Vas megyének nemcsak színvonalas és sikeres kőszínháza van, az amatőr vidéki színjátszás is színes és változatos produkciókkal tiszteli meg a publikumot. A körmendi és a celldömölki színjátszókról már sokan hallottak, most Ikervár amatőr színészei mutatkoznak be.
Ikerváron jelenleg három aktív színjátszó csoport folytat tevékenységet. Egy gyermek és ifjúsági csoport, Szabó Károlyné nyugalmazott tanítónő vezetésével, valamint egy felnőtt csoport, a Rába(p)ART Társulat, korábbi nevén Ikervári Színkör, amit Pásti József, a művelődési ház igazgatója vezet. Végül pedig egy nyugdíjasokból álló csoport, a Szenior Színpad, amit szintén Pásti József irányít.
A településen a színjátszás régóta a köztudat szerves része, hiszen már a két világháború között is aktívan részt vettek a lakók ilyesfajta kezdeményezésekben. A színdarabokat tanítók, illetve aktív, közéleti fiatalok tanították be. Az előadások elsősorban télen voltak, az erre kialakított épületben. Az akkori korhoz hű darabokat választottak és ezeket szintén korhű díszletek között adták elő.
Ezekből a gyökerekből nőtte ki magát a Rába(p)ART Társulat, ami immáron 17. éve szórakoztatja a falu, illetve Vas megye településeinek lakóit. A Sághegy LEADER Egyesület, illetve a Magyar Színjátékos Szövetség tagja. A próbák általában heti rendszerességgel, csütörtökönként zajlanak. Itt mindig a jókedv és a szórakozás van előtérben, még komolyabb darabok esetén is. Egy-egy próba időtartama eltérő, függ a darab nehézségétől, rendezői instrukcióktól, valamint a fellépési határidő közelségétől. A jelmezeket és eszközöket legtöbbször együtt választják ki, olykor saját ruhatárból, máskor különböző felajánlásokból. Sokszor egy-egy ruha megtalálása igen komoly fejtörést okoz, hiszen próbálnak odafigyelni az akkori korra jellemző stílusra és elvárásokra. A díszleteket is saját maguk készítik, illetve készíttetik. A szereplők életkora is változatos: fiatalabb korúak, illetve középkorúak is egyaránt játszanak a színpadon.
A színkör azonban jelenleg megfogyatkozott. Mindössze hat állandó amatőr színész vesz részt a közös munkában: Pástiné Berzlánovich Gabriella, Szemesné Bíró Emma, Szőke Zoltán, Pásti József és Szőke Szeverina Anna. A hang- és fénytechnikát Szabó László szolgáltatja. A kis létszám ellenére töretlenül menetelnek tovább és szívesen fogadnak új tagokat is. Repertoárjuk igen változatos. Elsősorban szórakoztató jellegű műsorokat, vásári komédiákat, görög vígjátékokat és modern kabarékat adnak elő, mint például Kéri Ferenc: Beteg a disznó, Hans Sachs: A szatócs batyuja, vagy éppen Zilahy Lajos: Szénapadlás című műveit. Ezek mellett azonban Csehov egyfelvonásosait, japán végzetjátékokat, illetve abszurd tragédiákat is színpadra állítanak a különlegesség jegyében; ilyenek Sudzsi Terajama: Jamamba, Jack London: Osztozkodás, illetve Rákosy Gergely: Beadvány a világ ellen darabjai.
Talán a színes repertoár az oka, hogy nagyon sok felkérés érkezik vendégszereplésre mind a megyén belül, mind a megyén kívüli településekről egyaránt. A csapat két éve az Erdélyben található Déván, valamint Lupényban, a Kultúrpalotában is vendégszerepelt. A külhoni vendégjáték, a határon túli magyarok közönsége előtt, nagy megtiszteltetés volt a szereplők számára, mindenhol ováció fogadta a messziről érkezett vendégeket.
A különböző meghívásokon túl, minősítő fesztiválokon is sikeresen szerepelnek az ikerváriak. A Mosonmagyaróvári Nemzetközi Színjátszó Találkozón elnyerték már a „Legjobb jelmez”, a „Legjobb színész”, illetve kétszer a „Legjobb szcenika-díjat”. A vasvári, sümegi, hajmáskéri, és veszprémi fesztiválokon országos bronz, valamint ezüst minősítést is bezsebeltek. A Heves megyében található Adácson, ami a Kárpát-medencei Színjátszó Találkozónak ad otthont, már rengeteg alkalommal sikerrel szerepeltek. Itt már nem csak ezüst, és bronz, hanem arany minősítéssel is jutalmazták a csapatot. 2017 őszén is rengeteg csapattal mérték össze tudásokat az északi országrészen. A sok tanulás és próba meghozta gyümölcsét, hiszen innen is ezüst minősítéssel távoztak. (A zsűri ezen a találkozón arany minősítést nem osztott ki, és ezüstöt is csak a Rába(p)ART Társulat kapott.)
A falusi színjátszásnak, az egyszerűségén, tisztaságán, és a közönség szórakoztatásán túl, szerepe van a személyiség formálásában, az erkölcsi és etikai fejlesztésben is. Közösségfejlesztő, közösségalakító összetartó szerepénél fogva társadalmi szempontból is rendkívüli jelentőséggel bírt.
Kiemelt kép: Szendi Péter
