Legendás filmek, sikerek, bukások, egy nagyon híres család és négy év alatt öt Oscar-díj: az amerikai filmrendező, Francis Ford Coppola sok dolgot elért már nyolc évtizede alatt.

Az amerikai filmrendező, producer, forgatókönyvíró és zeneszerző nevének hallatán általában mindenkinek egy dolog jut eszébe: A Keresztapa-trilógia. Azonban Francis Ford Coppola jóval izgalmasabb életúttal és filmográfiával rendelkezik, ami nem csak Don Corleone és családja kalandjaiban merül ki; több kultfilm, valamint legalább annyi felejthető alkotás fűződik a nevéhez.

Coppola egy olasz származású művészcsaládba született 1939. április 7-én: már a nagyapja híres zeneszerző volt, édesanyjához a színészet kötődött, édesapja pedig vezető fuvolista volt a detroiti szimfonikusoknál, valamint közreműködött például egy rádiós műsorban, amit a Ford vállalat szponzorált: Coppola innen kapta a középső nevét. Gyerekként vírusos gyermekbénulásban szenvedett, így a karanténban töltött ideje alatt házi bábelőadások készítésével foglalta el magát. Tinédzser korában A vágy villamosa volt rá nagy hatással, eleinte a színház iránt érdeklődött, majd pedig 8 mm-es kisfilmeket kezdett csinálni. Hiába derült ki hamar a művészi véna, az iskolában közepes tanulóként Coppolát csak néhány dolog kötötte le igazán, például a technológia és a gépészet (a barátai egyébként a ,,Science” becenevet aggatták rá emiatt).

Végül mégis a művészi pályán kötött ki, drámából diplomázott, majd a UCLA-re járt filmszakra. Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején kezdett el filmeket rendezni és írni, majd 1972-ben jött el neki az áttörés A Keresztapa első részével. Díjeső, kritikai elismerések és a közönség szeretete kéz a kézben jött el számára nagyon rövid idő leforgása alatt, hiszen a folytatás talán még jobban is sikerült, mint A Keresztapa (a harmadikat meg hagyjuk). Viszont muszáj megemlíteni, hogy Coppola életműve ezeken kívül is tartalmaz értékes és már-már kultikus darabokat, gondolok itt a Magánbeszélgetésre, az Apokalipszis mostra, a Draculára és Az esőcsinálóra.

Sajnos az ezredforduló után nem igazán tudott maradandót alkotni, emlékeim szerint egyedül a Vincent Gallo és az újdonsült Han Solónk főszereplésével készült Tetro sikerült ,,nem rosszul”. George Lucas egyébként anno Francis Ford Coppoláról mintázta Solo karakterét. Coppola védjegyei közé szakállán kívül még az tartozik, hogy a főszereplői sokszor nagyon kemény személyiségek, akik önző okoktól vezérelve valami világmegváltó dolgot akarnak véghez vinni, valamint a rendező filmjeiben gyakran feltűnik a Coppola-család apraja-nagyja. A Keresztapákban például a saját testvére és saját lánya játsszák Michael Corleone testvérét és gyermekét. Coppolának egyébként számos rokona tudott érvényesülni a szakmában: David Shire, Sofia, Roman és Gia Coppola, Jason Schwartzman és Nicolas Cage is a família része. A rendező egyébként közösen üzemeltetett egy éttermet Robert De Niróval és az azóta már elhunyt Robin Williamsszel; viszont Coppola a mai napig foglalkozik saját ételek kiadásával és borászatával. Rendszeresen segíti szintén rendező lányát producerként, no meg a 70-es években hírnevet és hatalmat szerző társai közül talán ő az egyetlen, aki azóta is együtt van feleségével. Isten éltesse!

Kiemelt kép: vanityfair.com