„Ideas worth spreading”, vagyis megosztásra érdemes gondolatok. Ez a jelszava a mára már globálisan működő konferenciasorozatnak, mely körülbelül 30 éves pályafutása során több mint 130 országba eljutott. Manapság kevesen vannak, akik ne hallottak volna az előadások inspiratív univerzumáról. De miben rejlik a siker titka?
A TED az angol Technology, Entertainment, és Design fogalmakból alkotott mozaikszó. Szervezői tehát kezdetekben a technológia, szórakoztatás, és dizájn tematikus körét határozták meg előadássorozatuk alappilléreként, mely a non-profit Sapling Foundation alapítvány rendezésében tevékenykedik. Ugyan az alapítvány csak 1996-ban jött létre, az első konferencia már 1984-ben lezajlott a kaliforniai Motereyban. Az Egyesült Államok megmaradt a birodalom bázisaként, ami az évek során olyan neves előadókat vonultatott fel, mint Bill Gates, James Cameron, Bill Clinton, vagy a Google alapítói, Larry Page és Sergey Brin. De tartott már beszédet számos Nobel-díj nyertes is.
Terjeszkedés
Néhány év elteltével a TED hagyománya és szabályai alapján, mégis független rendezvénysorozatként, létrejött a TEDx egyéni világa, mely önálló működése révén maga választja ki előadóit. Ezek az előadások a helyi közösségekre koncentrálnak helyi hangokkal, az eredeti betűkapcsolathoz hozzátoldott x pedig az érintett témák színesebbnél színesebb skáláját hivatott jelképezni. Ezeken a konferenciákon a korábbi területek mellett megjelenik a társadalom- és természettudomány, üzlet, menedzsment, kultúra, művészet; de szó esik társadalmi ügyekről, esetleges problémákról; vagy olyan egyetemes filozófiai kérdéskörről, mint a boldogság titka.
A non-profit szervezet alatt licenszek révén folyamatosan terjeszkedő konferenciák mára mind az öt kontinenst meghódították. 2011-ben a TED útjára bocsátotta a „TEDx in a box” programot, mely a fejlődő országok számára is lehetővé tette, hogy rendezvényeket tartsanak. Majd megalakultak a TEDxYouth események, amik a fiatalok felé nyitották meg e határtalan dimenzió kapuit, így az sem ritka, ha 12-13 éves kamaszok állnak az ikonikus piros körre. 2012-ben tartották az első TEDxWomen napot, ami nemzetközi szinten több város olyan konferenciáját ölelte körül, melyen kizárólag női előadók szerepeltek. Vannak egyetemek, amik külön, belső szervezésű előadásokat tartanak. Ilyen például a Harvard-, vagy a Cambridge Egyetem. De pár éve már a TEDxMusicProject is bontogatja szárnyait, mely kifejezetten zenei performanszoknak ad helyet.
Magyarországon
Hazánkban az első TEDx rendezvény 2010-ben, Budapesten került megrendezésre TEDxDanubia néven. Ugyanebben az évben, szintén a fővárosban megtartották az első TEDxYouth konferenciát is. 2012-ben Debrecent is elérte a változás szele, melynek eredménye a TEDxNagyerdő lett. Négy évvel később ugyanitt napvilágot látott az első egyetemi közegben működő konferencia, a TEDxUniversityDebrecen. Ugyanebben az esztendőben egy másik vidéki város, Veszprém is felvonultatta első rendezvényét TEDxBendekhegy néven. Tavaly pedig két újabb konferenciával bővült a fővárosi paletta, melyek a TEDxLibertyBridge-Woman és a TEDxMETU névre hallgatnak. Előbbi kizárólag női előadók rendezvényeként, utóbbi a Metropolitan Egyetem szervezésében működik. Az említett konferenciák minden év őszén megrendezésre kerülnek, és kitörő lelkesedéssel várják a résztvevőket. Korábbi, ma azonban már nem tevékenykedő konferencia a TEDxBalaton és a TEDxSomlóiStWoman. Külön érdekesség, hogy 2017-ben a Sziget is helyet adott egy TEDx rendezvénynek.
