A Pannon Tükör Kulturális Folyóirat 2021-es évfolyamának harmadik számát Ráday Zsófia Hasonlat helyett című versével és Nagygéci Kovács József Csengey Dénesre emlékező cikkével ajánljuk.
2021. június 18-án mutatta be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban idei legújabb lapszámát és Szálinger Balázs Al-dunai álom című kötetét a Pannon Tükör Kulturális Folyóirat. A lapban számos fiatal, pályája elején álló szerző neve mellett találkozhatunk: Sárközi Richárd írásaival a januári Egymondatokban, Csengey Dénes verseivel, Szilágyi-Nagy Ildikó novellájával, Svoboda Róbert (James Orchard Halliwell által gyűjtött angol gyerekversek) műfordításaival és, ahogy az a Pannon Tükörnél lenni szokott, nemcsak az irodalom, hanem más művészeti ágak és a helytörténet terén is izgalmas cikkek, tanulmányok fogadják az olvasót.
„Csengey Dénes halálának 30. évfordulója volt idén tavasszal. Egy jelentős gondolkodó, író, aki a rendszerváltás előtt és közben írásaival, beszédéivel hozzájárult a változásokhoz, eközben szépírói munkája is jelentős, különösen a Cseh Tamással közös alkotásai. A hagyatékban maradt szövegek azt mutatják, hogy nemcsak a Mélyrepülés címmel műsorrá lett versek születtek meg, hanem sok olyan is, ami végül nem lett dallá, de jó tudni róluk, már csak azért is, mert hiába telt el ennyi év, a bennük megfogalmazott kérdések, javaslatok, az indulatok és a következtetések érvényesek ma is” – fejtette ki lapunknak Nagygéci Kovács József, a Pannon Tükör főszerkesztő-helyettese. Majd megtudhattuk azt is, hogyan alakult a kéziratok útja az idei harmadik lapszám hasábjaiig: „Csengey Balázs, Csengey Dénes fia és a hagyaték gondozója bocsátotta rendelkezésünkre ezt a ket szöveget, mi pedig főhajtással, egy országos jelentőségű, de közben azért zalai, keszthelyi alkotó előtt külön rovatban közöltük ezeket. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy az idei Ördögkatlan fesztiválon – ahol a Pannon Tükör díszvendégként lesz jelen – jelentős magyar zenészek egy egész estés műsorral készülnek Csengey eddig kiadatlan szövegeiből, érdemes majd követni a fesztivál programját. Jó volna, ha Csengey Dénesnek, ennek az Európára és a nemzetre egyformán figyelmet fordító alkotónak mai olvasói is lennének. Nagyon sokat nyernénk vele.”
Ráday Zsófia: Hasonlat helyett
Mint aki nagymosás után
éppen zoknikat válogat
és menne, de csak áll bután,
mert nem talál már párokat,
pont úgy botlik meg istened
– egy percnyi mozdulatszünet -,
de még csak fel sem ismered,
viszi tovább a lendület
és véletlenül még teremt:
szennyeskosárra két fület,
a szárítókra új jelent,
min száraz lábbal átjöhet
és újraindul fel se vett
zoknik nélkül meg nélküled
– amit a gépben bentfeled,
forgatja még a rémület.
Ráday Zsófia (1999, Budapest) költő
Nagygéci Kovács József: A kortalan Csengey Dénes
Csengey Dénes József Attila-díjas író, közíró, szerkesztő, politikus Szekszárdon született 1953. január 24-én és harminc évvel ezelőtt, 1991. április 8-án Budapesten hunyt el. Életének utolsó és egyben legaktívabb írói és közírói éveit Keszthelyen töltötte, ily módon nemcsak a rendszerváltás egyik legfontosabb alakjaként, hanem a pannon kultúra kiemelkedő alkotójaként is emlékezhetünk rá. Életútja a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországán nem volt példa nélkül való: magyar–történelem szakos tanári diplomájának megszerzése után sokféle munkahelyen dolgozva elsősorban az alkotómunka végzésére készült, hiszen első írásai már korán bekerültek különböző lapokba.
Írt kritikát, esszéket, tanulmányokat (legismertebb gyűjteményes kötete A kétségbeesés méltósága címmel 1988-ban jelent meg, regényt (Találkozások az angyallal), színpadi műveket, köztük a Cseh Tamással közösen készített és lemezen is megjelent Mélyrepülés címűt.
A tragikusan fiatalon, harmincnyolc éves korában elhunyt szerzőt 2020. júniusában a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta, ennek köszönhetően a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán egyre több írása olvasható digitálisan formában. Írásai évtizedek múltán is aktuálisak, kérdései és válaszai ma is időszerűek. Eltelt harminc év a halála óta, és ezalatt az derült ki, hogy Csengey kortalan.
Hagyatékban maradt kéziratai közül két szöveget közlünk fia, Csengey Balázs jóvoltából és engedélyével.
