Az Elfeledett versek kötet magába foglalja az egész alkotói pályáját. Témái, mint a szerelem, utazások, az élet szeretete, a kultúra pusztulása mind megvannak. ,,Mint cseppben a tenger, e kötetben az egész hatalmas életmű megízlelhető.” – Csiszár Gábor
A zseniális költő mindig a fennálló irodalmi rend ellen lázadt. Sosem publikált a Nyugatban. Az őt híressé tevő átköltéseket legkiválóbb kortársainak hada ítélte el; fordítási, az antik formákat elutasító és helyesírási tanait a hivatalos literatúra mindig elvetette.
Életútja is többször messze sodorta az irodalmi élet főáramától. Mindezek ellenére mégis folyamatosan népszerű volt az olvasók körében, fiatalkorától haláláig a közönség szeretete övezte. Ez a születésének 100. évfordulójára megjelent válogatás eddig ismeretlen verseit gyűjti össze: kéziratban maradt, újságokban megjelent, ám kötetbe soha nem sorolt, valamint ifjúkori kötetekben szunnyadó költeményeket nyújt át az olvasóknak.
A kötet nagy részét az újságban megjelent, de különféle okokból egyetlen kötetbe sem sorolt művek kerültek. Ezek a versek igencsak váltakozó időintervallumokból valóak, akadnak melyeket diákkorában írt és olyanok is, amik a rendszerváltás idejében íródtak. Sok műve azért nem került sosem kötetbe, mert az élete állandóan teljes változásokon ment keresztül, bejárta a világot, már 1938-ban a nácizmus térhódítása elől kellett menekülnie, ekkor csak Párizsig, majd miután a németek megszállták Franciaországot innen is tovább kellett állnia az USA-ba. Csak 1946-ban tért haza, de itthon sem élhetett nyugodt életet, 1949-ben koholt vádak alapján elítélték és Kistarcsára internálták, majd utána a recski kényszermunkatáborba. Szabadulása után 1956-ban ismét emigrált, Londonban telepedett le, de itt sem maradt sokáig, 1963 és 1967 között Firenzében és Máltán élt. 1967-ben költözött át Torontóba. Végül 1987-ben költözött haza, Budapestre. Kalandos élete során rengeteg verse feledésbe merült és e könyv kiadásáig lappangott.
Sok mű van, melyek kötetbe lettek sorolva, ám nem eredeti formájukban, nem volt ritka, hogy Faludy egy művét akár 5-6 alkalommal is átírta, akad, melynek csupán két sorát hagyta meg, ezeket a változatokat nem foglalja magába ez a kötet.
A kötet összeállítása során nehézségekkel küzdöttek a szerkesztők, ugyanis Faludy szívesen mozgott a fordítások és átköltések közti határterületen. Léteznek olyan versek is, melyeket kényszerből írt, ezek a versek Rákosi mellett szólnak, éltetik Marxot és bemutatják a tőkés kizsákmányolást és a gyarmati elnyomást. Ezekre a művekre rákényszerült, később tagadta őket, és Ő maga írta a kiadónak szánt levelében, hogy pusztán ,,seggnyalás” céljából íródtak az akkori szerkesztőkhöz, külön kérése volt, hogy ezek a művek ne kerüljenek bele.
A könyv tartalmazza az Ali baba-ciklust, ezek a művek nagyon szókimondóak, jellemző rájuk a Faludy-féle könnyed humor. Faludy sosem tagadta biszexualitását, a könyv külön felhívja a figyelmet rá, hogy prűd olvasók ezt a ciklust inkább lapozzák át. Íme, néhány példa:
Lárbi
Heréje szép piros. Nem is szégyenli
mutogatni. A fiúk végignyalják,
ha hozzájutnak. A Paradicsomból,
a Bűn fájáról lopták ezt az almát.
Ádálláh
Matrózinas korában hosszú kígyót
tetováltak reá, mely körbefogja
hátulját. Nyelve hegyével Ábdálláh
szép segglyukába nyal bele a kobra.
Ábdálláh
Ábdálláh olyan, mint a hajnalcsillag.
Ahányszor reá nézek, lihegek.
Mikor megölelt, jobb mellbimbójával
mindörökre átszúrta szivemet.
Faludy György mindig is megjelenésük ideje szerint szerette kötetbe sorolni verseit, ám a sűrű átírási kedve miatt nem hihetőek az általa megadott dátumok, illetve előfordult, hogy nem is adott meg hozzá, ezért témájuk szerint próbálták elhelyezni őket időben, ezt zárójellel jelölik.
Az Elfeledett versek kötet magába foglalja az egész alkotói pályáját. 1926-ban írta az elsőt, majd 2006-ban az utolsó versét. Ebből a kötetből rálátást nyerünk arra, mikor igazán kibontotta szárnyait a nagy sikert hozó Villon-átköltésekkel, kirajzolódik politikai hovatartozása is; a szociáldemokrataság, a kényszerített kommunista versek s így később az antikommunisták is majd végül a globális problémák miatti felszólalás. Témái, mint a szerelem, utazások, az élet szeretete, a kultúra pusztulása mind megvannak.
,,Mint cseppben a tenger, e kötetben az egész hatalmas életmű megízlelhető.” – Csiszár Gábor
