Éppen egy húzós vizsgaidőszak közepén tartasz? Nyakadon a félévzárás? Továbbképzésre jársz, vagy napi szinten olyan kreatív munkát végzel, amihez elengedhetetlen a nagyfokú koncentráció? Támogasd tudatosan a szervezeted olyan külső ingerrel, ami garantáltan fokozza a teljesítőképességedet: hallgass zenét!
A zene hatása
Zenét hallgatunk az utcán, a buszon, a szórakozóhelyeken, felkeléskor, lefekvéskor, a napi teendők elvégzése közben, és úgy általában majdnem mindenhol. Edzés, futás, vagy bármilyen mozgásos tevékenység során segít a ritmustartásban, lüktetése élénkíti a szervezetet, ezzel nagyobb teherbírást tesz lehetővé. Egyre többen vagyunk, akik a tanulást, írást, vagy egyéb produktív munkafolyamatot is zene kíséretében végezzük.
Sokakban él a tévhit, miszerint igazán koncentrálni csak teljes csendben lehet. Az 1900-as évek óta a témát érintő, egyre nagyobb számban publikált kutatások azonban mindezt nem csak cáfolják, de rá is erősítenek az ellenkezőjére. Alfred A. Thomas volt az első, aki 1920-ban különféle rendellenességek kezelése során – Mozart dallamait hallgatási stimulációként használva – meghatározta az úgynevezett Mozart-hatást. Úgy vette észre, a klasszikus zene pozitív hatást gyakorol páciensei mentális állapotára, fejleszti agyuk befogadóképességét. A Kaliforniai Központi Neurológiai Egyetem kutatói 1993-ban bebizonyították, hogy a zenehallgatás élénkíti az agy azon hullámait, melyek a relaxációt, illetve az ébrenléti ellazultság állapotát idézik elő, segítve ezzel az összpontosítást, a tanulást és az emlékezőképességet. Dr. Valorie Salimpoor, a Rotman Kutatóintézet doktora néhány éve tanulmányban azt írta, mindez a zene azon agyi magvakra gyakorolt serkentő hatására vezethető vissza, amelyek a dopamintermelésért felelősek. Ez az ingerületátvivő anyag ugyanis nemcsak az érzelmeket befolyásolja, hanem az agyi véráramlás fokozásával intellektuálisan is stimulálja az illetőt.
Hogyan fordítsd hasznodra
Mára empirikus bizonyítékok tömkelege támasztja alá az említett tanulmányok állításait. Ugyanakkor, ha igazán hatékony támogató erőt kívánunk kovácsolni belőle, tudnunk kell milyen zenei műfajt, esetleges korlátozásokat igényel az adott produkciós folyamat. Gregori Lozanov, világhírű agykutató szerint tanulási célokra a barokk muzsika a legalkalmasabb, hiszen e műfaj jellegzetes ütemei hasonlítanak legjobban szívverésünk ritmusára, ennek köszönhetően pedig megnyugszunk, könnyebben elérjük az információk befogadását leginkább elősegítő alfa szintet. Tudósok megfigyelései szerint a klasszikus zene legnagyobb mértékben a logikus gondolkodásra hat (matematika, fizika), a jazz és lágyabb rock dallamok a kreatív oldalunkat, alkotóképességeinket erősítik (irodalom, művészetek), felfrissülés idejére pedig a pörgősebb reggae, country zenék ajánlottak. Természetesen a műfaj kiválasztása csak a torta egy kis szelete. Összeállítottunk néhány olyan pontot, amire mindenképpen érdemes figyelni zene és munkafolyamat vonatkozásában.
Bontsd fázisokra!
Érdemes bevezetni egy, néhány perces ráhangolódó szakaszt, amely során egy általad kedvelt, igazán pörgős dalt hallgatsz. Így nem csak energiával, de az érzelmi kötődés miatt jó adag dopaminnal is feltöltődsz. Ezt követheti az aktív, munkával teli (ideális esetben 25 perces) szakasz, mely után felfrissülésként egy ötperces szünet alatt ismét visszatérhetsz a bevezető zenéhez. Kutatások bizonyítják, hogy az agy koncentrációs képessége 25 perc erejéig a legerősebb. Ha szigorúan ötperces szünetekkel tűzdeled a többórás munkafolyamatot, növelheted a teljesítményedet.
