Az utóbbi években a magyar filmgyártásra jellemző, hogy az egyszerűen szórakoztató, „de annál nem akar több lenni” filmek helyett egyre hangsúlyosabbak a tartalmas, erős érzelmekről és történetekről szóló alkotások. Ilyen Lengyel Balázs új filmje, a Lajkó – Cigány az űrben is, mely országosan március 29-én került mozivászonra, a Szegedi közönségtalálkozóra pedig a premier első hullámán, április 4-én került sor, a Szegedi Belvárosi Mozi szervezésében.
Serbán Lajos, azaz Lajkó csillagok iránti vonzalma gyerekkorában kezdődött, amikor édesanyja beavatta a cigány asztrológia rejtelmeibe: az asszony meséiben mindenki egy csillagképből született, az elhunytak pedig visszatérnek oda, hogy eggyé olvadjanak saját csillagjukkal. Lajkót – aki anyja szemében azért különleges, mert hozzá hasonlóan a Csillag havában, „Az ég köldökéből” született – annyira elvarázsolják a mesék, hogy megszállottam rajongani kezd az éjszakai égboltért és az űrutazásért. Ám egyik félresikerült kísérletének áldozata pont édesanyja lesz. A tragédia a fiú egész életét megváltoztatja, és egy igazi célnak szenteli: fel akar jutni a csillagok közé, hogy ott bocsánatot kérhessen édesanyjától. Egy véletlen incidens miatt összetűzésbe kerül a Magyarországra bevonuló vörös hadsereggel, de a szerencsétlenség szerencsébe fordul: a kínzó vallatások alatt tanúsított magas tűrőképessége miatt őt választják a szovjet űrkutatás projektjéhez, amely nem más, mint az első ember űrbe küldése. Mentorával, Jenő bácsival, és lehűtő apjával, Flóriánnal az orosz űrkutatás bázisába, Bajkonurba utaznak, ahol kiderül, hogy a megtisztelő feladatra Lajkón kívül még három jelölt van: Helga Mengele, a bivalyerős „házináci”; Ilmar, az észt forradalmár; és a mindig meditáló, mongol Timuzsin. Egy grandiózus torna keretén belül döntik el, hogy melyikük a legalkalmasabb az űrutazásra: a verseny elnöke pedig a rettegett Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára. Mellette más történelmi személyek is megjelennek, mint Jurij Gagarin, és egy Vologyának becézett, sápadt, tejfölszőke fiatal fiú, aki akár a fiatal Putin is lehet (A Vlagyimir nevet becézik Vologyának, és Putin abban az időben hét éves volt).
Lajkó – akit az oroszok nyelv, és kiejtési különbségek miatt csak Laika-nak hívnak – kezdi furcsállani, hogy a Szovjetunió ellenségeiként pont rájuk esett a választás erre a megtisztelő feladatra; hamarosan pedig az is tudomására jut, hogy az első ember az űrben csakis szovjet lehet. A néző fejében hamarosan letisztul a kép: tulajdonképpen egy alternatív, áltörténelmi filmet látunk, ahol a korra és rendszerre jellemző erős rasszista felfogás miatt egy cigány nem volt több számukra egy kutyánál. A valós történelemből ismert Lajka is megjelenik a filmben Kudrjavka néven (ez volt Lajka valós beceneve) Jurij Gagarin kutyájaként, akit már kétszer is ki akartak lőni az űrbe. A kutya ösztönszerű barátságot érez Lajkó iránt, és többször is segítségére siet: útmutatóként a helyes útra és megoldásokhoz vezeti.
A rasszizmus és a kisebbségek iránti intolerancia – ami ma is jellemezi Magyarországot – végig jelen van a filmben: Lajkót – aki a cigányok sztereotipikus jellemvonásaiból semmit sem hordoz, folyamatosan lekezelik – megszólják és megalázzák származása miatt, majomembernek hívják, „fajtáját” még a földműves parasztok is lenézik. Lajkó ugyanolyan vidám és mozgékony cigánygyerek volt, mint testvérei, de a fiatal korában átélt trauma befelé fordítja és teljesen megváltoztatja személyiségét: az eleven fiú visszafogott és szűkszavú lesz, becsületes, és keményen dolgozik, hogy elérje egyetlen vágyát, a csillagos eget. Őt ellensúlyozza apja, Flórián, aki magában hordozza az cigányokra ragasztott összes negatív sztereotípia elemét: nem érdekli a munka, csak a „bögyös-faros” nők, a lopás, hazudozás és csalás.
Hangulatát illetően a vidám és dinamikus előzetesből sokan arra következtettek, hogy a Lajkóban az új Indul a bakterházat, vagy a Macskajajt láthatjuk. A harsány viccek és poénok helyett azonban Lajkót egy sokkal visszafogottabb, lassú, de erősen ütő fekete humor jellemzi, amely sokszor a film végig jelen levő abszurditásra, és szürreális jelenetekre épül. A forgatókönyv-írásban crossoverként ismert stílusváltakozás, a dráma és melodráma váltogatása különleges dinamikát ad a filmnek, teljesen váratlan, izgalmas helyzeteket generálva, és folyamatosan meglepve a nézőt. A képi világa lebilincselő, Wes Anderson stílusából ismert középre igazított és olyan precíz, művészi érzékenységgel komponált képek jellemzik, hogy a nézőnek szinte kedve támad a filmkockákból rendezett fotókiállítás meglátogatására. Az egyik legkedvesebb és roppant kreatív képi megoldás Lajkó 1956. október 23-án lezuhant hőlégballonjának piros-fehér-zöld színű vásznából tökéletesen kirajzolódó forradalmi jelkép: a lyukas zászló.
A főszereplő Lajkót Keresztes Tamás alakítja, Lengyel Balázs a szegedi találkozón kitért rá, hogy a választás nagyon is céltudatos volt, Tamás szinte casting nélkül kapta meg a szerepet, a karaktert pedig rendhagyó módon a színészhez hangolták. Lajkó többnyire fapofával mered a nézőkre, a filmben szinte alig szólal meg, így a színésznek az arcjátékával, apró mimikáival kell a benne lejátszódó egyébként komplex érzelmeket átadnia: Keresztes Tamás pedig zseniálisan, magával ragadóan és hitelesen teszi ezt.
A színészek közül még kiemelkedik a Leonyid Brezsnyevet alakító Bohdan Benyuk, aki a kijevi Ivan Franko Nemzeti Akadémiai Drámai Színház társulatának tagja, és Ukrajna egyik legnépszerűbb színésze. Bohdan olyan lenyűgöző színészi játékot produkál, hogy a puszta megjelenésével is hiteles karaktert teremt, szinte azt hinnénk, nincs is különbség színész és szerep között. Remek alakítást hoz a Forte társulatból ismert Fehér László, aki a film egésze alatt olyan gyönyörűen beszél oroszul, hogy nem is gondolnánk, hogy tulajdonképpen egy magyar színészről van szó.
A Lajkó – Cigány az űrben egy hangos mese a csendes hősökről: akiknek Lengyel Balázs a filmjét ajánlja – és akik a győztesek helyett a történelmet valójában írják.
A film előzetese:
A film hivatalos facebook oldala: https://www.facebook.com/lajkociganyazurben/?ref=br_rs