Színes paletta
Úgy vélem ezt a különös jelenséget, ami maga a TEDx, méltán nevezhetjük univerzumnak, hiszen minden komponense globálisan mérhető. Öt kontinensen évente 1500 körüli számban rendeznek konferenciákat többszázezer résztvevővel. Vegyük számba, minek köszönhető ez az átütő siker! Elsősorban annak, hogy mindenki felé megnyitja kapuit. Hatalmas és rendkívül változatos az a témamennyiség, ami az előadásokon palettára kerül, felszólalói pedig a legkülönfélébb területekről érkeznek. Színpadra léptek már tudósok, informatikusok, üzletemberek forradalmi ötleteik prezentálásával; írók, színészek, művészek, pszichológusok; de tartott már beszédet bűvész, cukrász, háztartásbeli édesanya, sőt diák is. Számos országban gyakori előadók olyan indiánok, akik az ember és a természet viszonyáról, vagy saját kultúrájukról mesélnek a közönségnek. Igen, mesélnek, ugyanis a TEDx a technológiai újítások, és innovatív elképzelések mellett teret enged az emberi történeteknek is, melyek szélsőséges vagy mindennapi küzdelmeket állítanak reflektorfénybe. Úgymint a félelemmel való szembenézés, a pánik- illetve komfortzónából való kilépés, gyász és traumaélmény feldolgozása, vagy a skizofréniával, autizmussal, egyéb betegségekkel való együttélés. De tartott már előadást börtönviselt férfi, és korábban drogfüggőségben szenvedő nő is, akik a társadalomba való visszailleszkedésről beszéltek. A TEDx-en nincsenek határok, korlátok, bárki kiállhat, akinek átadnivalója van, így minden résztvevő megtalálhatja a számára legérdekesebb témákat, előadókat.
Kérdezhetnénk, akkor mégis mi a közös nevező? Mi tartja egyben a konferenciákat? A beszédek azon tulajdonsága, hogy mind az emberről szólnak. Az egyénről önmagában, közösségben, társadalomban, sőt globális szinten. A különféle megközelítések valójában egy nagy központi gondolat köré csoportosulnak: hogy mennyi mindenre képes az ember. Hiszen ha csak történelmünkre gondolunk –például az államalapításokra, emberjogi törvényekre-, láthatjuk, menyit ér a szavak és tettek ereje. De senkinek sem kell világmegváltó babérokra törnie ahhoz, hogy büszkén tekinthessen magára. Elvégre a siker – akár az idő – relatív, és csak az egyéni célok függvényében határozható meg. Ez az eszme tüntethető fel a TEDx konferenciák népszerűségének második komponenseként: minden gondolat, cselekedet, győzelem – függetlenül attól milyen mértékűnek látszik – egyaránt fontos és értékes.
A felszólalók nem kiválasztottak, eleve elrendelt hősök. Ugyanolyan emberek, mint bármelyikünk. Viszont egy dolog mindenképpen összeköti őket, az a fajta pozitív életfelfogás, mely átsegíti őket a nehézségeken és kikövezi az utat céljaik elérése felé. Közös a szemléletük abban, hogy gondolkodásmódunk formálható, ennek révén pedig mi magunk és cselekedeteink is, melyek képessé tesznek minket a világ alakítására. A fejlődés és haladás alapja az akarat, a beszédek pedig egytől egyig döntéseink jelentőségét domborítják ki. Katona Klaudia előadásában azt mondja: „… akkor döntök jól, ha minden egyes gondolatomat és cselekedetemet aszerint formálom, amit valójában szeretnék.” Morandini Viktor pedig arról beszél, hogy a boldogság sokban függ a világhoz és embertársainkhoz való hozzáállásunkon.
A konferenciák lényege az átadás, a történetek és gondolatok generálta inspiráció megosztása, mely minden résztvevőt változásra ösztökél. Ezért buzdítanék minden kedves olvasót arra, hogy keresse fel a Youtube-on elérhető TEDx talks csatornát, ami számos konferencia felvételét tartalmazza, vagy keresse fel a magyarországi rendezvények honlapjait, Facebook oldalait, amiken információkat talál az események időpontjáról, előadóiról, és amire még kíváncsi. Úgy vélem, mindannyian találni fogtok olyan tartalmakat, amik felkeltik az érdeklődéseteket, és talán új perspektívából világítanak rá olyan dolgokra, amikkel ti is nap, mint nap foglalkoztok.
