Sárközi Balázs a kezdetektől fogva oldalunk írója, már több alkotása is megjelent nálunk. Legújabb verse, amely a Pieridae címet viseli a nyári éjszakák különleges hangulatát adja vissza személyes emlékképekkel összekapcsolva. Így, nyár közepén, a költemény mindenkiben felidézi a fülledt, narancssárgán izzó esték égboltját, megteremti a vidéki táj különleges atmoszféráját, hangulati ízelítőt nyújt, és ezáltal mi magunk is részesévé válunk a versélménynek.
Pieridae
Nyolc körül,
meleg van még
narancssárgán izzanak a fáradt
nyári esték,
a templomok hangszórói
lágy érccel mutatják
a főterek kultúráját,
betonlapok, kicsik,
dacosan vetik vissza a fotonok
lerakódott energiáját.
Nyolc körül,
az állott melegben,
az erkélyre költöző
garzonpanelek között,
a szúnyoggal telt zöld hálók mögött
elülnek a forgalom
hömbölygő hullámhosszai,
és kéken világítanak a tévénézők
nyitott műanyagablakai.
Nyolc körül
nem tudom mit csinálsz
a halkuló kongások
kihangosítják,
a meleget lehelő háztetők
roppanó sóhaját
s nem csak a harang kong,
a templomot is üresség
s nem tudom,
látod-e ezt a narancsszín estét.
Nyolc körül meleg van még
narancssárgán villan
a teraszokra a nyári ég,
a fehérhátú apró lepkék,
tucatrovarok,
a babérbőrű levelek
hátoldalára ülnek
felkészülve, rövid
életükben már sehova nem repülnek.
Nyolc körül,
meleg van még.
Újra, újra nyári esték.