A dalszövegként íródott versek formájukat és hangulatukat tekintve is leginkább a Cseh Tamással közösen készített Mélyrepülés című zenés monodrámához illeszkedne, az egyszemélyes, de a közösségért szót emelő panaszok mintha az abban szereplő főhős, Novák Béla hangján szólnának. Ennek a Nováknak a történet szerint volt egy „kipróbálatlan hangfekvése”, amiről próba nélkül is tudta, hogy, „ha azon énekelni kezd, akkor az ország elemelkedik a talajszinttől és ezer méteres magasságba fellebeg”. Ez a személyes felelősség a közösségért és éppen ezért önmagáért a Csengeyre oly jellemző attitűd. Ezért is lett ő a rendszerváltás környéki idők kevés hangja közül az egyik, aki pátoszosság nélkül használhatta a nemzet és a nemzedék kifejezéseket. Azokat képviselte, „akik Európába akarnak végre eljutni, hazatalálni. De épségben. És mindannyian!” – írta 1989 őszén. Arról, hogy ez miként megvalósítható, pedig ezt mondta: „Nem vagyok képzett magyarázója a Szentírásnak, de van egy apokrif elképzelésem arról, hogyan lehet néhány hallal és néhány kenyérrel ezreket jóllakatni, hogyan lehet kifogyhatatlanná tenni a laposhasú boroskorsókat. Ketté kell törni a kenyeret, a bort pedig gondosan kétfelé kell tölteni. Ha még mindig több a vacsoravendég, mint az adag, akkor meg kell ismételni az osztozkodást. Aztán megint és még egyszer. Nincs olyan kicsiny darab kenyér, amit ne lehetne még egyszer kettétörni. Végül mindenki enni fog.” Ahhoz, hogy a kijelölt célok felé el lehessen indulni, fontos, hogy meg legyen határozva a starthely. Hogy honnan is van az indulás. A „ki vagyok? hol vagyok?” állandó kérdése a Bereményi Gézával írt Cseh Tamás daloknak is. A mibenlét című versben a válasz: maradékként, szétszakadt családban, betegen, láz idején és Európa szívében, de beteg szívében. És szakadt a kabát és az ing, de nem golyó roncsolta az anyag, az ing könyöke szakadt, mint azoknak, akik túl sokat ültek-álltak asztalra dőlve, könyökölve. Ez van, ez maradt, innen kell, mert muszáj elindulni.
Az Újabb utolsó dalban kárhoztatja az elszalasztott lehetőségeket és keresi az új idők új elindulásait. A szövegben jól azonosíthatóan évtizedek szerepelnek, a minden kísérletet, (újjá)születést lehetetlenné tévő hetvenes és a nem sokat, de valamit mégis engedő, elérhető eredmények illúzióját keltő, hazugságokat gyártó nyolcvanas. A világ zuhan, a régi veszett legény pedig súlytalanná válik, tánca csak rángás (kötéllel mozgatott) és hiába tudja, hogy más dallamra és más lépésre volna szükség: legvégül még tánc sem lesz, már beszéd sem lesz, csak egy utolsó rándulás, egy arc rándulása. Ebben a keserű szövegben ezzel együtt sincs teljes lemondás. Csengey egész életművére, különösen a publicisztikai írásaira jellemző, hogy a felismert igazságok, törvényszerűségek kimondása, leírása nála nem öncélú, elemzései mindig egy cselekvési program első lépései, és amikor az 1980-as években arról beszél, hogy mennyi évtizedet pazarolt el az elmúlt nemzedék akkor ezzel azt is mondja, hogy a következőt már nem lehet, nem szabad. „Most már engedjünk hazudni mást” – írja, de ez a szöveg, ahogy a Mélyrepülés album, mi több, a teljes Csengey-életmű minden betűjével ez ellen az engedés ellen dolgozik. A szöveg szerint, ha a test a helyzet, a körülmények, a valóság hatására zuhan is, a szívben megfészkelő, búvó, rejtőző galambnak (a léleknek? a reménynek? a vágynak?) nem lehet nem szállnia. Csengey Balázs egy nemrég megjelent esszéjében többek között ezt írja apja szellemi örökségéről: „Csengey Dénes félbeszakadt, torzóban maradt pályájának beteljesítésére nincs lehetőség, de a kiadatlan írások publikálásával, megismertetésével legalább tehetünk egy lépést, hogy teljesebb, átfogóbb képet kaphassunk fájdalmasan rövid írói munkásságáról, illetve, hogy a róla emlékeinkben fennmaradt, harminc éve halványuló képek kontúrjait újra meghúzzuk, megerősítsük.”
A Pannon Tükör fontos feladatának tekinti, hogy ebből a munkából részt vállaljon.
Nagygéci Kovács József (1977, Erdőkertes) kritikus
A Pannon Tükör 2021/3. lapszámának borítója és tartalomjegyzéke:
Pannon Tükör online: pannontukor.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/ptukor/
Impresszum: pannontukor.hu/impresszum/
Szerkesztőségi cím: Pannon Tükör Szerkesztősége, 8900 Zalaegerszeg,
Landorhegyi út 21.
Tel.: 06/92 951-513
E-mail: pannontukor2018@gmail.com
Kiadja a Pannon Írók Társasága
Felelős kiadó: Gyimesi Endre elnök
Előfizethető csekken vagy számlázással, mely a szerkesztőség címén igényelhető. További előfizetési adatok ITT.
Egy éves előfizetés ára: 4500 forint
Lapszámonként: 1000 forint.
