglalkozott festészettel és zeneszerzéssel is. Kosztolányi ezért is nevezte őt „hármasművésznek”.
A Budapesti Filharmóniai Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös projektjeként készült dokumentumfilmet Tuza Norbert rendezte Elek Szilvia forgatókönyve és Tóth László ötlete alapján, Hűvösvölgyi Ildikó narrálásával. A film is kiemeli, hogy a zene az írás mellett milyen komoly szerepet töltött be Csáth életében. Több alkalommal is idéznek az író naplójából, első hegedűjátékának emlékétől kezdve ismerhetjük meg az író magángondolatait. A dokumentumfilm értékét mégis az elhangzó zeneművek emelik, hiszen a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának előadásában nemcsak azokat a műveket ismerhetjük meg, melyek Csáth számára fontosak voltak, hanem saját szerzeményeit, zsengéit és töredékeit is.
A dokumentumfilm kitér a Zeneakadémiára való sikertelen felvételire is, utalva arra, hogy bár Csáth elsőrangú tehetség volt, a szükséges elméleti és technikai tudása nem lehetett elegendő. Ettől függetlenül „Csáth fővárosi életének mindennapos programja volt az esti hangversenyek meghallgatása és az azokról szóló beszámolók megírása”. A zenével írásban is, több kritikájában, esszéjében, riportjában és tanulmányában foglalkozott, ezen írásai annak köszönhetik pikantériájukat, mert nagy zeneelméleti és zenetörténeti jártasságáról adnak tanúságot – a Zeneakadémián kapott elutasítás dacára írásaiból úgy tűnik, egy felkészült szakemberrel állunk szemben. Ezt írja például Kodály Zoltánról: „Egy bámulatos, finom zenei elmét, egy ötletgazdag artistát, egy mélyérzésű költőt ismertünk meg bennök. (…) Mindenekelőtt föltűnő Kodály magyarsága, amely Bartókéval rokon, és a magyar zene ősi motívumaiból, a székely népdalokból táplálkozik. (…) A forma művészete, a konstruktív ereje teljes, egész, kiforrott művészt reprezentál”.
A filmben Csáth írásain keresztül mások mellett Vecsey Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc művészetével is megismerkedhetünk – miközben a hazai közönséget illető metsző kritikája is felidéződik. A film élethűen eleveníti fel a kor hangversenytermeinek hangulatát, hallgatóságának képét azzal, hogy egyszerre halljuk a zenei kompozíciókat, illetve – Hirtling István hangján – Csáth Géza szakszerű elemzéseit, kritikai megjegyzéseit.
A filmet mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődik Csáth Géza vagy a magyar és európai zene iránt, hiszen ez a mű az írón keresztül a korszak zenei életébe és hangzásába is betekintést enged.