Olyan zenét válassz, amit szeretsz!
A zenéhez kötődő érzelmi reakciók teljes mértékben egyéniek, mindenki másként reagál egy adott darabra. Ha olyan műfajt, vagy olyan zeneszámot hallgatsz produktivitást igénylő tevékenység közben, amit kimondottan utálsz, csak arra fogsz figyelni, mennyire idegesít.
Halkan szóljon!
Soha ne legyen túl hangos a segítségül hívott zene, inkább csak a háttérben szóljon, különben eltereli a figyelmed arról, amire éppen fókuszálni próbálsz. Illetve ugyanezen okból mellőzd a fülhallgató használatát!
Ne legyen benne szöveg!
Ha ezt a pontot figyelmen kívül hagyod, teljesen mindegy, hogy figyelsz a műfajra, a szünetekre, és a hangerőre, a szöveg mindenképpen ki fog zökkenteni a koncentrált állapotból. Használj instrumentális formákat!
Ne legyen sem túl gyors, sem túl lassú!
Nehéz elérni azt a bizonyos alfa szintet. A túl gyors ritmusú dalok szívünk felpörgetésével akadályoztatják a kívánt nyugalmi állapotot, a túl lassú dallamok pedig már-már alvás közeli, dekoncentrált állapotot idéznek elő. Kutatók szerint az 56-64 metronómszámú zeneszámok a legideálisabbak.
Készíts saját listát!
Számos tanuláshoz, íráshoz, relaxációhoz összeállított listát találtok Youtube-on, Deezeren, Spotify-on, vagy iTunes-on, amik többsége kifejezetten hasznos. De ha magad válogatod a számokat, biztosan olyan darabok kerülnek a csokorba, amiket szeretsz; nem szakítja meg semmiféle reklámblokk: beillesztheted a sorba az ötperces szünetekhez tartozó pihenő zenéket, így külön időzítőre sem lesz szükséged, sőt a lehető legoptimálisabb állapot érdekében még az ütemszámokra is figyelhetsz. Erre a célra rádió, vagy egyesével, véletlenszerűen lejátszott dalok nem alkalmasak.
https://www.coursehero.com/
Személyes ajánlás
Bizonyára mindenkinek megvannak a saját kedvencei. Jómagam instrumentális filmzenéket használok leginkább olyan zeneszerzőktől, előadóktól, mint Hans Zimmer (Eredet, Csillagok között, Esőember), Alexandre Desplat (Harry Potter-sorozat, Benjamin Button különös élete), The Cinematic Orhestra (A mindenség elmélete), Ludovico Einaudi (Életrevalók). De gyakran hallgatom Harry Gregson-Wiliams (Narnia krónikái, Mentőexpedíció), John Powell (Így neveld a sárkányodat), James Newton Howard (Az éhezők viadala, Véres gyémánt), Thomas Newman (Némó nyomában, WALL-E), Yann Tiersen (Amélie csodálatos élete) kompozícióit is. Ha mélyebben beleássátok magatokat munkásságukba, számos olyan fantasztikus szerzeményükre bukkanhattok, amiket filmekhez kapcsolva nem találnátok meg. Emellett néhány személyes favoritként bátran ajánlom Ólafur Arnalds,Tony Anderson, Sigur Ros, Gustavo Santaolalla, Tracy Chataway, vagy Helen Jane Long zeneműveit.
Járj utána, válogass kedvedre, állítsd össze a saját listád, hogy a neked legkedvezőbb támogató hátteret építhesd fel. Tudatos módszerekkel fordítsd hasznodra a zenét!
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mozart-hat%C3%A1s
https://www.wamc.org/post/dr-valorie-salimpoor-brain-and-new-music
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dopamin
https://en.wikipedia.org/wiki/Suggestopedia
Kiemelt kép: www.kozepsuli.hu
