Közel fél éve még a várakozás jegyében beszélt a 25. születésnapi koncertről Hámori Máté művészeti vezető és Ács Péter, a zenekar ügyvezetője, mostanra már ezen is túl vannak. Előszilveszteri mulatságként zajlott a december 30-i évforduló, amelyre szép számban – közel százötvenen – gyűltek össze régi és jelenlegi tagok egyaránt. Az Óbudai Danubia Zenekar sajtótájékoztatóján jártunk.
Megszokott módon a sajtótájékoztató előtt az ajtón belépve már kellemes dallamok szöktek a fülekbe, hiszen félórás nyílt próbát hallgathattunk végig Ricardo Casero vezényletében. Egészen különös jelenségben volt részünk, hiszen a karmester dudorászva hegedült, ami Hámori Máté szerint ritkán fordul elő élőben.
Ricardóról tudni kell, hogy a spanyol Aragóniai Királyi Nagyzenekar (Orquesta Reino de Aragón) művészeti vezetője, Olaszországban egy fesztivált tudhat magáénak – ahol az Óbudai Danubia Zenekar is fel szeretne lépni, és ez ügyben most zajlik az egyeztetés – és többek között dél-amerikai és európai országokban is vezényel. Ezúttal három napot töltött Magyarországon, aminek az apropója éppen az idei első Óbudai Danubia Zenekar zeneakadémiai sorozatának koncertjéhez köthető, amelyre január 17-én került sor az ő vezényletével. Hámori Máté úgy fogalmazott: „Az az értelme a vendégművészeknek leginkább, hogy új színeket, új energiákat hozzanak az együttes életébe.” Főként ez az oka, hogy a zenekar minden évben olyan vendégelőadókat hív meg, akikkel még nem dolgoztak együtt.
A rejtvények évada folytatódik, – amiről előző cikkünkben is írtunk – hiszen minden idény egy erős tematika alapján épül fel, ez esetben konkrét címek helyett számok és egy rövid idézet szerepel a koncerteknél, így a közönségnek kell kitalálni, hogy mi tartja össze a műveket. A fődíj egészen csábító, hiszen aki elnyeri, annak egy szerenádot ad a zenekar ott, ahol a nyertes szeretné és annak, akinek akarja. Minden koncert esetében figyelnek arra, hogy legyen jól ismert mű és mára háttérbe szorult darab is, ami szintén remekmű, csak éppen kevésbé népszerű. Ilyen például az a koncepció is, amit 17-én adott elő a zenekar, amelyben szerepet kapott Takemitsu Visions című alkotása, (ezt egyébként élőben Magyarországon még nem is lehetett hallani) Sibelius A tengeri nimfák című darabja, ami szintén ritkán hallható. Viszont szerepelt a repertoárban egy gyakrabban játszott mű is, mégpedig Debussytől A tenger.
A következő zeneakadémiai koncert február 14-én lesz, amit összefoglalni talán Hámori Máté szavaival lehetne a legfrappánsabban: „Nem kimondottam Valentin-napi téma Beethoven IX. szimfóniája, de végül is az is lehet, mert a vége ott is jóra fordul, mint egy jó randi vége és az örömódában oldódik föl.” Előkerül egy kortárs angol zeneszerző, Thomas Adès híres műve, az Asyla, amely a 21. század fordulóján körülbelül olyan jelentőséggel bírt, mint annak idején a IX. szimfónia – nem véletlen, hogy egymás mellett játsszák ezeket a darabokat.
A márciusi koncert a hegedűk körül fog tobzódni, ahol Zalai Antal szólójával Vivaldi A négy évszak című műve és az orosz Gubaidulina Offertórium nevű alkotása kényezteti majd a füleket; az utóbbit egy francia „tünemény”, Cosima Soulez-Lariviére adja majd elő, aki a tavalyi budapesti hegedűverseny nyertese volt.
Az évad utolsó Zeneakadémián zajló koncertje április 18-án, nagycsütörtökön lesz, ami a húsvét közelségét megragadva a témához illik, Bach: János-passió lesz a repertoáron. „Azt gondolom, hogy a János-passió elején, amikor megszólal a kórus, az ilyen isten-élményként hat, ha az úgy van prezentálva; nagyon bízom benne, hogy a kórus és a szólistákkal együtt sikerül valami olyat létrehoznunk, ami hasonló élményt fog okozni!” – tette hozzá Hámori Máté.
A BMC-ben is többször fellép az Óbudai Danubia Zenekar, ebből az egyik a már múlt évben kezdődött portrésorozat utolsó koncertje lesz Baráth Emőke közreműködésével, majd ezt követően elindul a tavaszi sorozat, ami három koncertből áll. Az említett három előadás középpontjában a szalon áll. Ezek a koncertek három különböző szalon légkörét próbálják felidézni a dallamok segítségével. Elsőként Rousseau, majd Casanova és végül George Sand nevét viselik majd az előadások. Ezzel tükrözve azt a szellemi légkört és pezsgő kulturális életet, ami akkoriban alkohollal átitatva zajlott ebben a közegben. A házigazda szerepét mindegyik esetben Eckhardt Gábor fogja betölteni.
Továbbá két újévi koncertet is ad a zenekar az óbudai önkormányzat szervezésében, egyet a Budai Vigadóban, majd ezt megismétlik az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény nyugdíjasai számára is. Mondhatni egy misszió az együttes életében, hogy nem csak az iskolákban, hanem a szépkorúak köreiben is megjelennek és élményt ajándékoznak nekik.
A koncertek már említett felépítése mellett – ahol neves és kevésbé ismert darabok hangzanak majd el – nagyon szépen érvelt Hámori Máté: „Meggyőződésem, ha a mostani művészet nem válik a kánon részévé a következő 20-30 évben, akkor a végtelenségig nem fogják az emberek Beethoven IX. szimfóniáját hallgatni… Muszáj, hogy nekünk előadóknak benne legyen a törekvéseinkben, hogy a 20-21. század hihetetlenül értékes műveit beemeljük az őket megillető helyre.”
A sajtótájékoztató valóban mindenki számára tartogatott meglepetéseket, hiszen Bús Balázs Óbuda-Békásmegyer polgármestere jelezte, hogy az eddigi – az önkormányzat általi – támogatást jelentősen feljebb emelnék, aminek hallatán Ács Péter szeme és szíve is megcsillant, hiszen ezt a hírt most hallhatta először.
Azon túl, hogy az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány rezidens zenekara lett az Óbudai Danubia, akad még a meglepetésekből, hiszen az együttes nagy lehetőséget kapott. Kurtág György 2018-ban, a világ egyik leghíresebb operaházában, a milánói Scalában bemutatott A játszma vége (Fin de Partie) című operáját az Óbudai Danubia Zenekar hozza el hazánkba a Scala művészeivel 2020-ban. Ács Péter pedig nem tartotta magában örömteli véleményét a jövő évi nagyszabású esemény kapcsán: „Úgy gondolom, egy Kurtág-opera magyarországi bemutatójánál többet egy ügyvezető sem kívánhat.”
Képek forrása: Káldy Márton fotói
