Az idő semmit sem kímél, és ez alól a festmények sem kivételek. A restaurátor feladata, hogy helyreállítsa ezeket az alkotásokat, amely természetesen igen hosszadalmas folyamat. Ennek során változatos eszközökkel, vegyszerekkel dolgozik, de persze a művészi elhivatottság megléte sem elhanyagolható. A múzeumlátogatók ezeknek többnyire csak a végeredményét látják, a beleölt hosszú munkaórákat már nem, ahogy a restaurátor az asztal fölé görnyedve, szépen aprólékosan megpróbálja visszahozni régi dicsfényét a képnek. Ezért nem is képzelte volna el az ember, hogy pont TikTokon fut bele a restaurátor szakma bemutatásába. Makó Milánnal beszélgettünk, aki TikTok-csatornáján és Instagram-oldalán ezekbe a munkafolyamatokba kínál igen élvezetes betekintést.
Miért kezdtél el videókat készíteni TikTok-ra?
A kezdetekben egyáltalán nem vettem komolyan ezeket a platformokat, mivel úgy gondoltam, hogy nem megfelelő értékrendet közvetít a társadalom felé. Egyenesen a képmutatás melegágyának tekintettem. De aztán fordult a kocka: találkoztam Julian
Baumgartnerrel (egy restaurátor influencerrel), és úgy döntöttem, én is elkezdek szakmai videókat készíteni. Miután az egyik videóm majdnem 4 milliós nézettséget ért el, csupa
pozitív visszajelzést kaptam: sok restaurátor növendék keresett fel a pályával kapcsolatos
kérdéseivel, és egyre több magánszemély keresett fel restaurátori megbízásokkal. S nemcsak itthon, hanem nemzetközileg is érdekli ez az embereket: többen kértek tanácsot
továbbtanulás kapcsán, s jelenleg hat embert készítek fel a felvételire. Ez egyfelől nagyon
megtisztelő, másfelől hatalmas felelősség. Ez vitt rá arra, hogy revideáljam a közösségi
médiáról alkotott elképzelésemet. Reményeim szerint a „Conservatorfeed” tartalmakkal tovább tudom népszerűsíteni a restaurálás művészetét, miközben szórakoztatom és informálom is az embereket. Konkrét technikákat pedig csak azért nem szoktam feltüntetni, nehogy otthon valaki nekiessen az örökségnek.
@makomilan #foryou #fy #artconservation #howto #HiddenTalents #xyzbca #obsessedwithit #art #artrestoration #painting if u want more ig: makomilan
Hogyan csöppentél bele ebbe a szakmába?
Miskolcra jártam gimnáziumba, ahol egy pályázat díjátadóján találkoztam Fata György képzőművésszel, aki megállt előttem és minden bevezetés nélkül azt kérdezte tőlem: „Nem vagy te egy kicsit bolond?” Teljesen lefagytam a kérdéstől, de ő kedvesen továbbvitte a beszélgetést és felajánlotta, hogy üljek be az óráira. Mentoráltja lettem, és rengeteget tanultam tőle. Rövidesen felvételt nyertem a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumba. Innentől már egyenesen a Magyar Képzőművészeti Egyetemre vezetett az utam, ahol a nyílt napon megismerkedtem a restaurátor képzéssel, és minden összeállt: az antik művészet szerelmeseként hívást éreztem az idő elleni küzdelemre.
Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem negyedéves festő-restaurátor tanszék hallgatója vagyok, ahol a legkivételesebb mesterek szárnyai alatt tanulhatom a szakmai fortélyokat, valamint magánszemélyeknek is dolgozom, ezért sokféle kép megfordul a kezem alatt. A családi örökségtől kezdve egészen a műgyűjtők kincséig, például egy Gorka Géza gyűjteményig. A nagyszüleim és bátyám támogatása nélkül viszont nem tartanék itt. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen hivatásra találtam.
Hol szereztél gyakorlatot?
Első szakmai tapasztalataimat a Ludwig Múzeumban szereztem, ahol a kortárs művészetekben mélyülhettem el. Király Tamás: Out of The Box kiállításában segédkeztem, valamint az ún. „gallery revision”-t csináltuk egy kubai vendég restaurátor művésszel, Salomé García Bacallao-val. Az említett folyamat lényege, hogy a múzeumi gyűjtemény minden alkotásán állapotfelmérést végeztünk, majd ledokumentáltuk a műtárgy kémiai-fizikai állapotváltozásait. Ezáltal volt szerencsém testközelből megvizsgálni az egész gyűjteményt, amiből Pablo Picasso vagy Andy Warhol lenyűgöző alkotásait emelném ki. Ezt az inspiráló környezetet bearanyozta kollégáim tudása és személyisége: nagyon jól éreztük magunkat. A következő két nyarat már antik műtárgyak között tölthettem a Magyar Nemzeti Galériában (ami egy fiatal restaurátor számára maga a mennyország). Előszőr a keret restaurátor részlegben dolgoztam, majd a műtárgyraktárban lévő festményeken. Azt szokták mondani, hogy „a restaurátorok a legjobb festők”. Nem tisztem ezt alátámasztani, de a festészet esszenciális a szakmánkban. Az én életemhez is szorosan kapcsolódik, túl a klasszikus technikákon: volt szerencsém a hazai ABODI márka ruháinak (tervező: Abodi Dóra) egy kollekciójában segédkezni. Itt egyfajta modern felfogású játékos növényi motívumokat kellett bőr ruhákra speciális akriláttal festenem. Nagyon izgalmas kísérlet volt.
Zárásként: Ki a kedvenc festőd?
Nehéz lenne kiemelnem bármelyik művészt is, úgy fogalmaznék, hogy időszakaim vannak. A németalföldi mestereket emelném ki, akiket szakmailag és festészet technikailag lenyűgözőnek tartok. Jan Vermeer van Delft, Jan van Eyck, Peter Paul Rubens. A felvételi munkám Jan van Eyck: Férfi portré vörös charperonnal c. képének az akvarell másolata volt.
