Az Örök tél Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró alkotópáros harmadik közös munkája a Félvilág és az A berni követ után. A GULÁG-GUPVI Emlékév támogatásával létrejött film egy olyan borzalmakkal teli univerzumba repíti vissza a nézőt, ahol az álmok és a hit válnak az ember legnagyobb ellenségeivé; oda, ahol jobban tesszük, ha senkiben sem bízunk.
A játékfilm történetét magyar Gulág-túlélők személyes visszaemlékezései adták, ezeket gyűjtötte össze és gyúrta lineáris szálon futó cselekménnyé Köbli Norbert, aki ezzel egy hiánypótló alkotás alapjait teremtette meg. A közönségtalálkozóval egybekötött vetítésnek az Agora-Savaria Filmszínház adott otthont május 24-én.
1944 decemberében Sztálin parancsára, Churchill és Roosevelt jóváhagyásával orosz katonák nőket hurcolnak el úgynevezett kollektív bűnösség elve szerinti jóvátételi kényszermunkára, “kukoricatörésre”. Málenkij robotra. A sváb származású Valter Irén (Gera Marina), aki férjét várja haza a frontról, szüleit (Für Anikó és Gáspár Tibor) és kislányát hátrahagyva indul el nőtársaival. Senki sem tiltakozik, hiszen egyetlen gondolatuk az, hogy ha csak ennyivel is, de így ők is segíthetnek élelemmel ellátni a fronton harcoló férfiakat, szeretteiket. A három hétig tartó kukoricatörés helyett azonban marhavagonok, majd határozatlan idejű bányamunka várja a Donyec-medencei munkatáborba deportált lányokat és asszonyokat.
Így csöppentek ezek a nők egy véget nem érőnek tűnő rémálomba, az örök tél fogságába, amely csak rettentő hideget, szenvedést, betegséget és halált ígér. Már a táborba vezető úton szoros kötelék alakul ki a siketnéma Anna (Döbrösi Laura) és Irén között. A fiatal anya oltalmába veszi a lányt, aki ezáltal a gyenge pontjává is válik. Ez a kapcsolat sokáig fontos szálként lesz jelen a filmben mindaddig, mígnem a kudarcba fulladó védelem által Irénnel együtt ismerhetjük fel, ezen a helyen mindenki csak önmagáért felel. Ennél a pontnál tűnik fel Rajmund (Csányi Sándor), a férfi, aki beavatja a túlélés titkába a nőt, az öt szabály pedig, amelynek valódi túlélési hatékonyságában nyugodtan kételkedhetünk, a mindennapjaik részévé válik. Tanúi lehetünk annak, ahogyan végül a két főszereplőt összekötő szeretet és szerelem, a kölcsönös egymásra támaszkodni tudás lesz az, ami a reménnyel együtt a tényleges megmentőjükké válik. Gera Marina nagy érzékenységgel, barokkos túlzások nélkül formálja meg Irént, megtestesítőjeként érzelmeit eltakaró elengedhetetlen palástot adva neki, hogy át tudja vészelni a megpróbáltatásokat, Csányi Sándor pedig tudatos társként vezeti a színésznőt.
A film a táborban való szerelem kialakulásának lehetősége mellett számos kérdést vet fel, – például, hogy a testtel együtt foglyul ejthető-e az ember lelke is – de valódi válaszokat nem kapunk, sem arra, hogy lehet-e Irén a szabaduláskor újra az a személyiség, mint a történet elején, sem arra, hogy miként értelmeződik át az emberben a hithez való viszonyulás, kötődés ilyen szélsőséges körülmények között. Sejtéseink azonban lehetnek, hiszen mindig ott lesz majd az a bizonyos padlásfeljáró, mint egy le nem mosható bélyeg, egy rossz szekér, amitől sosem szabadul igazán az, aki mindezeken keresztülment; és a Biblia, ami kezdetben a hitet erősítette, később lapjai a túlélésben segítették a főszereplőt. A film végén igazolást kapunk arról, hogy ennyi év elteltével válhat-e valódi otthonná egy ilyen szörnyű hely.
Az Örök tél az a film, ahol egy ponton akadálytalanul mosódik össze álom és valóság, találkozik élet és hálál, az erkölcs és a hovatartozás. Ennek fontos megtestesítői Farkas Franciska, Kiss Diána Magdolna, továbbá a Terápiából is ismert Kurta Niké. A szereplők kiteljesedését a film által kínált nagy színészi szabadság tette lehetővé. Többek között így válhatott kerekebbé a cipő motívum, mint érték egy munkatáborban; és kaphattak valódi mélységet a jelenetek.
A képiséget tekintve kellemes csalódás érheti a nézőt, hiszen giccs helyett kizárólag naturalista elemekkel dolgozik film, ezt szervesen egészíti ki a zene, ami helyenkénti felbukkanásával plusz jelentéssel tölti meg látottakat. Az alkotás lelkét a színészi bravúrokban, az atmoszférában, a motívumokban találjuk, és a felvetett kérdésekben keresve kiteljesedik a történet, és méltó emléket állít az elszenvedőknek.
A vetítést közönségtalálkozó követte, ahol kezdetben Vágvölgyi András filmesztéta és tanár vezetésével, majd a közönség kérdéseivel kalauzolt minket Köbli Norbert a film miértjeibe és hogyanába. Megtudhattuk, miként rendeződik hierarchikus modellbe a stáb, hogy a forgatókönyvíró és a rendező közötti viszony olyan, akár a zeneszerző és a karmester között, valamint olyan kulisszatitkokat, mint hogy a filmben szlovák hegyek szolgáltak a munkatábor helyszíneként, és hogy az adott közel mínusz negyven foknak köszönhetően a fázás azok közé tartozott, amit nem kellett megjátszaniuk a szereplőknek.
Azt hiszem kimondható, hogy a beszélgetés olyan személyes mélységet adott a filmnek, amit másképpen nem kaphattunk volna meg. A színvonalas és változatos utánpótlásnak köszönhetően, valamint a vetítésekre és az azt követő közönségtalálkozókra irányuló érdeklődő figyelem alapján nem kell kételkednünk az estek folytatásában. Az Örök tél csütörtök este közönségére lelt Szombathelyen, és kétségtelenül nagy sikerrel öregbíti majd a magyar film jó hírét.
Forrás: index.hu
Szabados Petra galériája az Agora Savaria Filmszínház közönségtalálkozójáról:
